Sólyom László (jogász)
| Sólyom László | |
 | |
| A Harmadik Magyar Köztársaság 3. elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2005. augusztus 5. | |
| Előd | Mádl Ferenc |
| Született | 1942. január 3.[1][2][3] Pécs |
| Elhunyt | 2023. október 8. (81 évesen)[4] Budapest[5] |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Párt |
|
| Házastársa | Nagy Erzsébet |
| Foglalkozás | jogász |
| Iskolái |
|
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sólyom László témájú médiaállományokat. | |
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3.) jogász, az MTA levelező tagja, az Alkotmánybíróság első elnöke, 2005. augusztus 5. óta a Magyar Köztársaság elnöke.
Tanulmányai
A Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karán diplomázott 1964-ben, majd az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosi képzését is elvégezte 1965-ben. Több külföldi egyetemen tanult ösztöndíjjal (Berkeley, Köln, Frankfurt, Hamburg).
Egyetemi pályafutása
1966-ig a kispesti bíróság fogalmazója, majd a jénai Friedrich Schiller Egyetem tanársegéde, ahol német polgárjogból doktorált. 1969-től 1983-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, valamint 1970 és 1975 között az Országgyűlés Könyvtárban is tudományos kutató.
1983-tól az ELTE JTK (azóta ÁJK) egyetemi tanára. 1996 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 2002-ben az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is.
1994 óta a Nemzetközi Jogászfórum tagja. 1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégprofesszora. 2001-ben az MTA levelező tagjává választották.
Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.
Tudományos elismerései
1975-ben az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1981-ben doktora lett. 1998-ban Humboldt-díjat kapott. A Kölni Egyetem 1999-ben díszdoktorává avatta.
Közéleti tevékenysége
A 80-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevője, 1988 és 1989 között a Nyilvánosság Klub ügyvivője, 1989-ben a Független Jogász Fórum választmányi tagja volt.
Részt vett a lakiteleki találkozón, ahol az MDF-nek 1987-ben alapító, 1989-ben rövid ideig elnökségi tagja lett. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.
A Védegylet nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet vezetőségi tagja volt államfői megbízatásáig.
Sólyom Lászlót kemény, pragmatikus, az alkotmányra nagy hangsúlyt fektető személyiségnek tartják.
Alkotmánybírói tevékenysége
A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott Alkotmánybíróság tagja lett 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott és az MDF-ből is kilépett. Először ügyvezető elnökhelyettese, majd 1990 és 1998 között első elnöke volt az Alkotmánybíróságnak.
Köztársasági elnökké jelölése és megválasztása
A Védegylet nevű civil szervezet felkérte a pártokat, hogy jelöljék őt köztársasági elnöknek, a szervezet felhívását előbb több (különböző világnézetű) értelmiségi (például Eörsi István, Lányi András) támogatta aláírásával, majd az MDF és a Fidesz hivatalosan is jelölte őt köztársasági elnöknek. Szili Katalinnal, az MSZP jelöltjével szemben megnyerte a 2005. június 6-án, illetve június 7-én tartott parlamenti szavazást (a döntő harmadik fordulóban 185:182 szavazataránnyal), és még aznap letette hivatali esküjét. Beiktatása 2005. augusztus 5-én volt.
Megválasztásának során az első fordulóban Sólyom László mindössze 13 szavazatot kapott,[6] mivel az őt jelölő Fidesz képviselői, három kivétellel nem szavaztak, amit a szocialisták közti megosztottság leleplezésével indokoltak.[7] Ennek folytán az derült ki, hogy számos korábbi MDF-es honatya adott le szavazatot az MSZP jelöltjére, Szili Katalinra.
Sólyom László végül a már csak egyszerű többséget igénylő harmadik fordulóban nyert úgy, hogy a kisebbik kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának tagjai felvették ugyan a szavazólapokat, de három kivétellel rögtön vissza is adták őket, mivel koalíciós partnerükkel nem tudtak megegyezni közös jelölt személyéről. Így lett az utolsó fordulóban a végeredmény 185-182 szavazat a Fidesz és az MDF jelöltjének javára.
Sólyom mindvégig független jelöltnek tartotta magát, és beiktatási beszédében külön meg is köszönte az őt támogató pártoknak, hogy „függetlenségét mindvégig meghagyták”.
Köztársasági elnöki tevékenysége
2006. március 2-án visszaküldte az Országgyűlésnek az esélyegyenlőségi törvény módosítását, mert a jogszabály 2013-ig kitolta a középületek akadálymentesítésének határidejét. Az államfő szerint 1998 és 2004 közt elég ideje volt az intézményeknek az akadálymentesítésre, és méltatlan lenne a fogyatékkal élőkre nézve, ha újabb nyolc évvel meghosszabbítanák.[8]
2007. július 3-án visszaküldte az Országgyűlésnek a többcélú kistérségi társulásokról és az állami vagyonról szóló törvényt. A kistérségek kapcsán az államfő azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül módosította több település besorolását, hogy azt az érintettek kezdeményezték volna. A vagyongazdálkodási törvénnyel kapcsolatban azt sérelmezte, hogy a kormányfő hat évre nevezhetné ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorlatilag elmozdíthatatlan tagjait.[9]
2007. július 4-én a Die Welt folyóiratnak adott az interjúra és 1956-os szerepére hivatkozva Sólyom visszautasította Gyurcsány Ferenc kormányfő javaslatát, hogy 75. születésnapja alkalmából a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát adományozza Horn Gyulának. „Nem kaphatja meg Horn Gyula ugyanazt a kitüntetést, amelyet Király Béla megkapott” – írta a kormányfőhöz intézett válaszlevelében Sólyom.[10]
A 2006 őszi tiltakozásokkal és zavargásokkal kapcsolatban tett kijelentései és felszólalásai, valamint az országgyűléstől, pontosabban a „magyar politikai elittől” való erős elhatárolódási szándéka és az ezt fémjelző cselekedetei (például személyi jelölések esetén a pártokkal való egyeztetés mellőzése) a magyarországi baloldal erős nemtetszését váltotta ki, pártossággal vádolták és vádolják, egyes elemzők pedig egyenesen monarchához[11] illetve egyházfőhöz (pápa[12]) hasonlították.
2007. szeptember 10-én a Parlament őszi ülésszakának megnyitóján azt a kérést tette közzé, hogy a holokauszt túlélőiben az árpádsávos zászló által keltett félelemérzetre való tekintettel a tüntetők mellőzzék annak használatát. „A halottak iránti, és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az Árpád-sávos zászlót válassza jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy aki magyarságához nem tartja elegendőnek a nemzeti zászlót!”[13]
2007. december 27-én visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátási igénybevételének rendjéről szóló törvényt. „Nem értek egyet a törvény megalkotásának módjával. Nem értek egyet azzal sem, hogy a törvény – álláspontom szerint – nem tartalmazza a tárgyával összefüggő összes szükséges garanciát, továbbá, hogy hatása – többek között a későbbi jogalkotásra utalt lényeges kérdések miatt is – kiszámíthatatlan.” – írta az Országgyűléshez intézett levelében, melyben részletes indoklás olvasható.[14]
A köztársasági elnök több nyilatkozatában és beszédében is kijelentette, hogy addig nem utazik az Amerikai Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek.[15]
A 2009. március-áprilisi kormányválság alatt Sólyom többször is kijelentette, hogy véleménye szerint a kérdés legjobb megoldása az előrehozott választás lenne.[16][17] Április 14-én, miután Bajnai Gordon miniszterelnöki eskütétele után az államfő parlamenti páholyába kérette az új kormányfőt, hogy gratuláljon neki, Szanyi Tibor MSZP-s parlamenti képviselő „paraszt”-nak nevezte a köztársasági elnököt.[18]
2009. augusztus 21-én a szlovák hatóságok biztonsági kockázatokra hivatkozva megtagadták a közadakozásból állított új Szent István-szobor avatására Révkomáromba érkezett Sólyomtól a Szlovákia területére történő belépést. Erről diplomáciai jegyzéket nyújtottak be a pozsonyi magyar nagykövetségen.[19]
Tudományos művei
Könyvek
- A polgári jogi felelősség hanyatlása, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977.
- Környezetvédelem és polgári jog, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.
- The Decline of Civil Law Liability. Budapest – Alphen aan den Rijn, Akadémiai Kiadó – Sijthoff and Noordhoff, 1980.
- A személyiségi jogok elmélete, Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1983.
- Die Persönlichkeitsrechte. Eine vergleichend-historische Studie über ihre Grundlagen. Budapest – Köln, Akadémiai Kiadó – Carl Heymanns Verlag, 1984.
- A Zöld Hullám. Olvasókönyv a környezetvédelmi társadalmi mozgalmakról. Szerk.: Sólyom László és Szabó Máté. Budapest, ELTE, 1988.
- Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn. Analysen und Entscheidungssammlung 1990-1993. Baden-Baden, Nomos, 1995. (Georg Brunner társszerzővel)
- Constitutional Judiciary in a New Democracy: The Hungarian Constitutional Court. Ann Arbor, The University of Michigan Press, 2000. (Georg Brunner társszerzővel)
- Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon, Budapest, Osiris, 2001.
- Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban. Budapest, Rejtjel, 2004.
Legfontosabb tanulmányok
- The Role of Constitutional Courts in the Transition to Democracy, with special reference to Hungary. International Sociology, March 2003, Vol.18(1), 137-165.o.
- A jövő nemzedékek jogai és ezek képviselete a jelenben. In: Jávor Benedek (szerk.): A jövő nemzedékek jogai. Bp., [Védegylet], 2000, 37-46.o. Acta Juridica Hungarica, 43, Nos 1-2 (2002) 135-143.o.
- Egy új szabadságjog: az információszabadság. Valóság, 1988/9. 14-34. o.
- Mit szabad és mit nem? Capriccio polgári jogi témákra. Valóság, 1985/8. 12-24. o.
- A társadalom részvétele a környezetvédelemben. Medvetánc, 1985/4-1986/1. 217-242.o.
Kitüntetések
- Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztje (1998)
- Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1999)
- Nagy Imre Érdemrend (2003)
Családja
Nős, felesége, Nagy Erzsébet magyar-pszichológia szakos tanár. Apósa volt Baranya megyei MSZMP-titkár.[forrás?] Két gyermeke és kilenc unokája van.
Jegyzetek
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Elhunyt Sólyom László | hvg.hu, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
- ↑ Clay Risen: Laszlo Solyom, a Transitional President of Hungary, Dies at 81. The New York Times, 2023. október 12. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
- ↑ Szili - Sólyom 183 : 13 (index.hu)
- ↑ Taktikai játék a szavazatokkal (index.hu)
- ↑ Sólyom visszadobta az esélyegyenlőségi törvényt (origo.hu, 2006. március 2.)
- ↑ Bebetonozott tanácstagokat kifogásol Sólyom (origo.hu, 2007. július 3.)
- ↑ Sólyom válaszlevelePDF Gyurcsány Ferencnek (2007. július 4.)
- ↑ Debreczeni József: Elnök vagy király? (Népszabadság, 2007. szeptember 23.)
- ↑ Habemus papam (Magyar Narancs, XIX. évf. 29. szám, 2007. szeptember 19.)
- ↑ Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapján (2007. szeptember 10.)
- ↑ Sólyom válaszlevele az OrszággyűlésnekPDF az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény kapcsán (2007. december 27.)
- ↑ Sólyom lehetne a vízumszószóló az USA-ban (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. június 27. (Hozzáférés: 2008. augusztus 18.)
- ↑ Sólyom László az előrehozott választásokat tartja a legjobb megoldásnak (inforadio.hu, 2009. március 25.)
- ↑ Sólyom: Előrehozott választással hitelesebb kormány állhatna fel (inforadio.hu, 2009. április 15.)
- ↑ Szanyi Tibor Sólyomról: "Ezt a parasztot" – Újabb botrány érik? (Világgazdaság Online, 2009. április 18.)
- ↑ 2009. augusztus 21. – A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának diplomáciai jegyzéke (keh.hu, 2009. augusztus 21.)
Külső hivatkozások
- A Köztársasági Elnök hivatalos életrajza
- Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH)
- Még nem adtam fel – interjú (Index, 2007. december 4.)
- Életútinterjú Sólyom Lászlóval - Századvég, 2004. 1. szám