Csép Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csép Sándor
Csép Sándor.jpg
Született 1938. május 1.
Arad
Elhunyt 2013. január 16. (74 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága magyar
Foglalkozása riporter, rádió- és televízió-műsorszerkesztő, politikus, újságíró

Csép Sándor (Arad, 1938. május 1.Kolozsvár, 2013. január 16.[1]) magyar riporter, rádió- és televízió-műsorszerkesztő, politikus.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolát szülővárosában végzett, 16 évesen. Jogot tanult volna, de papgyerek lévén kirúgták, ezért a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult tovább, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófiai karán szerzett diplomát.

1968-tól a kolozsvári rádió szerkesztője, 1972-től a Román Televízió Bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa volt. Itt tevénykenydett, és élte meg az 1977-es földrengést. Bodor Pál főszerkesztő mellett dolgozott, amíg Bodor nem távozott az országból.

1990-től az újra alakult kolozsvári rádió és televízió főszerkesztője, majd a két intézmény szétválása után nyugdíjazásáig a televízió magyar szerkesztőségét vezette.

1999-től 2003-ig a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke volt, majd az audiovizuális sajtóért felelős alelnöke, az egyesület örökös tagja. 2008-tól a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke volt.

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.

Munkássága[szerkesztés]

Első írásában Hazai valóságkutatás címmel a hazai szociológia új módszerei mellett foglalt állást (Korunk, 1966/7-8). Társadalomrajzi riporttal az Utunk, Új Élet, Igazság, Vörös Zászló hasábjain szerepelt. A képernyőn legjelentősebbek irodalmi portréi; Mikó Imrével és Dávid Gyulával közösen készített dokumentumfilmet Petőfi erdélyi útjairól; iskolariportjai és honismereti vetélkedői népszerűek voltak. Egy tévéfilmje a kolozsvári Hóstátot örökítette meg. Alkotásai közül nagy visszhangot keltett a kalotaszegi egykeveszedelemről készített Egyetlenem c. riportfilmje (1975) s ennek bizakodó, fordulatot idéző folytatása (1979), majd publicisztikai feldolgozása (Katarzis, vagy csak éterbe kergetett szó? Korunk 1980/4).

A kolozsvári Állami Magyar Színház műsorába felvett történeti drámája, a Mi, Bethlen Gábor..., a nagyhatalmak erőterében lelkiismereti szabadság és béke ügyét védő fejedelmet jeleníti meg, hol Pázmány Péterrel folytatott vitájában, hol a román Markó herceggel kötött egyezségeiben mutatva rá a népek egymásrautaltságára. A dráma egy részletét a Korunk 1980/10. száma közölte.

A nevéhez köthető az Áldás, népesség nevű, a gyerekvállalást népszerűsítő, az erdélyi nagycsaládokat támogató kezdeményezés.

Egyik műve alapján készült a Mátyás a vérpadon[2] című rockopera, amelyet a Kolozsvári Magyar Opera mutatott be.

Társasági tagság[szerkesztés]

Interjúk[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]