„Foix János navarrai királyi herceg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Uralkodó infobox | név =<big>Foix János</big> | kép = | képaláírás = | ragadványnév = | állam =Étampes G…”
Címke: HTML-sortörés
 
angol szöveg kommentbe
69. sor: 69. sor:




JEAN de Foix Infante de Navarra (after 1450-Etampes 5 Nov 1500). Comte d'Etampes, Vicomte de Narbonne. He claimed the throne of Navarre 1483-1497. m (1476) MARIE d'Orléans, daughter of CHARLES Duc d'Orléans & his third wife Maria von Kleve (Château de Blois, Loir-et-Cher 19 Dec 1457-Mazères, Ariège 1493, bur Mazères). Jean & his wife had two children:
<!--JEAN de Foix Infante de Navarra (after 1450-Etampes 5 Nov 1500). Comte d'Etampes, Vicomte de Narbonne. He claimed the throne of Navarre 1483-1497. m (1476) MARIE d'Orléans, daughter of CHARLES Duc d'Orléans & his third wife Maria von Kleve (Château de Blois, Loir-et-Cher 19 Dec 1457-Mazères, Ariège 1493, bur Mazères). Jean & his wife had two children:


a) GASTON de Foix (Mazères 10 Dec 1489-killed in battle Ravenna 11 Apr 1512). He succeeded his father 1500 as Comte d'Etampes, Vicomte de Narbonne. He succeeded as Comte de Foix. Created Duc de Nemours, pair de France 19 Nov 1507, registered 14 Jan 1508.
a) GASTON de Foix (Mazères 10 Dec 1489-killed in battle Ravenna 11 Apr 1512). He succeeded his father 1500 as Comte d'Etampes, Vicomte de Narbonne. He succeeded as Comte de Foix. Created Duc de Nemours, pair de France 19 Nov 1507, registered 14 Jan 1508.-->


==Élete==
==Élete==

A lap 2011. szeptember 28., 18:35-kori változata

Foix János
Foix(-Grailly) János
Étampes Grófság grófja
Jean de Foix(-Grailly)
Uralkodási ideje
1506. március 22. 1516. január 25.
ElődjeKatolikus Izabella
UtódjaTudor Mária[1]
Narbonne-i Algrófság algrófja
Jean de Foix
Uralkodási ideje
1521. 1538. október 15.
ElődjeDiego Hurtado de Mendoza
UtódjaCalabriai Ferdinánd
Navarrai Királyság királyi hercege
Juan de Foix
Uralkodási ideje
1479. január 19. 1500. november
Navarrai Királyság trónkövetelője
Juan de Foix/Joan Foixkoa
Uralkodási ideje
1483. 1497.
ElődjeJuana Enríquez
UtódjaTudor Mária
Életrajzi adatok
UralkodóházFoix-ház (Foix–Grailly-ház)
Született1450 után
Elhunyt1500. november 5. (50 évesen)
Étampes
ÉdesapjaIV. Gaston , Foix grófja (1423–1472)
ÉdesanyjaI. Eleonóra navarrai király (1426–1479)
Testvére(i)
HázastársaValois Mária orléans-i hercegnő (1457–1493)
Gyermekei1. Germána (1488/90–1538)
2. Gaston (1489–1512)
SablonWikidataSegítség

Foix János (1450 után – Étampes, 1500. november 5.), franciául: Germaine de Foix, occitánul: Germana de Fois[2], baszkul: Germana Foixkoa, spanyolul: Germana de Foix (Fox), olaszul: Germana di Foix (Fuxa), navarrai királyi hercegnő. Aragónia, Valencia, Mallorca, Nápoly, Szicília és Navarra[3] királynéja. II. Ferdinánd aragóniai király nővérének az unokája és egyben az ő második felesége. XII. Lajos francia király nővérének a lánya. Candale-i Anna magyar királyné és Bretagne-i Anna francia királyné elsőfokú unokatestvére. A Foix-ház tagja.


Élete

Apja, Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja és navarrai trónkövetelő I. Eleonóra navarrai királynőnek, Aragóniai Ferdinánd féltestvérének volt a harmadszülött fia, akinek a révén Germána királyné az első férjének, Katolikus Ferdinándnak a nagyunokahúga volt. Anyja Valois Mária orléans-i hercegnő, XII. Lajos francia király nővére volt. Egy öccse született, Foix Gaston narbonne-i algróf. Germána navarrai királyi hercegnőként látta meg a napvilágot, és beleszületett a navarrai polgárháborúba, mely apja és I. Katalin navarrai királynő között folyt, de apjának nem sikerült megszereznie a navarrai trónt. Korán árvaságra jutott, és ezért nagybátyjának, a francia királynak az udvarába került, ahol együtt nevelkedett másik korán árvaságra jutott unokatestvérével, Candale-i Annával közös unokatestvérük, a francia királyné, Bretagne-i Anna felügyelete alatt. II. Ulászlónak Germána és Anna kezét ajánlotta fel a francia király szövetség fejében, akik közül a magyar király Annát választotta 1502-ben, így Germána nem lett magyar királyné, de valószínűleg csak az életkora miatt, mert Ulászló mindkét arajelöltet nagyon csinosnak találta. 1505. október 19-én Blois-ban végül Germánát is eljegyezték. Spanyol nagybátyja, az aragón király és kasztíliai régens, valamint a frissen nápolyi királlyá avanzsált és nemrég megözvegyült Ferdinánd kérte meg a kezét a francia nagybácsitól, XII. Lajostól. A házassági szerződés Habsburg-ellenes éllel jött létre, hogy fiú utódok nemzésével Aragóniai Ferdinánd kitúrja vejét Hispániából, de legalábbis örökölt királyságából, Aragóniából, a franciák pedig a Habsburg-gyűrűből szerettek volna így szabadulni. A menyasszony hozománya a Nápolyi Királyság volt. A házasság 1506. március 22-én a valenciai Déniában köttetett meg, mikor Ferdinánd lánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának útjai újból elváltak egy kis időre. Aragóniai Ferdinánd újdonsült nejét elvitte „nászútra” a felesége kezével szerzett királyságába, Nápolyba. Ekkor Germána és férje személyesen is találkozott Aragóniai Beatrix magyar királynéval is.[4] A házasságból egyetlen gyermek, egy fiú, János infáns született 1509-ben, aki csak pár napot élt. A házaspár minden praktikát és szert bevetett az utódnemzés érdekében, de több gyermek nem származott a házasságukból, így Ferdinánd reménye szertefoszlott, hogy Aragóniát saját dinasztiája uralma alatt tartsa, és az ne kerüljön a Habsburgok kezébe.

Aragóniai Ferdinánd, Calabria hercege, IV. Frigyes fia, Germána 3. férje.

Germána királyné nagyon jó viszonyban volt férje unokájával, a nála csak 10 egy néhány évvel fiatalabb Habsburg Ferdinánddal, aki nagyapja udvarában nevelkedett, és akit nagyapja annak neve ellenére spanyolnak nevelt, és akit szívesen látott volna a trónon annak bátyja helyett. A baszk Loyolai Szent Ignác a baszk-navarrai királyné apródja volt. 1512-ban Aragóniai Ferdinánd felesége jogaira hivatkozva szállta meg Navarrát[5], és űzte Germána unokatestvérét, I. Katalin navarrai királynőt a családjával együtt Navarra Pireneusokon túli kis csücskébe, Alsó-Navarrába. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé. 1516-ban megözvegyült, és „mostohaunokája”, Aragóniai Ferdinánd utóda az anyja, Őrült Johanna nevében a régensséget átvevő Habsburg Károly 1519-ben feleségül adta egyik német hívének, Brandenburgi Jánosnak, aki Germána egykori férjjelöltjének, II. Ulászló magyar királynak volt az unokaöccse. Az ő bátyja volt Brandenburgi György, aki II. Ulászló kedvenc unokaöccseként és II. Lajos magyar király gyámjaként hosszú ideig a magyar udvarban élt. 1520-ban Károly magával vitte Germánát a német királyi koronázására, Aachenbe, útközben megállva egy angliai villámlátogatásra VIII. Henrik angol király udvarában, akinek a felesége, Aragóniai Katalin Germána első férjének, Katolikus Ferdinándnak volt a legkisebb lánya. Második férje halála (1525) után, harmadszorra az első férje és a francia nagybátyja által 1501-ben trónfosztott nápolyi király, IV. Frigyes fiához, Ferdinándhoz, Calabria hercegéhez ment feleségül 1526-ban. Egyik házasságából sem született újabb gyermeke.[6] Károly császár végül kinevezte „mostohanagyanyját” Valencia kormányzójává, ahol haláláig élt.

Gyermekei

Jegyzetek

  1. Miután az Aragón Gyűlés, a Corts nem adta meg a királyi címet V. Károly német-római császárnak az anyja, Johanna királynő életében, aki csak 1555-ben lehetett Aragónia királya, így Károly felesége, Portugáliai Izabella német-római császárné nem viselhette az aragóniai királyné címet, mivel még anyósa előtt 1539-ben meghalt. Lásd De Francisco Olmos (2003: 144‑145).
  2. ejtsd [fujsz] vagy [fujs]
  3. 1512-től és csak Felső-Navarrában.
  4. Berzeviczy Albert: Beatrix királyné(MEK)
  5. Aragóniai Ferdinánd apja, II. János aragóniai király révén navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság II. János első felesége, I. Blanka navarrai királynő jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért 1479-ben apja halála után Navarrát nővére, Eleonóra, Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Germánának így több joga volt Pamplonára, mint férjének, de Navarra jogos királya az elűzött unokatestvére, Katalin volt.
  6. A végrendelete szerint állítólag a mostohaunokájától, V. Károly német-római császártól, akinél mindössze 10 évvel volt idősebb, titokban egy lánya született, akit Izabellának nevezett el, és infánsnőként volt számon tartva.
  7. katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.

Irodalom

  • Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Paris, Masson, 1931.

Külső hivatkozások


Előző
Katolikus Izabella
Étampes grófja
1506 – 1516
Következő
Tudor Mária
Előző
Katolikus Izabella
Narbonne algrófja
1506 – 1516
Következő
Tudor Mária
Előző
Kasztíliai Johanna
Navarra trónkövetelője
1483 – 1497
Következő
Tudor Mária