Ugrás a tartalomhoz

Legio I Italica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legio I Italica
Az I. itáliai légió téglapecsétje
Az I. itáliai légió téglapecsétje

Dátum66 - 5. század
OrszágRómai Köztársaság
Római Birodalom
Típusrómai légió
DiszlokációMoesia Inferior
Jelvények
vadkan, bika
A Wikimédia Commons tartalmaz Legio I Italica témájú médiaállományokat.

A Legio I Italica (I. itáliai légió) egy római légió volt, amelyet Néró alapított. Az egység a Balkánon, az Al-Dunánál állomásozott. Jelvénye a vadkan volt.

Története

[szerkesztés]
Spetimus Severus I. itáliai légió tiszteletére kiadott denariusa
Gallienus pénzérméje az I Italica vadkanjával

Az 58-63 közötti pártus háború után Néró császár egy új légiót hozott létre, amellyel Armeniába akart bevonulni. A 66. szeptember 22-én alapított egység neve phalanx Alexandri Magni ("Nagy Sándor falanxa") volt, tagjai legalább hat római láb (177 cm) magas, itáliai származású katonák voltak. Néhány héttel később azonban fellázadtak a zsidók és a tervezett kaukázusi hadjárat elmaradt. 68-ban fellázadt Gaius Julius Vindex galliai helytartó és a légiót oda irányították, de mire megérkeztek, a felkelés véget ért. Néró halála után, 69-ben ( az ún. "négy császár évében") az egység megkapta az I. itáliai nevet és Vitellius oldalán részt vett a bedriacumi csatában, ahol Vespasianus legyőzte Vitelliust. Az új császár a következő évben a balkáni határvidékre, Moesia provinciába, az Al-Dunához küldte a légiót. Táboruk Novaeben (ma Szvistov) volt és évszázadokon keresztül ott is maradt.

Az I Italica pajzsa az 5. századi Notitia dignitatum szerint

Az I. itáliai légió részt vett Traianus dákok elleni hadjárataiban. A későbbiekben őket bízták meg azzal, hogy hidat építsenek a Dunán. A katonai jellegű építkezésekben jól teljesíthettek, mert 140 körül egyik centuriójukat bízták meg a britanniai Antoninus fala egy szakaszának megépítésével.

Marcus Aurelius idején a dél felé vándorló, Dunán átkelni akaró germán törzsek ellen harcoltak. Hosszas küzdelmek után a Dunától északra is jelentős területet hajtottak ellenőrzésük alá. A császár új provinciát szándékozott itt létrehozni, amelynek a légió parancsnokát, Aulus Julius Pompilius Pisót akarta kinevezni, de Avidius Cassius keleti felkelése miatt a provincia megszervezése félbemaradt.

193-ban Pannonia Superior provincia helytartója, Septimius Severus ragadta magához a császári hatalmat. Az I. Italica őt támogatta és harcolt riválisával, Pescennius Nigerrel. A Legio XI Claudiával együtt megostromolták Byzantiumot. Severus győzelme után feltehetően részt vett annak 198-as pártus hadjáratában.

A 3. században, Caracalla idején a légió részt vett a Novaenél kezdődő dunai védőfal, a Limes Transalutanus építésében. Severus Alexander uralkodása alatt néhány alegységet küldött Salonába, a dalmát tengerpart védelmére.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Legio I Italica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.