Római légiók listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nero pénze a Legio X Gemina "X" jelével lebélyegezve

Az alábbi lista a római légiókat tartalmazza, elsősorban a principátus (i.e. 27 – i. sz. 284) korából, ahonnan elegendő irodalmi és régészeti információforrás áll rendelkezésre.

Amikor Augustus i.e. 31-ben egyeduralkodóvá vált, feloszlatta az akkor létező mintegy 50 légió felét. A megmaradt 28 képezte a korai császárkor katonai erejének alapját; legtöbbjük legalább 300 éven át fennállt. Augustus és utódai a légiókat állandó egységekké alakították át, amelyekben 25 éves szerződést vállaló legionáriusok szolgáltak.

A dominátus korában (284–476) a légiók továbbra is professzionális, zsoldos katonákból álltak, de viszonyaik a kora császárkorhoz képest kevéssé ismertek. Annyi bizonyos, hogy mind méretükben, felépítésükben, mind taktikai szerepükben jelentősen eltértek a korábbi alakulatoktól, bár sok esetben megtartották azok nevét.

A légiókat római számokkal számozták, de a korabeli írásmód néha eltért a ma ismert változattól. Például a IV helyett írhattak IIII-et, a IX helyett VIIII-et, XVIII helyett XIIX-et, stb.[1]

Késő köztársaságkori légiók[szerkesztés]

Az i.e. 107-es mariusi reformokig a Római Köztársaság légióit akkor állították fel, amikor szükség volt rájuk és a polgárjogú (és megfelelő vagyonnal bíró) lakosok kötelező katonai szolgálata alapján töltötték fel őket. Felállításukat általában a szenátus rendelte el, majd ha nem volt rájuk szükség, feloszlatták őket.

Caius Marius reformjai során állandó hadtesteket hoztak létre, amelyek több évig, vagy akár évtizedig is azonos formában szolgáltak; erre azért volt szükség, mert a távoli meghódított területek rendjének fenntartására az ideiglenes légiók már nem voltak alkalmasak. A légiósokat önkéntes alapon minimum hat évre toborozták és állandó fizetést biztosítottak a számukra. Marius egyúttal megszüntette a vagyonkorlátot is, így a légiók ettől fogva főleg szegény polgárokból álltak, akiket a biztos jövedelem és a szolgálat után adott földbirtok vonzott a katonasághoz.

A köztársaság utolsó évszázadában a határmenti provinciák proconsuljainak kezében jelentős hatalom koncentrálódott aminek fő forrása a parancsaikat követő állandó légiók voltak. A főhatalomért folytatott vetélkedésük aztán polgárháborúkhoz vezetett.Sulla, Caesar, Pompeius, Crassus, Marcus Antonius és Octavianus (később Augustus) már a szenátus hozzájárulása nélkül, maguk toboroztak új légiókat, sok esetben saját személyes vagyonukat felhasználva. A háborúk veszteseinek légiót feloszlatták. Amikor i.e. 31-ben Augustus véglegesen megszerezte a hatalmat, több mint 50 légió létezett, amelyeknek kb. a felét megszüntette.

Az alábbi légiók ebben a korszakban harcoltak és valamiért hírnevet szereztek maguknak. Többségüket Julius Caesar állította fel és aztán Augustus hadseregében folytatták működésüket; néhányat pedig Marcus Antonius hozott létre.

Kora császárkori légiók[szerkesztés]

A kora császárkori Róma légiói (i.e. 59 és i.sz 250 között alapított egységek)
Száma és neve Fő tábora Jelvény Alapítás Megszűnés Állomáshelyei[2] Megjegyzés
I Adiutrix Szőny, Magyarország kecskebak 68 Nero 444 70-86 Moguntiacum (Germania Superior); 86– 5. sz. közepe Brigetio* (Pannonia) "I. kisegítő légió". Eredetileg I classica (hajós)
I Germanica Bonn, Németország bika i.e. 48 Caesar 70 i.e. 16-ig Hispania; i.e. 5 - i.sz 70 Bonna (Germania Inferior) a batavus felkelésben mutatott árulása miatt feloszlatták
I Italica Szvistov, Bulgária vadkan 66 Nero 400 után 70-kora 5. század Novae* (Moesia Inferior) a leállított kaukázusi háború céljaira hozták létre
I Macriana 68 Macer 69 Lucius Clodius Macer africai helytartó állította fel, amikor fellázadt Nero ellen "I. felszabadító légió". Galba oszlatta fel
I Minervia Bonn, Németország Minerva 82 Domitianus 300 után 82-4. század Bonna (Germania Inferior) "1. Minerva-tisztelő légió"
I Parthica Szindzsár, Irak kentaur 197 S. Severus 400 után 197-kora 5. század Nisibis* (Syria) Severus császár állíttatta fel pártus hadjárata számára
II Adiutrix Budapest, Magyarország kecskebak 70 Vespasianus 269 után 70-87 Britannia; 87-106 Moesia Superior; 106-269 Aquincum (Pannonia) "2. kisegítő légió" korábban hajós légió
II Augusta Caerleon, Wales kecskebak i.e. 9 előtt Augustus 300 után i. sz. 9-ig Hispania; 43-74 Britannia; 74-255 Isca Augusta (Britannia) i.sz. 60-ban a parancs ellenére nem vonult Boudica ellen
II Italica Enns, Ausztria nőstényfarkas 165 M Aurelius 400 után 180-kb. 400 Lauriacum* (Noricum) jelvénye a nőstényfarkast szopó Romulus és Remus
II Parthica Albano Laziale, Olaszország kentaur 197 S. Severus 350 után 197-218 Castra Albana* (Italia); 218-34 Syria; 238-kb. 300 Albana a 4. században a syriai Bezabde erődjében
II Traiana Alexandria, Egyiptom Hercules 105 Traianus 400 után 125-5. század Nikopolisz)* (Aegyptus) "Traianaus erős 2. légiója"
III Augusta Batna, Algéria pegazus i.e. 43 Augustus 350 után i.sz 20-ig Africa; 20-75 Ammaedara 74-350 után Lambaesis (Mauretania) a mauri háborúban tanúsított gyávasága miatt megtizedelték
III Cyrenaica Boszra, Szíria i.e. 36 Marcus Antonius 400 után i.sz. 35-ig AD Théba 35-125 Alexandria; 125-5. század Bostra (Arabia Petreae) "3. kürenaikai"
III Gallica Abila, Jordánia két bika i.e. 49 Caesar 300. u. i.e. 31 - 4. század Raphana, (Syria) "3. galliai"
III Italica Regensburg, Németország gólya 165 M. Aurelius 300 után 165-4. század Castra Regina (Raetia) a markomann háború céljára alapították
III Parthica Rasz el-Ajn, Szíria bika 197 S. Severus 400 után 197-4. század Resaena (Syria) Severus 197-es pártus hadjáratára állították fel
Száma és neve Fő tábora Jelvény Alapítás Megszűnés Állomáshelyei[3] Megjegyzés
IV Flavia Felix Belgrád, Szerbia oroszlán 70 Vespasianus 400 előtt 86-4. század Singidunum (Moesia Superior) "Vespasianus szerencsés 4. légiója" a IV Macedonicából átszervezve
IV Macedonica Mainz, Németország bika i.e. 48 Caesar 70 i. sz. 43-ig Hispania; 43-70 Moguntiacum (Germania Superior) a batavi-felkelés megszüntették
IV Scythica Gaziantep, Törökország kecskebak i.e. 42 Marcus Antonius 400 után i.sz. 58-ig Moesia Superior; 68-5. század Zeugma (Syria) 4. szkítiai
V Alaudae Xanten, Németország elefánt i.e. 52 Caesar 87 i.e. 19-ig Hispania; kb. i.e. 10 - 70 Castra Vetera* (Germania Inferior) "pacsirták". A dákok megsemmisítették
V Macedonica Torda, Románia sas i.e. 43 Augustus 500 után 6-101 Oescus, 107-61 Troesmis (Moesia Inferior); 166-274 Potaissa (Dacia) "5. macedóniai"
VI Ferrata Galilea, Izrael nőstényfarkas i.e. 58 Caesar 250 után 71-ig Raphana (Syria); 135-250 után Caparcotna (Iudaea) "6. vasas légió". A 260-as edesszai csatában megsemmisült
VI Hispana 212 után 250 után ismeretlen csak egy forrás utal rá. A 251-es abritusi csatában megsemmisült
VI Victrix York, Anglia bika i.e. 41 Augustus 400. u. 70-ig León (Hispania); 71-122 Germania Inferior; 122- kb. 400 Eburacum (Britannia) "győzedelmes 6. légió", ők építették a Hadrianus-falat
VII Claudia Kostolac, Szerbia bika i.e. 58 Caesar kb. 400 i.sz. 9-ig Galatia; 9-58 Dalmatia; 58-kb. 400 Viminacium (Moesia Superior) "Claudius 7. légiója"
VII Gemina León, Spanyolország 68 Galba kb. 400 75-kb. 400 Castra Legionis (Hispania) Galba alapította Rómába vonulásakor
VIII Augusta Strasbourg, Franciaország bika i.e. 59 Caesar 371 után i.sz. 45-69 Novae (Moesia Inferior); 69-86 Mirebeau-sur-Bèze Germania Superior; 86-371 után Argentorate Germania Superior "Augustus 8. légiója"
IX Hispana York, Anglia bika i.e. 41, Augustus 132? 161? i.e. 13-ig Hispania; 9-43 Pannonia?; 71-121 Eburacum Britannia; 121-130 Nijmegen Germania Inferior? "9. hispániai légió" 120 után eltűnt, talán a zsidó vagy a pártus háborúban semmisült meg
X Fretensis Jeruzsálem vadkan i.e. 40, Augustus 400 után i.e. 25-ig Júdea; i.e. 25-i.sz. 66 Syria; 73-400 után Jeruzsálem "10. tengerszorosi légió", lásd naulochusi csata
X Gemina Bécs, Ausztria bika i.e. 42 Lepidus 400 után i.e.30-i.sz. 63 Petavonium (Hispania); 63-68 Carnuntum (Pannonia); Petavonium 68-71; 71-103 Noviomagus Germania Inferior; 103- kb.400 Vindobona (Pannonia) eredetileg Caesar 10. lovaslégiója (Legio X Equestris)
XI Claudia Szilisztra, Bulgária Neptunusz i.e. 42, Augustus 400 után 71-ig Dalmatia; 71-104 Vindonissa (Raetia); 104-kb.400 Durostorum (Moesia Inferior) "Claudius 11. légiója"
XII Fulminata Malatya, Törökország villám i.e. 43 Lepidus 400 után i.sz 14-ig Aegyptus; 14-71 Raphana (Syria); 71-kb. 400 Melitene (Cappadocia) "villámos légió"
Száma és neve Fő tábora Jelvény Alapítás Megszűnés Állomáshelyei[4] Megjegyzés
XIII Gemina Gyulafehérvár, Románia oroszlán i.e. 57 Caesar 400 után 45-106 Poetovio (Pannonia) 106-270 Apulum (Dacia) 270-400 (Moesia Inferior) "13. ikerlégió". I.e. 49-ben Caesarral együtt kelt át a Rubiconon
XIV Gemina Petronell, Ausztria kecskebak i.e. 57 Caesar 400. után 9-43 Germania Superior; 43-70 Britannia; 70-92 Germania Superior; 106-kb. 400 Carnuntum (Pannonia) 60-ban legyőzte a Boudica vezette briton felkelőket
XV Apollinaris Saddagh, Törökország Apollo i.e. 41 Augustus 400. u. 14-62 Carnuntum (Pannonia); 62-73 Syria, 71-115 Carnuntum; 115-kb. 400 Satala (Cappadocia) "Apolló-tisztelő 15. légió". Harcolt az első zsidó háborúban
XV Primigenia Xanten, Németország Fortuna 39 Caligula 70 39-43 Moguntiacum (Germania Superior); 43-70 Castra Vetera* (Germania Inferior) megsemmisült a batavi-felkelés során
XVI Flavia Firma Samsat, Törökország oroszlán 70 Vespasianus 300 után 70-117 Satala (Cappadocia); 117-300 után Samosata (Syria) "Vespasianus szilárd 16. légiója". A XVI Gallica utódja
XVI Gallica Mainz, Németország oroszlán i.e. 41 Augustus 70 i.sz. 43-ig Moguntiacum (Germania Superior); 43-70 Novaesium (Germania Inferior) a batavus felkelés után árulás miatt feloszlatták
XVII Xanten, Németország i.e. 41, Augustus i.sz. 9 i.e. 15-ig Aquitania?; i.e. 15-i.sz. 9D Castra Vetera (Germania Inferior) megsemmisült a Teutoburgi erdőben. Sasát elvesztette, nem szervezték újjá
XVIII Xanten, Németország i.e. 41, Augustus i.sz. 9 i.e. 15-ig Aquitania?; i.e. 15-i.sz. 9D Castra Vetera (Germania Inferior) megsemmisült a Teutoburgi erdőben. Sasát elvesztette, nem szervezték újjá
XIX Xanten, Németország i.e. 41, Augustus i.sz. 9 i.e. 15-i.sz. 9 (Germania Inferior) megsemmisült a Teutoburgi erdőben. Sasát elvesztette, nem szervezték újjá
XX Valeria Victrix Chester, Anglia vadkan i.e. 31, Augustus 250 után i.sz. 9-ig Dalmatia; 9-43 Oppidum Ubiorum (Germania Inferior); 43-55 Camulodunum* (Britannia); 55-66 Burrium (Britannia); 66-75 Viroconium (Britannia); 75-250+ Deva (Britannia) "Valerius 20. győztes légiója"
XXI Rapax Windisch, Svájc kecskebak i.e. 31, Augustus 92 9-43 Germania Inferior; 43-70 Vindonissa (Raetia); 70-89 Germania Inferior; 89-92 Pannonia "21. ragadozó légió". A roxolánok megsemmisítették
XXII Deiotariana Alexandria, Egyiptom i.e. 48 132? 161? i.e. 8-ig Gallia; i.e. 8-123 után Alexandria (Aegyptus) "Deiotarus (galatiai király) 22. légiója". Zsidó felkelők vagy pártusok semmisítették meg
XXII Primigenia Mainz, Németország Hercules 39, Caligula 300 után 39-kb. 300 Moguntiacum (Germania Superior) Caligula germán hadjáratához állították fel
XXX Ulpia Victrix Xanten, Németország Jupiter 105, Traianus 400 után 105-22 Dacia; 122-kb.400 Castra Vetera (Germania Inferior) "Traianus győztes 30. légiója"
  • Száma és neve

A légiók számozása némileg zavaros, mert ugyanaz a szám több egységhez is tartozhatott. Augustus az általa alapított légiókat I-től számozta, de az elődeitől örökölt számokat nem mindig változtatta meg. Sok - de nem mindegyik - császár szintén I-el kezdve adott számot az általa létrehozott légióknak. Vespasianus viszont megtartotta a régi számokat még abban az esetben amikor a régi egységet feloszlatta és katonáiból újat hozott létre. Traianus a XXX-as számot adta az általa alapított első légiónak (mert akkor 29 másik létezett), de a másodiknak már a II-t. A teutoburgi erdőben megsemmisített XVII., XVIII. és XIX. légiók számát a későbbiekben soha nem használták újra. Ezeknek a neve sem maradt fenn, vagyis feltehetően szándékosan felejtették el őket. A kaotikus számozás miatt a légiókat számuk és nevük alapján azonosították.

A név is változhatott, ha kitüntették magukat, a császár új nevet adhatott nekik: pl a XII Fulminata viselte a paterna (atyai), victrix (győzedelmes), antiqua (ősi), certa constans (bizonyosan megbízható) and Galliena (Gallienusé ') elnevezéseket is. A Pia fidelis (lojális és hűséges), fidelis constans és hasonló, megbízhatóságot sugalló melléknevet több légiónak is adományoztak, volt amelyiknek többször is. A fenti táblázatban a legtöbbet használt, legismertebb elnevezés van feltüntetve.

A földrajzi hivatkozás két dologra utalhatott: (a) a légió származási helyére, pl. Italica = Itáliából
(b) az az ország, ahol a légió kitüntette magát, pl.Parthica = győzött a pártusok ellen

Egyes légiók megkapták az alapító császár nemzetségnevét (Augusta, Flavia), de különleges kegyként is kaphatták az uralkodótól.

  • Fő tábora

Az a tábor (castrum), ahol az egység a legtöbb időt töltötte, sok esetben más légióval közösen.

  • Jelvény

A légióknak sok esetben egynél több jelvényük volt egyszerre, vagy idővel változhatott. Caesar légiói többnyire a bikát választották jelvényül, Augustuséi a kecskebakot

Késő császárkori légiók[szerkesztés]

A Ioviani seniores palatinus légió pajzsa (a Notitia Dignitatum szerint)

Diocletianus átszervezte a római hadsereget. Mivel a birodalmat északi és keleti határain folyamatosan veszély fenyegette a germán törzsek és a perzsák részéről, létrehozta a gyengébb kiképzésű és felszerelésű határvédő limitanei alakulatokat, amelyek a limest védték a kisebb betörések ellen. A többi, elit légió mobilis maradt, őket ott vetették be, ahol szükség volt rájuk. Utóbbiakat további csoportokra osztották:

  1. Scholae: a császár személyes testőrséget, akikkel I. Constantinus váltotta fel a praetoriánus gárdát
  2. Palatinae: "palotacsapatok", elit egységek, amiket szintén I. Constantinus hozott létre; ide osztotta be a korábbi testőrséget
  3. Comitatenses: a standard, bárhol bevethető egységek; volt amelyet újonnan hoztak létre, mások a korábbi légióktól származtak
  4. Pseudocomitatenses: olyan limitanei egységek, amelyeket a mobil légiókhoz osztottak be és akár hosszú ideig ott maradtak. A kora császárkori légiók egy részét is ebbe a kategóriába sorolták.

Ezekbe az egységekbe 300-2000 katona tartozott és sok esetben megtartották a korábbi számozási rendszert. A korszak légióinak fő adatforrása a 4. századi Notitia Dignitatum, amely felsorolja a Nyugat- és Keletrómai Birodalom katonai és polgári hivatalait.

  • Legio I
    • I Armeniaca
    • I Flavia Constantia ("Flavius megbízható légiója"): comitatensis alakulat, parancsnoka a Magister militum per Orientis
    • I Flavia Gallicana Constantia ("Flavius megbízható galliai légiója): pseudocomitatensis egység, parancsnoka a Magister Peditum per Gallias
    • I Flavia Martis ("Flavius Mars-tisztelő légiója"): pseudocomitatensis
    • I Flavia Pacis ("Flavius békelégiója"): comitatensis egység, parancsnoka a Magister Peditum
    • I Flavia Theodosiana: comitatensis
    • I Illyricorum ("Illíriai"): Palmyrában állomásozott
    • I Iovia ("Jupiter-tisztelő"): Diocletianus alapította, Scythia Minorban állomásozott
    • I Isaura Sagittaria ("isaurai íjász légió"): pseudocomitatensis, parancsnoka a Magister militum per Orientis
    • I Iulia Alpina: pseudocomitatensis, parancsnoka az itáliai Magister Peditum
    • I Martia, feltehetően a mai Kaiseraugst mellett állomásozott
    • I Maximiana Thaebanorum ("Maximianus thébai légiója"): comitatensis, az egyiptomi Théba mellett, feltehetően részt vettek a hadrianopolisi csatában
    • I Noricorum ("Noricumi"): Noricumban állomásozott
    • I Pontica
  • Legio II
    • II Armeniaca
    • II Britannica: comitatensis, parancsnoka a Magister Peditum
    • II Flavia Constantia: comitatensis, parancsnoka a Magister Peditum
    • II Flavia Virtutis: comitatensis, parancsnoka a Magister Peditum
    • II Herculia ("Hercules-tisztelő"): Diocletianus alapította, Scythia Minorban állomásozott
    • II Isaura
    • II Iulia Alpina: pseudocomitatensis, parancsnoka a Magister Peditum
    • II Felix Valentis Thebaeorum: comitatensis
  • Legio III
    • III Diocletiana
    • III Flavia Salutis: comitatensis, parancsnoka a Magister Peditum
    • III Herculea: comitatensis, parancsnoka a Comes Illyricum
    • III Isaura
    • III Iulia Alpina: comitatensis, parancsnoka az itáliai Magister Peditum
  • Legio IV
  • Legio V
  • Legio VI
    • VI Gemella
    • VI Gallicana
    • VI Herculia
    • VI Hispana
    • VI Parthica
  • Legio XII
    • XII Victrix

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a List of Roman legions című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.