Ugrás a tartalomhoz

Oxford

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Oxford (egyértelműsítő lap).
Oxford
Oxford címere
Oxford címere
Becenév: The City of Dreaming Spires
Mottó: Fortis est veritas - Az igazság erős
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Anglia
RégióDélkelet-Anglia
Alapítás éve8. század
Irányítószám
  • OX1, OX2, OX3, OX4, OX33, OX44
  • OX postcode area
Körzethívószám01865
Testvérvárosok
Lista
Bonn, Grenoble, León (Nicaragua), Leiden, Perm
Népességi adatok
Teljes népesség147 500 fő (2013)[1]
Népsűrűség3270 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,59 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 45′ 07″, ny. h. 1° 15′ 28″51.751944°N 1.257778°WKoordináták: é. sz. 51° 45′ 07″, ny. h. 1° 15′ 28″51.751944°N 1.257778°W
Oxford weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oxford témájú médiaállományokat.

Oxford város és egyben egy helyi önkormányzattal rendelkező terület 134 248 lakossal Angliában. (2001-es adat). Ez ad otthont a University of Oxfordnak, az angol nyelvterületen legrégebben alapított egyetemnek.

Közismert neve: az álmodó tornyok városa. Ezt először Matthew Arnold mondta a városra, az egyetem épületeinek harmonikus építészete miatt. A Temze átszeli a várost, a belterületi, körülbelül 18 kilométeres részt Isisnek is hívják.

Oxford egyik külvárosában, Cowleyben hosszú ideje folyik autógyártás. Jelenleg a BMW Minit készítik itt.

Fekvése

[szerkesztés]

Oxford Londontól 85 km-re nyugat-északnyugatra, Birminghamtől 90 km-re délkeletre található. Oxford a két várost összekötő M40 autópálya vonalán fekszik. A sztráda városon belüli része 11 km. Az A34 autópálya, ami Hampshire-t köti össze Midlandsszel, a város nyugati elkerülő útjának része. Ezeken kívül a Londont Costwoldsszel és Nyugat-Walesszel összekötő A40-es út és az Oxford-Swindon-Bristol vonalat követő A420-as út kapcsolja be a várost az ország közúti vérkeringésébe.

Földrajzi koordinátái

[szerkesztés]

A város központjának tekintett Carfax Tower koordinátái: É: 51° 45′ 31″ Ny: 01° 15′ 12″

Éghajlata

[szerkesztés]
Oxford (Radcliffe Observatory, 1981–2010 , extrém: 1815–2020) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,918,822,127,630,634,336,535,133,429,118,915,936,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)7,68,010,913,617,120,322,722,319,114,810,57,714,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,11,83,75,07,910,913,012,910,77,84,62,36,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−16,6−16,2−12,0−5,6−3,40,42,40,2−3,3−5,7−10,1−17,8−17,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)574348495748495754706763660
Havi napsütéses órák száma637911116119319120719714111171541578
Forrás: Met Office,[2] University of Oxford[3]


Története

[szerkesztés]

Először az angolszászok foglalták el, az ekkori település neve valószínűleg Oxenaforda volt. Először Szent Frideswide alapított itt apácazárdát a 8. században. Első írásos említése a 912-ben kiadott Anglo-Saxon Chronicle-ben (Angolszász Krónikában) olvasható. A 10. században fontos katonai határváros volt Mercia és Wessex királyságok között. A dánok is számos alkalommal megtámadták a települést. Szent Frideswide a város és az egyetem védőszentje.

A University of Oxford első írásos említése egy 12. századi feljegyzésben található. Az egyetem legrégebbi részei a University College (1249) a Balliol (1263) és a Merton (1264). Ebben az időben kezdték el Európa-szerte lefordítani a görög filozófusok írásait. Ezek az írások kihívások elé állították az európai felfogást – kutatásra késztetett a tudomány és merészebb művek készítésére a művészetek területén. A társadalom új nézőpontból kezdte magát szemlélni. Az új intézményeket az egyház abban a reményben támogatta, hogy össze tudják egyeztetni a görög filozófusok és a keresztény teológia tanításait.

A Christ Church Cathedral, Oxford egyedülálló abban a tekintetben, hogy egyszerre egyetemi kápolna és katedrális. Eredetileg Szent Frideswide Kolostorának temploma volt, majd később ezt kibővítették és beépítették a Cardinal's College épületegyüttesébe. 1546 óta az oxfordi egyházmegye székesegyházaként használják.

A kapcsolat az egyetem és a város között nem volt könnyű – jó néhány hallgatót megöltek 1355-ben a Szent Skolasztika napi lázadáskor.

Az angol polgárháború idején, 1642-ben Oxford adott otthont I. Károly udvarának, miután a királyt kiűzték Londonból. A város 1646-ban Fairfax tábornok vezetésével megadta magát.

1790-ben az Oxford-csatorna megteremtette az összeköttetést a város és Coventry között. A Duke's Cutot Marlborough hercege fejezte be, összekapcsolva az új víziutat a Temzével. 1796-ban az Oxford Canal társaság saját átjárót épített a csatorna és a folyó között az Isis zsilipnél. Az 1840-es években a Nagy Nyugati Vasút és a London és Északnyugat Vasút kötötte össze Oxfordot Londonnal.

Oxford Címer
Mottó: Fortis est veritas
(Latin: "Az igazság erős")
Oxford térképe 1605-ben

A 19. században az oxfordi mozgalom által indított vita az anglikán egyház figyelmének a középpontjába helyezte a várost.

Oxford térképe 1904-ben

Az Oxfordi városházát Henry T. Hare építette. Az alapkőletételre 1893. július 6-án került sor. 1897. május 12-én VII. Edward adta át.

A 20. század elejére a város gyors iparosodásnak indult, ezzel együtt nőtt lakossága. Ez elsősorban a nyomdaipar 1920-as években meginduló fejlődésének köszönhető. Ugyanebben az évtizedben Oxford gazdasága és társadalma nagy változásokon ment át, amikor William Morris megalapította Cowley-ben a Morris Motor Companyt. Az 1970-es évek elején több mint 20 000 munkás dolgozott Cowley-ben a hatalmas Morris Motorsnál és a Pressed Steel Companynél. Erre az időre Oxford két külön részre szakadt. Az egyik a Magdalen Bridge-től nyugatra található egyetemváros, ahol minden május 1-jén a diákok a Cherwellbe ugranak, a másik rész pedig az autók városa, keletre. Innét ered az a szellemes megjegyzés, miszerint Oxford „Cowley jobb partja”. Cowley a '80-as, 90-es évek folyamán a British Laylanddel együtt egyre inkább hanyatlott. Most a BMW Mini-t, a BMW egyik sikerautóját gyártják itt.

A bevándorlók megjelenésével az autógyárakban és az egyetemen tanuló külföldi diákokkal a városnak, azon belül is leginkább Headingtonnak és a Cowley Road környékének köszönhetően Oxfordnak multikulturális hangulata van. Ez látszik a sok báron, kávézón, éttermen, klubon, kisebbségi boltokon és gyorséttermi részeken.

Oxford a legmultikulturálisabb kisvárosa az országnak. Lakosainak 19,3%-a az országon kívül született. 23,2% valamelyik etnikai kisebbséghez tartozik, s 12,9% nem fehér. (2001-es népszámlálás adatai alapján).

1954. május 6-án egy 25 éves orvostanhallgató, Roger Bannister futotta le először kevesebb mint négy perc alatt az egymérföldes távot az Iffley roadi versenyen.

Oxford „másik” egyeteme, az Oxford Brookes University (OBU) 1992-ben kapta meg az egyetemi rangot, korábban politechnikumként működött, és az utóbbi öt évben a legjobb új egyetemnek ezt választották meg. A Brookes egyébként korántsem új egyetem, két, már korábban létező egyetem összeolvadásából született az új intézmény. (Oxford Polytechnic (alapítva 1970-ben) és Oxford School of Art (alapítva 1865-ben)). Az OBU Magyarországon az International Business School-lal tart fent kapcsolatot.

Gazdasága

[szerkesztés]

Cambridge-vel ellentétben Oxfordban az egyetem nem hozott létre high-tech szektort (ami Cambridge esetében jellemzően a számítástechnikai és orvosi cégekre épül), viszont a szolgáltatószektoron kívül igen jelentős az autógyártás, amit Cowley-ban a BMW egyik gyára képvisel, ahol a BMW Mini-t készítik.

Híres oxfordiak

[szerkesztés]

Oxford az irodalomban

[szerkesztés]

Híres oxfordi együttesek

[szerkesztés]

Oxford kerületei

[szerkesztés]

Oxford tömegközlekedése

[szerkesztés]

Oxfordnak vasúti összeköttetése van Londonnal, Bournemouth-szal és Worcesterrel a Costwold Line-on, és Birminghammel, Coventryvel, valamint Bicesterrel.

A bicesteri elágazó az Oxfordot Cambridge-dzsel egykor összekötő Varsity Line része volt. 1967 végén a vonal egy részét lezárták. A közlekedési minisztérium 2006-ban megrendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt, hogy meg lehet-e nyitni a vasutat 300 000 fontból.

Az Oxford-csatorna összeköti a várost Milanddel és a Temzével. A Temze hajózható összeköttetést biztosít az északi Lechlade és a déli Tedddington Lock között úgy, hogy közben átszeli Londont.

Az Oxford repülőtér Kidlingtonban üzleti és általános célú repüléseknek is teret ad.

A legtöbb helyi közlekedésben részt vevő buszt az Oxford Bus Company és a Stagecoach South Midlands üzemelteti. Van egy olyan vonal, a Londonba közlekedő, ahol nagy a verseny. A Stagecoach járata az Oxford Tube, míg az Oxford Bus-é az Oxford Express. Mindkettő a Glouchester Green autóbusz-pályaudvarról indul, a belváros nyugati végénél. Az Oxford Tube a legsűrűbben közlekedő járatként hirdeti magát. Ugyanez a cég félóránként indít járatokat Cambridge-be, és ritkább járatok mennek Northamptonba, míg a National Express az Észak-Midland és a dél/délnyugat között közlekedő járatokat behozza a városba. Rajtuk kívül a wallingfordi székhelyű Thames Travel biztosít helyi és helyközi járatokat.

Nevezetességei, turistalátványosságok

[szerkesztés]
Oxford látképe a Christ Churchtől a Tom Towerig
The Radcliffe Camera képe

Oxfordnak számos híres, turisták számára érdekes helye van. Gyakorlatilag ezek mindegyike az Oxford Egyetemhez és az oktatáshoz kapcsolódik. Számos egyéb építmény mellett a Carfax Tower és egy történelmi tematikus útvonal, az Oxford Story is a város központjában található. Sok turista élvezi a vásárlást a Covered Marketen. Itt az emberek többsége megenged magának egy süteményt Ben's Cookies (Ben süteményei) boltjában, nyáron pedig sokan csónakáznak a Temzén vagy a Cherwellen.

Vallási helyek

[szerkesztés]

Templomok Oxford központjában

[szerkesztés]

Anglikán

Van két további templom, amik ma egyetemi könyvtárként szolgálnak:

Katolikus

Baptista

Egyéb

Múzeumok és galériák

[szerkesztés]
Az Oxfordi Egyetem Természetrajzi múzeuma

Oxfordi Egyetem:

Egyebek

Egyetemi épületek

[szerkesztés]
Oxford University Press

Ebben a listában nincsenek bent az egyetem „karai”

Közterek

[szerkesztés]

A következő parkok a belvárosban vagy attól maximum gyalogtávolságon belül vannak, így rengeteg zöld felület áll az itt lakók és az ide kirándulók rendelkezésére. A szabad parkok a következők:

Kereskedelmi területek

[szerkesztés]

A belvároson kívül:

Színházak és mozik

[szerkesztés]

Hagyományos és történelmi pubok

[szerkesztés]
"The Bear" történelmi pub

És számos egyéb hely, ami a várost és az egyetem vendégei kényelmét is szolgálja.

Média és sajtó

[szerkesztés]

A BBC rádióállomásai mellett, amelyek az egész ország területén foghatók, a következő helyi rádiók működnek a városban: BBC Radio Oxford, Fox FM, Passion 107,9, és az Oxide: Oxford Student Radio. Elérhető egy helyi TV, a Six TV: Az Oxfordi Csatorna is.

A legnépszerűbb helyi lapok közé tartozik az Oxford Mail napi bulvárlap, az Oxford Times heti nagyméretű lap, a hetente megjelenő ingyenes Oxford Journal, valamint a hetente ingyen házhoz szállított Oxford Star. Több reklámügynökségnek is Oxford a székhelye.

Mostanában gyakran önkéntesek kezdenek el nem kereskedelmi céllal, nem profitorientáltan újságokat szerkeszteni. Ezek közül ismertebbek a Jericho Echo és az Oxford Prospect.

Iskolák

[szerkesztés]

Oxford és környéke számtalan felsőoktatási intézménynek ad otthont, sok közülük a világ minden részéről fogad hallgatókat. Sok közülük több száz éves intézmény, amelyek megőrizték kapcsolatukat az egyetemmel, és megtartották azt a szokást, miszerint csak az egyik nem tanulhat egy-egy iskolában. Gyakoriak az iskolák közötti, tudást mérő versenyek.

A következő iskolák ismertebbek:

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Minden testvérvárosa egyetemi város:

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Большая российская энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  2. ↑ Oxford 1981–2010 averages. Met Office. (Hozzáférés: 2019. április 5.)
  3. ↑ Daily Data from the Radcliffe Observatory site in Oxford. University of Oxford. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
Commons:Category:Oxford
A Wikimédia Commons tartalmaz Oxford témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oxford&oldid=27104282”