„Kara-kum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a bőv. |
a korr Címke: HTML-sortörés |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
| képaláírás =A Kara-kum sivatag a [[NASA World Wind]] képén. |
| képaláírás =A Kara-kum sivatag a [[NASA World Wind]] képén. |
||
| térkép = |
| térkép = |
||
| helyi név = |
| helyi név =Garagum |
||
| fekvése = |
| fekvése = |
||
| hosszúsága =500 |
| hosszúsága =500 |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
| legmagasabb pont = |
| legmagasabb pont = |
||
| legalacsonyabb pont = |
| legalacsonyabb pont = |
||
| ország ={{Türkmenisztán}} |
| ország ={{Türkmenisztán}}<br>{{Kazahsztán}} |
||
| adminisztratív egység típusa = |
| adminisztratív egység típusa = |
||
| adminisztratív egység neve = |
| adminisztratív egység neve = |
||
A lap 2012. június 5., 23:59-kori változata
| Kara-kum sivatag (Garagum) | |
 | |
| A Kara-kum sivatag a NASA World Wind képén. | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) |  Türkmenisztán Kazahsztán |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 0,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Hosszúsága | 500 km |
| Szélessége | 800 km |
| Területe | 350 000 km² |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 39°, k. h. 60°Koordináták: é. sz. 39°, k. h. 60° | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kara-kum sivatag témájú médiaállományokat. | |
A Kara-kum, vagy más forrásokban Karakum és Gara Gum (“Fekete Homok”) (türkménül: Garagum, oroszul: Каракумы) egy sivatag Közép-Ázsiában. Türkmenisztán területének 70%-át foglalja el, kiterjedése 350 000 km².[1]
Népsűrűsége alacsony, átlagosan 6,5 négyzetkilométerenként él egy ember. Csapadékban ritka, egyes területein évtizedekig nem esik az eső.
Elhelyezkedése
A Kara-kum sivatag a mai Türkmenisztán területén terül el, keletről a Kaszpi-tenger, északról az Aral-tó, és az Amu-darja folyó, északkeletről a Kizil-kum sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával, a korábbi tómeder helyét a terjeszkedő „Aral Karakum” foglalta el, amelynek területe közelítőleg 40 000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért a Szovjetunió öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét.
Az Aral Karakum homokja sós mocsár, amely finoman eloszlatott sókőzetekből, és alkálifém-telepek maradványából áll; amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédő szer maradékot visznek magukkal, egészen az Antarktiszig, ahol a pingvinek vérében is kimutatható. Arali homokot találtak grönlandi gleccserekben, norvég erdőkben, és orosz földeken is.
Vízrajza
Délen a Hindukus hegységben eredő Morghab és Tejen folyók nyugati irányban folynak a sivatagon keresztül, ahol aztán elszáradnak.
A sivatagot átszeli a világ második legnagyobb öntözőcsatornája, a Karakum-csatorna. A csatornát 1954 kezdték építeni, építése 1967-ben fejeződött be. Jelenleg 1375 km hosszú, évi vízhozama 13-20 km³. A csatorna repedéseinél, az elszivárgó víz kisebb tavakat, pocsolyákat hozott létre; amelynek következtében a talajvíz megemelkedett, és a talaj sótartalma megnőtt.
Földrajza
A Kara-kum sivatag kőolajban, és földgázban nagyon gazdag, valamint itt található a világ harmadik legnagyobb kén lelőhelye. A jelentős földgázmennyiség egyik látványos jele a Derweze gáz kráter.
Közlekedés
A sivatagon vezetett át az egykori Selyemút, ma pedig a transz-kaszpi vasútvonal.
Források
- ↑ Karakum Desert -- Britannica Online Encyclopedia. www.britannica.com. (Hozzáférés: 2008. február 22.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Karakum Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.