„Graz” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
268. sor: | 268. sor: | ||
* [[Emil Ertl]] költő és író, a műszaki főiskola (ma egyetem) könyvtárosa |
* [[Emil Ertl]] költő és író, a műszaki főiskola (ma egyetem) könyvtárosa |
||
* [[Hans Hollmann]] ismert németnyelvű rendező az osztrák Tudományos- és Művészeti Becsületrend első osztályú kitüntetés birtokosa itt nőtt fel, és itt diplomázott 1956-ban. |
* [[Hans Hollmann]] ismert németnyelvű rendező az osztrák Tudományos- és Művészeti Becsületrend első osztályú kitüntetés birtokosa itt nőtt fel, és itt diplomázott 1956-ban. |
||
* [[Johannes Kepler]] csillagász |
* [[Johannes Kepler]] csillagász, matematikus itt tanított és kutatott |
||
* [[Alfred Kolleritsch]] író itt él a városban. |
* [[Alfred Kolleritsch]] író itt él a városban. |
||
* [[Werner Kopacka]] újságíró jelenleg a városban él. |
* [[Werner Kopacka]] újságíró jelenleg a városban él. |
A lap 2016. november 28., 20:54-kori változata
Graz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Stájerország (1918–) | ||
Polgármester | Siegfried Nagl (ÖVP) | ||
Irányítószám | A-801x, A-802x, A-803x, A-804x, A-805x | ||
Körzethívószám | 316 | ||
Forgalmi rendszám | G | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 292 630 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 353 m | ||
Terület | 127,58 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Elhelyezkedése | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 04′ 15″, k. h. 15° 26′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 15″, k. h. 15° 26′ 19″ | |||
Graz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Graz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Graz (magyarul: Grác) Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.[2]
A környező területeken élő népek nyelveiben a városnak sokféle névváltozata él, így szlovénul Gradec, csehül Štýrský Hradec, vendül Gráca a neve. A német elnevezés a szlovénből származik, ahol Gradec jelentése "váracska". Magyarul előfordul a közvetlenül a német névre visszavezethető Grác változat is, de a gyakoribb és hivatalosan elismert a német helyesírásnak megfelelő írásmód. A 17. században Gréc, még korábban Gerec volt a magyar neve.[3]
Történelem
A 6. században a szlávok érkezésekor avar uralom volt a vidéken. A szlávok adták a város nevét a Gradec, azaz kis vár szóból.
I. Ottó, a Német-római Birodalom császára 955-ben a magyarok legyőzésével megszerezte a várost is magának. A császár egészen a Közép-Mura vidékéig terjeszkedett.
1122 fontos év volt Stájerország számára. Az Eppensteiner dinasztia kihalt és új földbirtokos érkezett a Traungerek személyében.
1281-ben kapott városi rangot.
1585-ben alapították az egyetemet. Ebben az időben érkeztek olasz művészek és építészek a városba. 1594 és 1600 között a város protestáns iskolájában tanított Johannes Kepler.
Földrajz
Fekvés
Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a medencére.
A város legmagasabb pontja a Plabutsch (763 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.
Kerületek
A város területe 17 kerületre van osztva. Az első kerület, a belső városrész köré rendeződik a II. kerület St. Leonhard, a III. kerület Geidorf, a IV. kerület Lend az V. kerület Gries és a VI. kerület Jakomini. Az óvárostól eltekintve a hat legfontosabb kerületből történelmileg öt kerület fejlődött.
Belvárosi központok, ahonnan a fejlődés kiindult: Murplatz, Südtirolerplatz, Jakominiplatz.
A többi kerület alkotja Graz külső gyűrűjét: Liebenau (VII. kerület), St. Peter (VIII. kerület), Waltendorf (IX. kerület), Ries (X. kerület), Mariatrost (XI. kerület), Andritz (XII. kerület), Gösting (XIII. kerület), Eggenberg (XIV. kerület), Wetzelsdorf (XV. kerület), Straßgang (XVI. kerület) és Puntigam (XVII. kerület).
Népesség
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 282 479 | 282 479 | 286 686 | 286 292 | 286 292 | 292 630 |
2015 | 2015 | 2016 | 2018 | 2018 | 2022 |
Közlekedése
A városban helyi autóbuszjáratok és villamos is közlekedik, a legnagyobb vasútállomás a Graz Hauptbahnhof.
A város polgármesterei
Kultúra és látnivalók
- Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábelvontatású hegyi vasútja). Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.
- Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma
- Eggenberg – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623–ban Hans Ulrich von Eggenberg birodalmi herceg építtette, mérete: 80 m x 65 m, épült 1525-1656.
- Dóm (Szt. Ägidius)
- Színház
- Művészetek Háza (Kunsthaus)
- Ferences-rendi kolostor és templom
- Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824)
- Szt. Leonard templom
- Jézus szíve templom
- Botanikus kert
- Mura-sziget (Murinsel), melyet 2003-ban annak örömére építettek, hogy Graz Európa kulturális fővárosa lett.
- Repülőmúzeum
- „Érzékelés” Múzeuma (Museum der Wahrnehmung - MUWA)
- Operaház (Ausztria 2. legnagyobb operaháza)
Képgaléria
|
---|
|
Graz írója
A város középkori hagyományt felélesztve-megújítva évente választ magának egy írót, aki egy évig a grazi Várhegyen álló Cerrini-kiskastélyban, a város vendégeként élhet és alkothat. (A középkorban a „város írója” a tanácsülések protokolláris vezetője volt.) 2008-ban Zilahy Péter, 2014-ben Garaczi László nyerte el ezt a megtisztelő címet és lehetőséget.[4]
Múzeumok
- Régi Galéria (22 terem, 300 képzőművészeti alkotás a 13-18. századból)
- Új Galéria
- Városi múzeum
- Művészház
- Camera Austria
- Néprajzi múzeum
- Püspöki múzeum
- Irodalomház
- Frida&Fred gyerekmúzeum
- Villamosmúzeum
- Krimimúzeum
- Repülőmúzeum
Sportegyesületek
- Grazer AK (futball)
- SK Sturm Graz (futball)
- EC Graz 99ers (Jégkorong)
- Graz Giants (Amerikai futball)
- Graz Gladiators (Lacrosse)
Híres emberek
Grazban születtek
- II. és III. Ferdinánd magyar király
- Arnu Miksa 17. századi jezsuita tanár
- Karl Böhm karmester, rendező, operaigazgató (1894)
- Hans Dichand lapkiadó
- Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök
- Johann Bernhard Fischer von Erlach barokk építőmester
- Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg (1863)
- Christoph Leitgeb osztrák futballista (1985)
- Rudolf Lenz színész
- Helmut Marko autóversenyző, a Red Bull Racing motorsport-tanácsadója
- Leo Roth zsidó kántor
- Gerhard Roth író
- Robert Stolz zeneszerző
- Friedrich St. Florian építész
- Hans Ulrich von Eggenberg herceg, egykori krajnai tartományfőnök, pohárnokmester
Grazban elhunytak
- Alexander Graf von Auersperg költő, politikus (1876)
- Habsburg-Lotaringiai János főherceg 1811-től élt itt
- Bikkessy Heinbucher József festőművész (1833)
- Viktor Geramb stájer néprajzkutató (1958)
- Habsburg–Lotaringiai János főherceg (1859) (1811-től élt itt)
- Jakob Lorber zenész, misztikus (1864)
- Körösi József az Andrizt AG alapítója (1868)
- Arnold Luschin-Ebengreuth jogtörténész, numizmatikus (1932)
- Johann Nestroy színész, költő (1862)
- Johann Puch a helyi kerékpár- és motorgyár alapítója (1914)
- Leopold Stocker osztrák könyvkiadó (1950)
- Ludwig von Welden utásztiszt, táborszernagy, Bécs egykori kormányzója (1853)
Grazban éltek
- Ivo Andrić irodami Nobel-díjas itt diplomázott szlavisztikából, 1924-ben.
- Ludwig Boltzmann fizikus 1869–1873, majd 1876–1890 között a Grazi Egyetemen tanult.
- Karlheinz Böhm Karl Böhm fia, színész, itt érettségizett.
- Emil Ertl költő és író, a műszaki főiskola (ma egyetem) könyvtárosa
- Hans Hollmann ismert németnyelvű rendező az osztrák Tudományos- és Művészeti Becsületrend első osztályú kitüntetés birtokosa itt nőtt fel, és itt diplomázott 1956-ban.
- Johannes Kepler csillagász, matematikus itt tanított és kutatott
- Alfred Kolleritsch író itt él a városban.
- Werner Kopacka újságíró jelenleg a városban él.
- Otto Loewi vegyész és gyógyszervegyész (1909-től professzor)
- Walther Nernst biokémikus a városban tanult.
- Jochen Rindt Formula-1-világbajnok nagyszüleinél itt nevelkedett, és ide is temették.
- Peter Rosegger költő, itt töltötte élete nagy részét
- Leopold von Sacher-Masoch jogot, matematikát és történelmet tanult a Grazi Egyetemen, majd a mazohizmust róla nevezték el.
- Erwin Schrödinger fizikai Nobel-díjas, a Karl-Franzens-Egyetem tanára
- Joseph Schumpeter közgazdász (1910–1920)
- Arnold Schwarzenegger testépítő, színész, 2003–2011 között Kalifornia kormányzója, ide járt iskolába, itt sorkatonáskodott és kezdte első edzéseit.
- Ferdinand Heinrich Thieriot zenész és virtuóz 1870–1885 között
- Alfred Wegener a kontinensvándorlás-elmélet megalapítója (1924)
Díszpolgárok, díszgyűrűsök
- Karlheinz Böhm
- Heinz Fischer[5]
- Nikolaus Harnoncourt karmester, aki évenként vezényli a Styriarte zenekarát
- Arnold Schwarzenegger – 2005 végén visszaküldte[6]
-
Richard von Krafft-Ebing (1840-1902) német-osztrák pszichiáter, igazságügyi orvosszakértő
-
Alexander Girardi kora leghíresebb színész-énekeseinek egyike
Testvérvárosok
- Coventry (1948)
- Montclair (1950)
- Groningen (1965)
- Darmstadt (1968)
- Trondheim (1968)
- Trieszt (1973)
- Maribor (1987)
- Pécs (1989)
- Dubrovnik (1994)
- Póla (1972) (2003)
- Banja Luka
Városkép
Jegyzetek
- ↑ https://de.statista.com/statistik/daten/studie/217757/umfrage/groesste-staedte-in-oesterreich/
- ↑ http://www.graz.at/cms/beitrag/10166641/3750944/
- ↑ Beckl János Miklós: Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül. Debreceni Egyetem.
- ↑ http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1219646
- ↑ Kronen Zeitung: Bundespräsident Fischer wird Grazer Ehrenbürger, 24. September 2008
- ↑ ORF Steiermark: Schwarzenegger schickt Ehrenring zurück
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Graz témájú kategóriát.
- Graz város hivatalos honlapja
- Graz útikalauz magyarul
- Turizmus és idegenforgalom
- Rendezvénynaptár
- grazi tömegközlekedési társaság
- Grazi magyarok weboldala
- A Gráci Magyar Újság weboldala
Előző: Brugge, Salamanca |
|
Következő: Genova, Lille |