Récske
| Récske (Riečka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1455 |
| Polgármester | Marián Spišiak |
| Irányítószám | 974 01 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 832 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 104 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 478 m |
| Terület | 6,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 19° 04′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 19° 04′ 50″ | |
| Récske weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Récske (1886-ig Riecska, szlovákul: Riečka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Besztercebányától 5 km-re északnyugatra, a Riecsanka-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a 15. században keletkezett az akkor Besztercebányához tartozó területen. Első írásos említése 1455-ben birtokosa, Jung István oklevelében „Raczka” alakban történik. Ebben más településekkel együtt Besztercebánya városának adja zálogbirtokul. 1466-ban Jung István birtokát Ernst Jánosnak és Thurzó János királyi kamarásnak adta el. 1473-ban Hunyadi Mátyás „Recha” falut Corvin János anyjának, Borbálának adta. Récske következő említése 1522-ben történt „Reczka” néven. Ezután a Fugger-Thurzó családok zálogbirtoka, majd 1546-tól a besztercebányai bányakamaráé. Területén rezet, vasat, szenet, ezüstöt, ólmot bányásztak, de jelentős volt a fakitermelés is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RIESKA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Besztertzebányához mintegy mértföldnyire; határja olly minéműségű, mint Ulmankáé.”[2]
1828-ban 109 háztartása volt, 84 házában 623 lakos élt. Lakói bányászattal, kohászattal, favágással, mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Az 1829-es egyházi vizitáció szerint temploma nem volt, az ugyanis 1811-ben összedőlt. A falu közepén egy harangláb állt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Riecska, tót falu, Zólyom vgyében, magas hegyek lábánál keskeny völgyben s partoldalban szétszórva, 604 kath., 51 evang. lak., kik közt 27 telkes, 45 zsellér. Ut. p. Beszterczebánya. Urbéri telek 9, allodium nincsen. Kavicsos földe buzának nem való; de gyümölcse jó terem. Van kath. paroch. temploma, s egy patakja. F. u. a kamara.”[3]
Az új templom csak 1858-ban épült fel Szűz Mária tiszteletére. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 558, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 567 lakosából 561 szlovák volt.
2011-ben 710 lakosából 666 szlovák.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Július Alberty 1998: Riečka - od prameňov k dnešku. Banská Bystrica. ISBN 80-967757-1-5
A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
