Xanten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Xanten
Xanten Klever Tor.jpg
Xanten címere
Xanten címere
Xanten zászlaja
Xanten zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Járás Wesel
Irányítószám 46509
Körzethívószám
  • 02801
  • 02802
  • 02804
Rendszám WES, DIN, MO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 21 281 fő (2014. dec. 31.)[1]
Népsűrűség293,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság24 m
Terület72,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Xanten (Németország)
Xanten
Xanten
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 39′ 44″, k. h. 6° 27′ 14″Koordináták: é. sz. 51° 39′ 44″, k. h. 6° 27′ 14″
Xanten (Észak-Rajna–Vesztfália)
Xanten
Xanten
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Wesel térképén
Elhelyezkedése Wesel térképén
[ Xanten weboldala]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Xanten témájú médiaállományokat.

Xanten település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 21 281 fő (2014. december 31.).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Weseltől nyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Xanten 1650-ben

Xanten - ma Birten nevű - déli részén i. e. 15-ben Castra Vetera néven a rómaiak létesítettek hatalmas tábort. Az itt végzett ásatásokkor tízezer nézőt befogadó amfiteátrum került elő, amelyben nyaranta szabadtéri előadásokat tartanak. Innen indult ki i.u. 9-ben hadjáratra Varus a Teutoburgi erdőbe a cheruskok (ógermán törzs) vezetője, Hermann (Armin) ellen. A tábort 70-ben lerombolták, közelében - a mai város északi peremén - az 1. században újabb település jött létre: Colonia Ulpia Trajana. Köln után ez volt a legjelentősebb római város a Rajna alsó szakaszán. Lerombolása után a 4. században a frankok építették újjá a várost.

A középkorban Xanten nevét először 883-ban említette oklevél "ad Sanctes" (latinul: a szenteknél) néven. Innen ered a Xanten elnevezés.

A település a 13. század elején a kölni érsektől kapott városjogot. A 15. században a klevei hercegséghez, majd Brandenburg-Poroszországhoz tartozott.

A város középkori városerődítésének maradványai, elsősorban a még 1393-ban épült Klevei-kapu (Klever Tor) ma is látható. Középkori városmagja 1945-ben csaknem teljesen elpusztult, a legjelentősebb történelmi épületeit azonban restaurálták.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Viktor Dóm
  • Amfiteátrum

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • A legenda szerint Siegfrid-nek, a Nibelung-éneknek, a leghíresebb német eposz hősének itt ringott a bölcsője.
  • Szent Viktor a monda szerint itt szenvedett mártírhalált.

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]