Boszra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bosra ősi városa
Világörökség
Ókori római színház
Ókori római színház
Adatok
Ország Szíria
Világörökség-azonosító 22
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1980
Elhelyezkedése
Boszra (Szíria)
Boszra
Boszra
Pozíció Szíria térképén
é. sz. 32° 31′, k. h. 36° 29′Koordináták: é. sz. 32° 31′, k. h. 36° 29′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszra témájú médiaállományokat.

Boszra (arabul: بصرى, egyes átíratokban Bosra, Bostra, Busrana, Bozrah, Bozra, Busra Eski Şam, Busra ash-Sham, Nova Trajana Bostra). Ősi város Daraa kormányzóság közigazgatási területéhez tartozik a mai Szíria déli részén. Régészeti és UNESCO világörökségi helyszín.

Története[szerkesztés]

A településről először az i. e. 14. században III. Thotmesz és Ehnaton amarnai dokumentumai tesznek említést. Az i. e. 2. században Boszra az első nabateus város. A Nabateus királyságot Traianus császár generálisa, Cornelius Palma hódítja meg 106-ban.

A Római Birodalom alatt a várost Nova Trajana Bostra névre nevezik át. A III. Cyrenaica Légió székhelye és a Arabia Petraea római provincia fővárosa. Septimius Severus császár idején a város virágzott és metropoliszá vált, mivel a város számos kereskedelmi út metszéspontjában áll, köztük a Vörös-tengerhez vezető római úttal. Alexander Severus colonia rangra emelte majd Philippus Arabs metropolis címet adományozott a városnak mely a kiváltságok mellett pénzverési jogot is biztosított.

A Rásidún kalifátus haderői 634-ben Hálid ibn al-Valíd fővezérrel az élen a boszrai csatában elhódították a várost a rómaiaktól. Boszra volt az első szír város amely áttért az iszlám hitre. Az iszlám időkben a településről feljegyezték, hogy Ismail ibn Kathir híres iszlám tanító születési helye és Boszrából való az a jámbor keresztény szerzetes az asszír Bahira aki az iszlám hagyomány szerint megjósolta az ifjú Mohamednek az ő elkövetkezendő prófétaságát. A város egészen a 17. századig jelentős állomása volt a Mekka felé tartó karavánoknak.

III. Balduin jeruzsálemi király 1147-ben és 1151-ben, majd később IV. Balduin próbálkozott sikertelenül Boszra elfoglalásával. 1261-ben mongolok erősen megrongálták a várat, de Bajbarsz mameluk szultán helyreállította. A középkorra jelentőségét vesztett kis faluvá zsugorodott, melyet beduin törzsek zaklattak.

Régészeti ásatások[szerkesztés]

Régészeti ásatások 1947 óta folynak a világörökség részét képező Boszrában.

Ma, Boszra fő archeológiai helyszín: római kori, bizánci kori, és muszlim idők romjaival. A város fő nevezetessége feltehetőleg a világon a legjobb állapotban megmaradt római színház, mely a minden évben megrendezésre kerülő nemzeti zenei fesztivál helyszíne.

További régészeti emlékek:

  • A nabateusi városfalak maradványai, városkapu és oszlopok.
  • Római kori városkapuk, templomok, diadalív, fürdők, Nympheum
  • Római kori legnagyobb kriptacsarnok
  • Bizánci katedrális és palota maradványa
  • Bahira szerzetes kápolnájának maradványa
  • Ajjúbida szultánok által emeltetett Iszlám citadella a színházzal
  • Iszlám kori Al-Mabrak mecset, Al-Arous (Omar) mecset, ciszternák, vizesárkok
  • Mabrak al-Naqa mecset, (ahol a Korán első eredeti másolatát Szíria számára megőrizték)
  • Korán-iskolák

Képek[szerkesztés]

Ókori római színház Boszrában[szerkesztés]

Romok Boszrában[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bosra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Rozvány György:Szíria a kultúra bölcsője, Alexandra kiadó, 2006. (ISBN 9633698634 )