Sólyom László (jogász)
Sólyom László | |
![]() | |
A Harmadik Magyar Köztársaság 3. elnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2005. augusztus 5. | |
Előd | Mádl Ferenc |
Született | 1942. január 3.[1][2][3] Pécs |
Elhunyt | 2023. október 8. (81 évesen)[4] Budapest[5] |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt |
|
Házastársa | Nagy Erzsébet |
Foglalkozás | jogász |
Iskolái |
|
Díjak |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sólyom László témájú médiaállományokat. |
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3.) jogász, az MTA levelező tagja, az Alkotmánybíróság első elnöke, 2005. augusztus 5. óta a Magyar Köztársaság elnöke.
Tanulmányai
A Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karán diplomázott 1964-ben, majd az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosi képzését is elvégezte 1965-ben. Több külföldi egyetemen tanult ösztöndíjjal (Berkeley, Köln, Frankfurt, Hamburg).
Egyetemi pályafutása
1966-ig a kispesti bíróság fogalmazója, majd a jénai Friedrich Schiller Egyetem tanársegéde, ahol német polgárjogból doktorált. 1969-től 1983-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, valamint 1970 és 1975 között az Országgyűlés Könyvtárban is tudományos kutató.
1983-tól az ELTE JTK (azóta ÁJK) egyetemi tanára. 1996 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 2002-ben az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is.
1994 óta a Nemzetközi Jogászfórum tagja. 1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégprofesszora. 2001-ben az MTA levelező tagjává választották.
Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.
Tudományos elismerései
1975-ben az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1981-ben doktora lett. 1998-ban Humboldt-díjat kapott. A Kölni Egyetem 1999-ben díszdoktorává avatta.
Közéleti tevékenysége
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Laszlo_Solyom-2.jpg/250px-Laszlo_Solyom-2.jpg)
A 80-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevője, 1988 és 1989 között a Nyilvánosság Klub ügyvivője, 1989-ben a Független Jogász Fórum választmányi tagja volt.
Részt vett a lakiteleki találkozón, ahol az MDF-nek 1987-ben alapító, 1989-ben rövid ideig elnökségi tagja lett. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.
A Védegylet nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet vezetőségi tagja volt államfői megbízatásáig.
Sólyom Lászlót kemény, pragmatikus, az alkotmányra nagy hangsúlyt fektető személyiségnek tartják.
Alkotmánybírói tevékenysége
A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott Alkotmánybíróság tagja lett 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott és az MDF-ből is kilépett. Először ügyvezető elnökhelyettese, majd 1990 és 1998 között első elnöke volt az Alkotmánybíróságnak.
Köztársasági elnökké jelölése és megválasztása
A Védegylet nevű civil szervezet felkérte a pártokat, hogy jelöljék őt köztársasági elnöknek, a szervezet felhívását előbb több (különböző világnézetű) értelmiségi (például Eörsi István, Lányi András) támogatta aláírásával, majd az MDF és a Fidesz hivatalosan is jelölte őt köztársasági elnöknek. Szili Katalinnal, az MSZP jelöltjével szemben megnyerte a 2005. június 6-án, illetve június 7-én tartott parlamenti szavazást (a döntő harmadik fordulóban 185:182 szavazataránnyal), és még aznap letette hivatali esküjét. Beiktatása 2005. augusztus 5-én volt.
Megválasztásának során az első fordulóban Sólyom László mindössze 13 szavazatot kapott,[6] mivel az őt jelölő Fidesz képviselői, három kivétellel nem szavaztak, amit a szocialisták közti megosztottság leleplezésével indokoltak.[7] Ennek folytán az derült ki, hogy számos korábbi MDF-es honatya adott le szavazatot az MSZP jelöltjére, Szili Katalinra.
Sólyom László végül a már csak egyszerű többséget igénylő harmadik fordulóban nyert úgy, hogy a kisebbik kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának tagjai felvették ugyan a szavazólapokat, de három kivétellel rögtön vissza is adták őket, mivel koalíciós partnerükkel nem tudtak megegyezni közös jelölt személyéről. Így lett az utolsó fordulóban a végeredmény 185-182 szavazat a Fidesz és az MDF jelöltjének javára.
Sólyom mindvégig független jelöltnek tartotta magát, és beiktatási beszédében külön meg is köszönte az őt támogató pártoknak, hogy „függetlenségét mindvégig meghagyták”.
Köztársasági elnöki tevékenysége
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/S%C3%B3lyom_i_Kaczy%C5%84ski.jpeg/220px-S%C3%B3lyom_i_Kaczy%C5%84ski.jpeg)
2006. március 2-án visszaküldte az Országgyűlésnek az esélyegyenlőségi törvény módosítását, mert a jogszabály 2013-ig kitolta a középületek akadálymentesítésének határidejét. Az államfő szerint 1998 és 2004 közt elég ideje volt az intézményeknek az akadálymentesítésre, és méltatlan lenne a fogyatékkal élőkre nézve, ha újabb nyolc évvel meghosszabbítanák.[8]
2007. július 3-án visszaküldte az Országgyűlésnek a többcélú kistérségi társulásokról és az állami vagyonról szóló törvényt. A kistérségek kapcsán az államfő azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül módosította több település besorolását, hogy azt az érintettek kezdeményezték volna. A vagyongazdálkodási törvénnyel kapcsolatban azt sérelmezte, hogy a kormányfő hat évre nevezhetné ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorlatilag elmozdíthatatlan tagjait.[9]
2007. július 4-én a Die Welt folyóiratnak adott az interjúra és 1956-os szerepére hivatkozva Sólyom visszautasította Gyurcsány Ferenc kormányfő javaslatát, hogy 75. születésnapja alkalmából a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát adományozza Horn Gyulának. „Nem kaphatja meg Horn Gyula ugyanazt a kitüntetést, amelyet Király Béla megkapott” – írta a kormányfőhöz intézett válaszlevelében Sólyom.[10]
A 2006 őszi tiltakozásokkal és zavargásokkal kapcsolatban tett kijelentései és felszólalásai, valamint az országgyűléstől, pontosabban a „magyar politikai elittől” való erős elhatárolódási szándéka és az ezt fémjelző cselekedetei (például személyi jelölések esetén a pártokkal való egyeztetés mellőzése) a magyarországi baloldal erős nemtetszését váltotta ki, pártossággal vádolták és vádolják, egyes elemzők pedig egyenesen monarchához[11] illetve egyházfőhöz (pápa[12]) hasonlították.
2007. szeptember 10-én a Parlament őszi ülésszakának megnyitóján azt a kérést tette közzé, hogy a holokauszt túlélőiben az árpádsávos zászló által keltett félelemérzetre való tekintettel a tüntetők mellőzzék annak használatát. „A halottak iránti, és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az Árpád-sávos zászlót válassza jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy aki magyarságához nem tartja elegendőnek a nemzeti zászlót!”[13]
2007. december 27-én visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátási igénybevételének rendjéről szóló törvényt. „Nem értek egyet a törvény megalkotásának módjával. Nem értek egyet azzal sem, hogy a törvény – álláspontom szerint – nem tartalmazza a tárgyával összefüggő összes szükséges garanciát, továbbá, hogy hatása – többek között a későbbi jogalkotásra utalt lényeges kérdések miatt is – kiszámíthatatlan.” – írta az Országgyűléshez intézett levelében, melyben részletes indoklás olvasható.[14]
A köztársasági elnök több nyilatkozatában és beszédében is kijelentette, hogy addig nem utazik az Amerikai Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek.[15]
A 2009. március-áprilisi kormányválság alatt Sólyom többször is kijelentette, hogy véleménye szerint a kérdés legjobb megoldása az előrehozott választás lenne.[16][17] Április 14-én, miután Bajnai Gordon miniszterelnöki eskütétele után az államfő parlamenti páholyába kérette az új kormányfőt, hogy gratuláljon neki, Szanyi Tibor MSZP-s parlamenti képviselő „paraszt”-nak nevezte a köztársasági elnököt.[18]
2009. augusztus 21-én a szlovák hatóságok biztonsági kockázatokra hivatkozva megtagadták a közadakozásból állított új Szent István-szobor avatására Révkomáromba érkezett Sólyomtól a Szlovákia területére történő belépést. Erről diplomáciai jegyzéket nyújtottak be a pozsonyi magyar nagykövetségen.[19]
Tudományos művei
Könyvek
- A polgári jogi felelősség hanyatlása, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977.
- Környezetvédelem és polgári jog, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.
- The Decline of Civil Law Liability. Budapest – Alphen aan den Rijn, Akadémiai Kiadó – Sijthoff and Noordhoff, 1980.
- A személyiségi jogok elmélete, Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1983.
- Die Persönlichkeitsrechte. Eine vergleichend-historische Studie über ihre Grundlagen. Budapest – Köln, Akadémiai Kiadó – Carl Heymanns Verlag, 1984.
- A Zöld Hullám. Olvasókönyv a környezetvédelmi társadalmi mozgalmakról. Szerk.: Sólyom László és Szabó Máté. Budapest, ELTE, 1988.
- Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn. Analysen und Entscheidungssammlung 1990-1993. Baden-Baden, Nomos, 1995. (Georg Brunner társszerzővel)
- Constitutional Judiciary in a New Democracy: The Hungarian Constitutional Court. Ann Arbor, The University of Michigan Press, 2000. (Georg Brunner társszerzővel)
- Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon, Budapest, Osiris, 2001.
- Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban. Budapest, Rejtjel, 2004.
Legfontosabb tanulmányok
- The Role of Constitutional Courts in the Transition to Democracy, with special reference to Hungary. International Sociology, March 2003, Vol.18(1), 137-165.o.
- A jövő nemzedékek jogai és ezek képviselete a jelenben. In: Jávor Benedek (szerk.): A jövő nemzedékek jogai. Bp., [Védegylet], 2000, 37-46.o. Acta Juridica Hungarica, 43, Nos 1-2 (2002) 135-143.o.
- Egy új szabadságjog: az információszabadság. Valóság, 1988/9. 14-34. o.
- Mit szabad és mit nem? Capriccio polgári jogi témákra. Valóság, 1985/8. 12-24. o.
- A társadalom részvétele a környezetvédelemben. Medvetánc, 1985/4-1986/1. 217-242.o.
Kitüntetések
- Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztje (1998)
- Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1999)
- Nagy Imre Érdemrend (2003)
Családja
Nős, felesége, Nagy Erzsébet magyar-pszichológia szakos tanár. Apósa volt Baranya megyei MSZMP-titkár.[forrás?] Két gyermeke és kilenc unokája van.
Jegyzetek
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Elhunyt Sólyom László | hvg.hu, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
- ↑ Clay Risen: Laszlo Solyom, a Transitional President of Hungary, Dies at 81. The New York Times, 2023. október 12. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
- ↑ Szili - Sólyom 183 : 13 (index.hu)
- ↑ Taktikai játék a szavazatokkal (index.hu)
- ↑ Sólyom visszadobta az esélyegyenlőségi törvényt (origo.hu, 2006. március 2.)
- ↑ Bebetonozott tanácstagokat kifogásol Sólyom (origo.hu, 2007. július 3.)
- ↑ Sólyom válaszlevelePDF Gyurcsány Ferencnek (2007. július 4.)
- ↑ Debreczeni József: Elnök vagy király? (Népszabadság, 2007. szeptember 23.)
- ↑ Habemus papam (Magyar Narancs, XIX. évf. 29. szám, 2007. szeptember 19.)
- ↑ Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapján (2007. szeptember 10.)
- ↑ Sólyom válaszlevele az OrszággyűlésnekPDF az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény kapcsán (2007. december 27.)
- ↑ Sólyom lehetne a vízumszószóló az USA-ban (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. június 27. (Hozzáférés: 2008. augusztus 18.)
- ↑ Sólyom László az előrehozott választásokat tartja a legjobb megoldásnak (inforadio.hu, 2009. március 25.)
- ↑ Sólyom: Előrehozott választással hitelesebb kormány állhatna fel (inforadio.hu, 2009. április 15.)
- ↑ Szanyi Tibor Sólyomról: "Ezt a parasztot" – Újabb botrány érik? (Világgazdaság Online, 2009. április 18.)
- ↑ 2009. augusztus 21. – A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának diplomáciai jegyzéke (keh.hu, 2009. augusztus 21.)
Külső hivatkozások
- A Köztársasági Elnök hivatalos életrajza
- Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH)
- Még nem adtam fel – interjú (Index, 2007. december 4.)
- Életútinterjú Sólyom Lászlóval - Századvég, 2004. 1. szám