„Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
átfogalmazás, magyarítás, kieg.
a (Magyar Örökség díj törölt sablonjainak eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
(átfogalmazás, magyarítás, kieg.)
[[Fájl:Kolozsvár_EMKE-székház.jpg|bélyegkép|Az EMKE egykori székháza Kolozsváron]]
[[Fájl:Bethlen Gábor 1895-24.JPG |bélyegkép|Bethlen Gábor (1837-1897), az EMKE első elnöke (1885-1897)<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02263/pdf/02263.pdf Vasárnapi Ujság 1897/27]</ref>]]
Az '''Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület''' (EMKE) egy kulturális intézmény volt 1885–1946 között, amely 1991-ben újraalakult. Az egyesület eredetileg [[Kolozsvár]]ott 1885. április 12-én alakult meg azzal a céllal, hogy a magyar nyelvet és nemzeti öntudatot, „testvéri érzést” erősítse az erdélyi magyarok között, kulturális és közgazdasági intézmények létesítésével és támogatásával. A [[második világháborháború|világháborháború]] után 1947-ben megszüntették, mert a szocializmusban nemkívánatos „polgári értékeket” képviselt. Közművelődési célú egyesületek tömörüléseként 1991-ben újra megalakult [[Brassó]]ban, a romániai magyar kulturális autonómia elősegítéséért, megtartva az 1885-ös célkitűzések alapelveket is.
'''Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület''' (EMKE). 1885-1946; 1991-; Székhely: [[Kolozsvár]]. 1884. december 27-én jött össze Kolozsvárott az első értekezlet, amikor azután az akkori Magyarország egyik legnagyobb közművelődési intézménye, az E. M. K. E. megszületett. Az 1885. április 12-én megalakult egyesület elhatározása szerint feladataik között szerepelt Magyarország erdélyi részében iskolák, gyermekóvók és gyermekmenedékhelyek segélyezése, esetleg létesítése; népkönyvtárak és olvasókörök létrehozása; egyházak segélyezése; hazafias iratoknak az Erdélyben használatos nyelveken történő kiadása; és a megfelelő irányban működő hazafias erőknek a kölcsönös támogatás megszervezése; központi és vidéki pénzintézetek és közgazdasági, — iparfejlesztő, termelő stb. — egyesületek megalakítása és gyámolitása.
 
== Rövid története (1885-1946) ==
[[FileFájl:Sándor József.jpg|thumbbélyegkép|Sándor József főtitkár]]
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, rövidítve EMKE (számos korabeli forrás szerint az egyesület neve eredetileg az '''Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület''' kezdőbetűiből alakult E.M.K.E név voltki)<ref>Balás Gábor (szerk.): ''A székely művelődés évszázadai'', Panoráma Kiadó, 1988. {{ISBN|9632433459}}</ref><ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/e-e-7C62/emke-8552/#Lexikonok%5EPallas-Emke Emke, E. M. K. E., az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület ]</ref><ref>[http://mek.oszk.hu/10600/10636/10636.pdf Márki Sándor (szerk.):Mátyás király emlékkönyv kolozsvári szobrának leleplezése alkalmára, Budapest, Atheneum kiadö, 1902.]</ref> 1885. április 12-én alakult Kolozsvár központtal az 1861 óta működő nagyszebeni[[nagyszeben]]i [[ASTRA (egyesület)|ASTRA]] (Asociațiunea Transilvană pentru Literatura Română și Cultura Poporului Român), az erdélyi románság művelődési szervezeteegyesület mintájára, társadalmijött összefogás révén,létre az erdélyi magyarság közművelődésének és népjólétének fejlesztése céljából., Azahogy [[elsőaz világháború]]igASTRA alapítóaz éserdélyi rendesrománság tagjainakművelődési számaszervezete mintegy húszezerre gyarapodott, tevékenysége 16 vármegyére terjedt kivolt. MűködésénekAz elsőegyesület háromtársadalmi évtizedébenösszefogás 268révén népiskolát,jött 77 óvodátlétre, árvaházat,első [[Algyógy]]onértekezletüket földművesiskolát,1884. 214december nép27-én éstartották, 24alakuló katonaiülésükre könyvtárat1885. tartott fönn; 431 községbenáprilis 12 ezer írástudatlant oktatott, olvasó-én éskerült daloskörisor, ifjúságnevelőmajd mozgalmataugusztus indított. Ipar31-én éstisztválasztó földbirtokpolitikaiközgyűlést szerepet is vállalt: elsőként hozott létre Erdélyben ipari, fogyasztási és hitelszövetkezetekettartottak. MintegyEkkor 80már irodalmi,alapvagyona történelmi,közadakozásokból tudományoselérte ismereteta terjesztő865 kiadványaezer közül az erdélyi ''Úti-kalauz'' ([[SándorOsztrák–magyar József (politikus)korona|Sándor Józsefkorona]] ésértéket, [[Merzahúszezer Gyula]]tagot szerkesztésében, 1891)számlált és a21 négyféle kiadásban 19 000 példányban terjesztett ''EMKE-daloskönyv'' (összeállította Deák Gerőmegyei, 1892-1904)városi voltés a legnépszerűbb. Ajárási helyi ipar fejlesztése érdekében nemzetiségi különbségtevés nélkülegyesület tevékenykedettlétezett.
Az [[első világháború]]ig tevékenysége 16 vármegyére terjedt ki, alapvagyona készpénzben és értékpapírokban 3,4 millió koronára nőt és két nagy (1710 és 600 [[katasztrális hold]]as) földbirtokkal is rendelkezett. Működésének első három évtizedében 268 népiskolát, 77 óvodát, árvaházat, [[Algyógy]]on földművesiskolát, 214 nép- és 24 katonai könyvtárat tartott fönn; 431 községben 12 ezer írástudatlant oktatott, olvasó- és dalosköri, ifjúságnevelő mozgalmat indított. Ipar- és földbirtok-politikai szerepet is vállalt: elsőként hozott létre Erdélyben ipari, fogyasztási és hitelszövetkezeteket. Mintegy 80 irodalmi, történelmi, tudományos ismeretet terjesztő kiadványa közül az erdélyi ''Úti-kalauz'' ([[Sándor József (politikus)|Sándor József]] és [[Merza Gyula]] szerkesztésében, 1891) és a négyféle kiadásban 19 000 példányban terjesztett ''EMKE-daloskönyv'' (összeállította Deák Gerő, 1892-1904) volt a legnépszerűbb. A helyi ipar fejlesztése érdekében nemzetiségi különbségtevés nélkül tevékenykedett.
 
Az EMKE közadakozásból gyűlt vagyona az első világháború után a [[hadikölcsön]] s földbirtokainak az agrárreform javára történt kisajátítása következtében elveszett. Bár jogi személyiségét a tőkés-földesúri Romániában újra megszerezte, egy évtizedig alapszabályait nem hagyták jóvá, így tevékenysége szűk körre korlátozódott, az [[1930-as évek]]től viszont működése gazdagabban bontakozott ki. Évtizedeken át vezetője [[Sándor József (politikus)|Sándor József]], az [[Országos Magyar Párt]] (OMP) bukaresti szenátora. Az 1941-es március 15-i kolozsvári ünnepséget, ahol tüntetés zajlott le a nemzetiszocialista háborús politika és terjeszkedés ellen, az EMKE hagyományos kereteiben népművelő szerepet vállaló munkásértelmiségi csoport ([[Balogh Edgár]], [[Jordáky Lajos]], [[Józsa Béla]], [[Nagy István (író)|Nagy István]]) szervezte. Az itt demokrata szellemű beszédet mondó Sándor Józsefet egy szervezett jobboldali támadás rövidesen leszorította az élről, s az EMKE demokratikus újjászervezésére csak 1944 végén került sor. Sándor József újjáválasztott elnök mellett a főtitkári tisztet [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]] vállalta, s az új EMKE megkezdte népszerű könyvek kiadását: többek közt 1945-ben Nagy István ''Özönvíz előtt'' című drámáját, [[Bözödi György]] ''Erdély szabadságharca'' című 1848-49-es irat-, levél- és cikkgyűjteményét (Balogh Edgár előszavával) és Műkedvelők színháza cím alatt [[Csokonai Vitéz Mihály|Csokonai]], [[Szemere György (író)|Szemere György]], [[Móricz Zsigmond|Móricz]], [[Tömörkény István|Tömörkény]] és [[Tamási Áron|Tamási]] egy-egy egyfelvonásosát. Az EMKE ügykörét 1946-ban a [[Magyar Népi Szövetség]] (MNSZ) közművelődési osztálya, majd a művelődés szocialista állami szervei vették át.
 
== Az EMKE újjáalakulása ==

Navigációs menü