„Szigeti András (színművész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belső linkek kékítése
25. sor: 25. sor:
== Életút ==
== Életút ==


[[1964]]-ben végzett a [[Színház- és Filmművészeti Főiskola|főiskolán]]. Az első szerződése [[Kecskemét]]re szólította. Három év után [[Békéscsaba]] következett. [[1968]]-ban a [[Nemzeti Színház]] társulatához tartozott, egy-egy évig vendégként fellépett a Thália Színházban és [[Kaposvár]]on is. Egy évtizedig fővárosi színész volt a Mikroszkóp Színpad majd a Radnóti Miklós Színház tagjaként. [[1981]]-ben -[[Bozóky István (színész)|Bozóky István]] invitálására a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja lesz. A nyíregyháziak először [[1981]]. [[december 5.|december 5]]-én láthatták a névadó ''Úri muri'' című darabjában. Partnerei voltak többek között: [[Bárány Frigyes]], [[Gerbár Tibor]], [[Holl István]] és [[Barbinek Péter]]. A színházat, vezető színészként közel két évtizedig szolgálta.
[[1964]]-ben végzett a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|főiskolán]]. Az első szerződése [[Kecskemét]]re szólította. Három év után [[Békéscsaba]] következett. [[1968]]-ban a [[Nemzeti Színház]] társulatához tartozott, egy-egy évig vendégként fellépett a Thália Színházban és [[Kaposvár]]on is. Egy évtizedig fővárosi színész volt a Mikroszkóp Színpad majd a Radnóti Miklós Színház tagjaként. [[1981]]-ben -[[Bozóky István (színész)|Bozóky István]] invitálására a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja lesz. A nyíregyháziak először [[1981]]. [[december 5.|december 5]]-én láthatták a névadó ''Úri muri'' című darabjában. Partnerei voltak többek között: [[Bárány Frigyes]], [[Gerbár Tibor]], [[Holl István]] és [[Barbinek Péter]]. A színházat, vezető színészként közel két évtizedig szolgálta.


== Szerepek ==
== Szerepek ==
34. sor: 34. sor:
{{oszlop-3}}
{{oszlop-3}}


* [[Ajtmatov]]: Fehér hajó (Kulubek)
* [[Csingiz Ajtmatov|Ajtmatov]]: Fehér hajó (Kulubek)
* [[Marcinkevièius]]: A székesegyház (Motiejus)
* [[Marcinkevièius]]: A székesegyház (Motiejus)
* [[Voltaire]]-Sege ganzi: Candide
* [[Voltaire]]-Sege ganzi: Candide
47. sor: 47. sor:


* [[Hernádi Gyula]]: Szép magyar tragédia (Tábornok, Őrnagy, Porosz kapitány)
* [[Hernádi Gyula]]: Szép magyar tragédia (Tábornok, Őrnagy, Porosz kapitány)
* [[Dumas]]: Három testőr (Aramis)
* [[id. Alexandre Dumas|Dumas]]: Három testőr (Aramis)
* [[Katajev]]: Bolond vasárnap (Oszkár Zürcsev)
* [[Valentyin Katajev|Katajev]]: Bolond vasárnap (Oszkár Zürcsev)
* [[Németh László (író)|Németh László]]: A két Bolyai (Bolyai Antal)
* [[Németh László (író)|Németh László]]: A két Bolyai (Bolyai Antal)


65. sor: 65. sor:


* [[Sylvaine]]: Madame Louise szalonja (Sunyi)
* [[Sylvaine]]: Madame Louise szalonja (Sunyi)
* [[Gádor Béla]]: Lyuk az életrajzon (Vanek Ernõ)
* [[Gádor Béla]]: Lyuk az életrajzon (Vanek Ernő)
* [[Robert Bolt]]: Kinek se nap, se szél (Wolsey bíboros)
* [[Robert Bolt]]: Kinek se nap, se szél (Wolsey bíboros)
* [[Kolozsvári Papp László]]: Édes otthon (Antal)
* [[Kolozsvári Papp László]]: Édes otthon (Antal)
96. sor: 96. sor:


* [[Henderson]]: Diákszerelem (Kearney, tréner)
* [[Henderson]]: Diákszerelem (Kearney, tréner)
* [[Ionesco]]: Rinocéroszok (Botard)
* [[Eugène Ionesco|Ionesco]]: Rinocéroszok (Botard)


* [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]]:
* [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]]:
110. sor: 110. sor:
* [[Móricz Zsigmond]]: Rokonok (Martiny)
* [[Móricz Zsigmond]]: Rokonok (Martiny)
* [[Feydeau]]: Bolha a fülbe ˙(Augustin Ferraillon)
* [[Feydeau]]: Bolha a fülbe ˙(Augustin Ferraillon)
* [[Mrożek]]: Tangó )Stomil, az apa)
* [[Sławomir Mrożek|Mrożek]]: Tangó )Stomil, az apa)
* [[Nóti Károly]]: Nyitott ablak (Polgármester)
* [[Nóti Károly]]: Nyitott ablak (Polgármester)
* [[Gray]]: Kicsengetés (Eddie Loomis)
* [[Gray]]: Kicsengetés (Eddie Loomis)
* [[Hauptmann]]: A bunda (Wulkow)
* [[Gerhart Hauptmann|Hauptmann]]: A bunda (Wulkow)
* [[Szerb Antal]]-[[Galambos Péter]]: Utas és holdvilág (Apa)
* [[Szerb Antal]]-[[Galambos Péter]]: Utas és holdvilág (Apa)
* [[Ibsen]]: Nóra (Rank)
* [[Henrik Ibsen|Ibsen]]: Nóra (Rank)
* [[George Bernard Shaw|Shaw]]: Szent Johanna (Stugomber)
* [[George Bernard Shaw|Shaw]]: Szent Johanna (Stugomber)
* [[Hellman]]: A kis rókák (Charles Hubbard)
* [[Hellman]]: A kis rókák (Charles Hubbard)
128. sor: 128. sor:


* Asszony a telepen ([[1962]])
* Asszony a telepen ([[1962]])
* Utolsó előtti ember ([[1963]])
* [[Az utolsó előtti ember]] ([[1963]])
* Déltől hajnalig ([[1964]])
* Déltől hajnalig ([[1964]])
* [[A kőszívű ember fiai (film)|A kőszívű ember fiai]] ([[1965]])
* [[A kőszívű ember fiai (film)|A kőszívű ember fiai]] ([[1965]])
157. sor: 157. sor:
* Irány Mexikó ([[1968]])
* Irány Mexikó ([[1968]])
* Mi újság Pesten? ([[1969]])
* Mi újság Pesten? ([[1969]])
* [[Egy óra múlva itt vagyok]] 1-14. ([[1971]])
* [[Egy óra múlva itt vagyok…]] 1-14. ([[1971]])


{{oszlop-2}}
{{oszlop-2}}

A lap 2012. december 30., 12:53-kori változata

Szigeti András
Othello Gyulaházán, Partnere: Törőcsik Mari
Othello Gyulaházán, Partnere: Törőcsik Mari
Életrajzi adatok
Születési névSchwetz András
Született1940. augusztus 31.[1]
Liège
Elhunyt1998. március 28. (57 évesen)[1]
Nyíregyháza[1]
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek1964 – ?
További díjakJászai Mari-díj (1985)

Szigeti András IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigeti András témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szigeti András, Schwetz András (Liège, 1940. augusztus 31.Nyíregyháza, 1998. március 28.) magyar színész, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Örökös Tagja.

Életút

1964-ben végzett a főiskolán. Az első szerződése Kecskemétre szólította. Három év után Békéscsaba következett. 1968-ban a Nemzeti Színház társulatához tartozott, egy-egy évig vendégként fellépett a Thália Színházban és Kaposváron is. Egy évtizedig fővárosi színész volt a Mikroszkóp Színpad majd a Radnóti Miklós Színház tagjaként. 1981-ben -Bozóky István invitálására a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja lesz. A nyíregyháziak először 1981. december 5-én láthatták a névadó Úri muri című darabjában. Partnerei voltak többek között: Bárány Frigyes, Gerbár Tibor, Holl István és Barbinek Péter. A színházat, vezető színészként közel két évtizedig szolgálta.

Szerepek

Színház

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 113.[2]

  • Molière:
    • Amphitryon (Címszerep)
    • A fösvény (Anzelm)

  • Páskándi Géza:
    • Lélekharang (Mayer Samuel)
    • Éljen a színház! (Harmath Gyõzõ Iván)

  • Csehov:
    • Ivanov (Lebegyev, Pavel Kirillics)
    • Három nõvér (Csebutikin)
    • Sirály (Dorn)
    • Ványa bácsi (Oszip) [3]

Film

  • Még kér a nép (1971)
  • A magyar ugaron (1972)
  • Örökbefogadás (1975)
  • Ők ketten (1977)
  • Fogjuk meg és vigyétek (1978)
  • Olyan, mint otthon (1976)
  • Anna (1981)

Televízió

  • Az utolsó tánctanár (1975)
  • A feladat (1975)
  • Vereség (1984)
  • A varázsló álma (1984)
  • Temetés (1998)

Elismerései

Méltatás

Verebes István:

Harminc évvel ezelőtt ismertem meg, karizmatikus egyénisége, az örök ellen-szegüléstől izzó mondatai az első találkozásunkkor lenyűgöztek, a már fiatalon is kérlelhetetlenül konok kirívó karizmája engem, az akkor még éretlent megejtett, és huszonöt évig is eszemben tartottam, szívemben őriztem akkori találkozásaink emlékét. 1993-ban boldog voltam, hogy itt találtam őt a nyíregyházi színházban. Igaz, egy csöndesebb, fáradtabb, elhasználtabb ember fogadott, de a rengeteg munka során és sok-sok fontos beszélgetésben, mégis mindig, mindenkor, újra és újra kigyúlt. Erős jelenlétű ember volt, tehát törvényszerűen küzdelmes volt a vele való együttműködés, de éppen ezért csodás is egyben. Állítom, korosztályának legnagyobb tehetségű, legszuggesztívebb színésze volt, mindössze az élethez, a neki kiszabott időben való létezéshez volt teljesen tehetségtelen. Soha egyetlenegyet nem lépett azért, hogy elismertebb, sikeresebb, jobban kereső legyen. Soha nem hazudott, ha állásfoglalásra kényszerítették. Soha nem hagyta szó nélkül, ha megsértették méltóságában, ha igazságtalanság érte őt vagy mást!… Soha nem volt szolgalelkű, elvtelen. Soha nem törte le senki kedvét, soha nem minősített senkit félvállról. Komoly ember volt, olyan, akinek anélkül járt a tisztelet és szeretet, hogy azt ő bárkitől is – egyébként joggal – elvárta volna. Egyszerű, kis igényű, puritán életet élt. Nagy fájdalmairól tapintatosan hallgatott, a neki jutó apró örömeit pedig megosztotta velünk, legyen az egy jó falat, egy finom pohár ital, vagy egy félnapnyi boldogságot remélő tervezgetés. Soha senkit nem zavart, nem zaklatott föl, de soha senkitől nem is hagyta megzavartatni magát. Rigolyás volt és bájos, morózus és ironikus, keserű és jópofa, bölcs és játékos. Tapasztalt, sokat megélt férfi volt, akinek a szíve mégis mindig legyőzte az eszét. És soha senkinek nem ártott, csak saját magának. Zárkózottsága, szemérme, elkülönülése ellenére rajongva szerette mindenki, pályatársai és a közönség egyaránt. Egyetlen látványos vagy hivalkodó megnyilvánulását sem csíptem el – sőt! – amiből kiviláglott volna, hogy a legjobb lelkű valaki volt, akivel harminc év alatt találkoztam a színházi világban.

Jegyzetek

  1. a b c Freebase-adatdump. Google
  2. 2010. szeptember 23.-i lekérdezés
  3. Az utolsó bemutató

Hivatkozások