„Kara-kum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: vi:Hoang mạc Karakum; kozmetikai változtatások |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
| legmagasabb pont = |
| legmagasabb pont = |
||
| legalacsonyabb pont = |
| legalacsonyabb pont = |
||
| ország ={{Türkmenisztán}}<br>{{Kazahsztán}} |
| ország ={{Türkmenisztán}}<br />{{Kazahsztán}} |
||
| adminisztratív egység típusa = |
| adminisztratív egység típusa = |
||
| adminisztratív egység neve = |
| adminisztratív egység neve = |
||
| 47. sor: | 47. sor: | ||
Népsűrűsége alacsony, átlagosan 6,5 négyzetkilométerenként él egy ember. Csapadékban ritka, egyes területein évtizedekig nem esik az eső. |
Népsűrűsége alacsony, átlagosan 6,5 négyzetkilométerenként él egy ember. Csapadékban ritka, egyes területein évtizedekig nem esik az eső. |
||
==Elhelyezkedése== |
== Elhelyezkedése == |
||
A Kara-kum sivatag a mai Türkmenisztán területén terül el, keletről a [[Kaszpi-tenger]], északról az [[Aral-tó]], és az [[Amu-darja]] folyó, északkeletről a [[Kizil-kum]] sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával, a korábbi tómeder helyét a terjeszkedő „Aral Karakum” foglalta el, amelynek területe közelítőleg 40 000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért a [[Szovjetunió]] öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét. |
A Kara-kum sivatag a mai Türkmenisztán területén terül el, keletről a [[Kaszpi-tenger]], északról az [[Aral-tó]], és az [[Amu-darja]] folyó, északkeletről a [[Kizil-kum]] sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával, a korábbi tómeder helyét a terjeszkedő „Aral Karakum” foglalta el, amelynek területe közelítőleg 40 000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért a [[Szovjetunió]] öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét. |
||
Az Aral Karakum homokja sós mocsár, amely finoman eloszlatott [[sókőzetek]]ből, és [[alkálifémek|alkálifém-telepek]] maradványából áll; amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédő szer maradékot visznek magukkal, egészen az [[Antarktisz]]ig, ahol a pingvinek vérében is kimutatható. Arali homokot találtak [[Grönland|grönlandi]] gleccserekben, [[Norvégia|norvég]] erdőkben, és [[Oroszország|orosz]] földeken is. |
Az Aral Karakum homokja sós mocsár, amely finoman eloszlatott [[sókőzetek]]ből, és [[alkálifémek|alkálifém-telepek]] maradványából áll; amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédő szer maradékot visznek magukkal, egészen az [[Antarktisz]]ig, ahol a pingvinek vérében is kimutatható. Arali homokot találtak [[Grönland|grönlandi]] gleccserekben, [[Norvégia|norvég]] erdőkben, és [[Oroszország|orosz]] földeken is. |
||
==Vízrajza== |
== Vízrajza == |
||
Délen a [[Hindukus]] hegységben eredő [[Morghab]] és [[Tejen]] folyók nyugati irányban folynak a sivatagon keresztül, ahol aztán elszáradnak. |
Délen a [[Hindukus]] hegységben eredő [[Morghab]] és [[Tejen]] folyók nyugati irányban folynak a sivatagon keresztül, ahol aztán elszáradnak. |
||
A sivatagot átszeli a világ második legnagyobb öntözőcsatornája, a [[Karakum-csatorna]]. A csatornát 1954 kezdték építeni, építése 1967-ben fejeződött be. Jelenleg 1375 km hosszú, évi vízhozama 13-20 km³. A csatorna repedéseinél, az elszivárgó víz kisebb tavakat, pocsolyákat hozott létre; amelynek következtében a talajvíz megemelkedett, és a talaj sótartalma megnőtt. |
A sivatagot átszeli a világ második legnagyobb öntözőcsatornája, a [[Karakum-csatorna]]. A csatornát 1954 kezdték építeni, építése 1967-ben fejeződött be. Jelenleg 1375 km hosszú, évi vízhozama 13-20 km³. A csatorna repedéseinél, az elszivárgó víz kisebb tavakat, pocsolyákat hozott létre; amelynek következtében a talajvíz megemelkedett, és a talaj sótartalma megnőtt. |
||
==Földrajza== |
== Földrajza == |
||
A Kara-kum sivatag [[kőolaj]]ban, és [[földgáz]]ban nagyon gazdag, valamint itt található a világ harmadik legnagyobb [[kén]] lelőhelye. A jelentős földgázmennyiség egyik látványos jele a [[Derweze]] gáz kráter. |
A Kara-kum sivatag [[kőolaj]]ban, és [[földgáz]]ban nagyon gazdag, valamint itt található a világ harmadik legnagyobb [[kén]] lelőhelye. A jelentős földgázmennyiség egyik látványos jele a [[Derweze]] gáz kráter. |
||
==Közlekedés== |
== Közlekedés == |
||
A sivatagon vezetett át az egykori [[Selyemút]], ma pedig a transz-kaszpi vasútvonal. |
A sivatagon vezetett át az egykori [[Selyemút]], ma pedig a transz-kaszpi vasútvonal. |
||
==Források== |
== Források == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
{{fordítás|en|Karakum Desert}} |
{{fordítás|en|Karakum Desert}} |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://360fokbringa.hu/hu/tag/karakum-sivatag Úti leírás a sivatagról] |
* [http://360fokbringa.hu/hu/tag/karakum-sivatag Úti leírás a sivatagról] |
||
*[http://www.travelblog.org/Asia/Turkmenistan/Dashoguz/blog-153046.html TravelBlog Darwasa Craters: Entrance to Hell] |
* [http://www.travelblog.org/Asia/Turkmenistan/Dashoguz/blog-153046.html TravelBlog Darwasa Craters: Entrance to Hell] |
||
*[http://www.youtube.com/user/anastasis03#p/a/u/0/0LMvFI8gPAU Gonur Depe site in the Karakum Desert] |
* [http://www.youtube.com/user/anastasis03#p/a/u/0/0LMvFI8gPAU Gonur Depe site in the Karakum Desert] |
||
*[http://blacksandsfilm.wordpress.com/the-karakum-desert/ Képek és leírás a Karakum sivatagról angolul] |
* [http://blacksandsfilm.wordpress.com/the-karakum-desert/ Képek és leírás a Karakum sivatagról angolul] |
||
| ⚫ | |||
[[Kategória:Türkmenisztán]] |
[[Kategória:Türkmenisztán]] |
||
[[Kategória:Sivatagok]] |
[[Kategória:Sivatagok]] |
||
| ⚫ | |||
[[en:Karakum Desert]] |
[[en:Karakum Desert]] |
||
| 88. sor: | 87. sor: | ||
[[da:Karakum]] |
[[da:Karakum]] |
||
[[de:Karakum]] |
[[de:Karakum]] |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
[[et:Karakum (Türkmenistan)]] |
[[et:Karakum (Türkmenistan)]] |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
[[eu:Karakum]] |
[[eu:Karakum]] |
||
[[fa:قرهقوم]] |
[[fa:قرهقوم]] |
||
| ⚫ | |||
[[fr:Désert du Karakoum]] |
[[fr:Désert du Karakoum]] |
||
[[fy:Karakum]] |
[[fy:Karakum]] |
||
[[gd:Karakum]] |
[[gd:Karakum]] |
||
[[ |
[[he:קארה קום]] |
||
[[hi:काराकुम रेगिस्तान]] |
[[hi:काराकुम रेगिस्तान]] |
||
[[hr:Karakum]] |
[[hr:Karakum]] |
||
[[it:Deserto del Karakum]] |
[[it:Deserto del Karakum]] |
||
| ⚫ | |||
[[he:קארה קום]] |
|||
[[ka:ყარაყუმი]] |
[[ka:ყარაყუმი]] |
||
[[kk:Қарақұм]] |
[[kk:Қарақұм]] |
||
[[ko:카라쿰 사막]] |
|||
[[lbe:Къара-къум]] |
[[lbe:Къара-къум]] |
||
[[lt:Karakumai]] |
[[lt:Karakumai]] |
||
[[nl:Karakum]] |
[[nl:Karakum]] |
||
| ⚫ | |||
[[no:Karakum]] |
[[no:Karakum]] |
||
[[pl:Kara-kum]] |
[[pl:Kara-kum]] |
||
[[pt:Deserto de Karakum]] |
[[pt:Deserto de Karakum]] |
||
| ⚫ | |||
[[qu:Karakum]] |
[[qu:Karakum]] |
||
| ⚫ | |||
[[ru:Каракумы]] |
|||
[[rue:Каракум]] |
[[rue:Каракум]] |
||
[[ |
[[sk:Karakum]] |
||
[[sq:Karakumi]] |
[[sq:Karakumi]] |
||
[[sk:Karakum]] |
|||
[[sr:Каракум]] |
[[sr:Каракум]] |
||
| ⚫ | |||
[[sv:Karakum]] |
[[sv:Karakum]] |
||
| ⚫ | |||
[[tr:Karakum Çölü]] |
[[tr:Karakum Çölü]] |
||
| ⚫ | |||
[[uk:Каракуми]] |
[[uk:Каракуми]] |
||
[[ur:کاراکم]] |
[[ur:کاراکم]] |
||
| ⚫ | |||
[[zh:卡拉庫姆沙漠]] |
[[zh:卡拉庫姆沙漠]] |
||
A lap 2012. november 29., 06:19-kori változata
| Kara-kum (Garagum) | |
 | |
| A Kara-kum sivatag a NASA World Wind képén. | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) |  Türkmenisztán Kazahsztán |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 0,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Hosszúsága | 500 km |
| Szélessége | 800 km |
| Területe | 350 000 km² |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 39°, k. h. 60°Koordináták: é. sz. 39°, k. h. 60° | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kara-kum témájú médiaállományokat. | |
A Kara-kum, vagy más forrásokban Karakum és Gara Gum (“Fekete Homok”) (türkménül: Garagum, oroszul: Каракумы) egy sivatag Közép-Ázsiában. Türkmenisztán területének 70%-át foglalja el, kiterjedése 350 000 km².[1]
Népsűrűsége alacsony, átlagosan 6,5 négyzetkilométerenként él egy ember. Csapadékban ritka, egyes területein évtizedekig nem esik az eső.
Elhelyezkedése
A Kara-kum sivatag a mai Türkmenisztán területén terül el, keletről a Kaszpi-tenger, északról az Aral-tó, és az Amu-darja folyó, északkeletről a Kizil-kum sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával, a korábbi tómeder helyét a terjeszkedő „Aral Karakum” foglalta el, amelynek területe közelítőleg 40 000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért a Szovjetunió öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét.
Az Aral Karakum homokja sós mocsár, amely finoman eloszlatott sókőzetekből, és alkálifém-telepek maradványából áll; amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédő szer maradékot visznek magukkal, egészen az Antarktiszig, ahol a pingvinek vérében is kimutatható. Arali homokot találtak grönlandi gleccserekben, norvég erdőkben, és orosz földeken is.
Vízrajza
Délen a Hindukus hegységben eredő Morghab és Tejen folyók nyugati irányban folynak a sivatagon keresztül, ahol aztán elszáradnak.
A sivatagot átszeli a világ második legnagyobb öntözőcsatornája, a Karakum-csatorna. A csatornát 1954 kezdték építeni, építése 1967-ben fejeződött be. Jelenleg 1375 km hosszú, évi vízhozama 13-20 km³. A csatorna repedéseinél, az elszivárgó víz kisebb tavakat, pocsolyákat hozott létre; amelynek következtében a talajvíz megemelkedett, és a talaj sótartalma megnőtt.
Földrajza
A Kara-kum sivatag kőolajban, és földgázban nagyon gazdag, valamint itt található a világ harmadik legnagyobb kén lelőhelye. A jelentős földgázmennyiség egyik látványos jele a Derweze gáz kráter.
Közlekedés
A sivatagon vezetett át az egykori Selyemút, ma pedig a transz-kaszpi vasútvonal.
Források
- ↑ Karakum Desert -- Britannica Online Encyclopedia. www.britannica.com. (Hozzáférés: 2008. február 22.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Karakum Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.