Ian McEwan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ian Russell McEwan
(Ian McEwan)
Párizsban, 2011
Párizsban, 2011
Született 1948. június 21. (74 éves)
Aldershot, Hampshire,  Anglia
Állampolgársága brit[1]
Nemzetisége angol
Házastársa Annalena McAfee (1997–)
Foglalkozása
Iskolái
  • Woolverstone Hall School
  • Sussexi Egyetem (–1970, BA)
  • University of East Anglia (–1971, MA)
Kitüntetései
  • Brit Birodalom Rendjének parancsnoka
  • James Tait Black-emlékdíj
  • Fellow of the Royal Society of Arts
  • Fellow of the Royal Society of Literature
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • a Sussexi Egyetem díszdoktora
  • Prix Femina étranger (1993)
  • Man Booker-díj (1998)[2]
  • Shakespeare-díj (1999)
  • Common Wealth Award of Distinguished Service (2007)
  • Bollinger Everyman Wodehouse Prize (2010)
  • Helmerich Award (2010)
  • Jeruzsálem-díj (2011)
  • Bodley Medal (2014)[3]
  • honorary doctorate of Carlos III University (2018)[4]

A Wikimédia Commons tartalmaz Ian Russell McEwan témájú médiaállományokat.

Ian Russell McEwan (Aldershot, 1948. június 21. –) angol regény- és forgatókönyvíró. 2008-ban a The Times felvette "Az 50 legnagyobb brit író 1945 óta" listájára, a The Daily Telegraph pedig a 19. helyre sorolta a "100 legbefolyásosabb ember a brit kultúrában" listáján. McEwan pályafutását novellákkal kezdte. Első publikált munkája egy novellagyűjtemény, a First Love, Last Rites (1975) volt, amely 1976-ban elnyerte a Somerset Maugham-díjat. 1979-ben vált ismertté, amikor a BBC felfüggesztette a Solid Geometry című színművének gyártását annak feltételezett obszcenitása miatt.[5]

Első két regénye, a The Cement Garden (1978) és The Comfort of Strangers (1981) az "Ian Macabre" becenevet érdemelte ki. Ezeket három regény követte, amelyek az 1980-as években és az 1990-es évek elején voltak sikeresek. Enduring Love című regényét azonos című filmbe adaptálták. Elnyerte a Booker-díjat Amsterdam (1998) című regényével. Következő regénye, a Vágy és vezeklés elismerést aratott, és Oscar-díjas filmet forgattak belőle Keira Knightley és James McAvoy szereplésével. [6] Későbbi regényei közé tartozik a The Children Act (Gyermektörvény), a Nutshell (Dióhéjba zárva) és a Machines Like Me (Mi, gépek). 1999-ben Shakespeare-díjjal, 2011-ben pedig Jeruzsálem-díjjal jutalmazták.

Élete[szerkesztés]

Ian McEwan a Hampshire megyei Aldershotban született 1948. június 21-én David McEwan és Rose Lilian Violet (született Moore) fiaként. Apja munkásosztálybeli skót volt, aki a hadseregben őrnagyi rangig jutott. Gyermekkorának nagy részét Kelet-Ázsiában (beleértve Szingapúrt), Németországban és Észak-Afrikában (beleértve Líbiát is) töltötte, ahol apja kiküldetésben volt. Családja 12 éves korában visszatért Angliába. A suffolki Woolverstone Hall Schoolban tanult; a Sussexi Egyetemen, ahol 1970-ben szerzett diplomát angol irodalomból; és a University of East Anglia, ahol irodalomból mesterképzést szerzett (a kritikai dolgozat helyett kreatív írás benyújtásának lehetőségével).

2006-ban McEwant plágiummal vádolták meg; konkrétan, hogy a Vágy és vezeklés (Atonement, 2001) egyik részlete egyezett a Lucilla Andrews által 1977-ben kiadott No Time for Romance (Nincs idő romantikára) című memoár részletével. McEwan elismerte, hogy a könyvet munkája forrásaként használta.

Díjak és kitüntetések[szerkesztés]

Ian McEwant eddig hatszor jelölték Booker-díjra, 1998-ban az Amszterdam díjat nyert. További jelölései a következők voltak: Idegenben (1981, előválogatott), Fekete kutyák (1992, előválogatott), Vágy és vezeklés (2001, előválogatott) , Szombat (2005, hosszú listán) és A Chesil parton (2007, rövid listán). McEwant 2005-ben és 2007-ben a Man Booker International Prize-re is jelölték.

Magánélet[szerkesztés]

McEwan kétszer nősült. Első házasságát Penny Allen asztrológussal és alternatív orvossal kötötte, akitől két fia született. A házasság 1995-ben ért véget. Két évvel később, 1997-ben McEwan feleségül vette Annalena McAfee újságírót és írót, aki korábban a The Guardian's Review rovatának szerkesztője volt. Ian McEwan Londonban él.

Művei[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

Novellák[szerkesztés]

  • Első szerelem, utolsó szertartások (First Love, Last Rites; 1975) – (Novellagyűjtemény)
  • In Between the Sheets (1978) – (Novellagyűjtemény)
  • Novellák (The Short Stories, 1995)
  • My Purple Scented Novel – (2016-ban a The New Yorkerben)
  • 2018-ban McEwan 70. születésnapjára emlékezve (2018 as a booklet commemorating McEwan's 70th birthday)

Gyermekirodalom[szerkesztés]

Forgatókönyvek/filmek[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

  • Idegenben; ford. Mesterházi Márton; Magvető, Bp., 1984 (Rakéta regénytár)
  • Amszterdam; ford. Tandori Dezső; Scolar, Bp., 1999
  • Geometria. Novellák; ford. Orzóy Ágnes et al., előszó Németh Gábor; Scolar–JAK, Bp., 2000 (JAK világirodalmi sorozat)
  • Őrült szerelem; ford. Tandori Dezső; Scolar, Bp., 2000
  • A képzelgő; ford. Tandori Dezső; Scolar, Bp., 2001
  • Vágy és vezeklés; ford. Lukács Laura; Ulpius-ház, Bp., 2005
  • Szombat; ford. Lukács Laura; Ulpius-ház, Bp., 2010
  • Mézesmadzag; ford., jegyz. Lukács Laura; Scolar, Bp., 2015
  • A gyermektörvény; ford. Lukács Laura; Scolar, Bp., 2016
  • Dióhéjba zárva; ford. Lukács Laura; Scolar, Bp., 2017
  • Amszterdam; ford. Lukács Laura; Scolar, Bp., 2018
  • A Chesil-parton; ford. Lukács Laura; Scolar, Bp., 2019
  • Mi, gépek; ford. Lukács Laura; Scolar, Bp., 2020

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ian_McEwan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások[szerkesztés]