Magyarország zászlaja

1:2 arányú hivatalos állami zászló (polgári használatra is)

1:2 arányú nem hivatalos állami zászló

2:3 arányú hivatalos polgári zászló

3:4 arányú hadi zászló

3:4 arányú haditengerészeti zászló

Fájl:Weblap 031.jpg

Magyar zászlót lobogtató fiatal.

Magyarország zászlaja, illetve a magyar zászló a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

Története

A korábban használt magyar színekhez, a fehérhez és vöröshöz a 15. század második felében kapcsolódott hozzá a zöld. A függőpecsétek selyemsodratában találkozunk először ezzel a színkombinációval, a 16. században zászlókon és egyéb tárgyakon láthatjuk. A Habsburgok magyarországi uralmának első kétszáz esztendejében inkább rendkívüli alkalmakkor, királykoronázásokon, tornajátékon volt használatos. Mária Terézia rendelkezése szerint 1743-ban ebből a három színből állították össze a törzszászlókat.

A Szent István-rend alapításakor 1764-ben a vörös és zöld lett a szalag színe, majd 1794-ben Martinovics Ignác fejtette ki vallomásában először, hogy a nemzet színeiül hármas színösszeállítást, a zöld-vörös-fehéret kívánták bevezetni.

A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására valóban a radikális értelmiség alkotta meg, szentesítve használatukat hivatalosan is az 1848-as áprilisi törvények XXI. törvénycikkében: 1. "A' nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. Ennélfogva a' háromszínű rózsa polgári jel képen ujra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a' nemzeti lobogó és ország czímere használtassék." Az ország címeréről, a nemzeti színekről az újságban beszámoló Arany János joggal panaszkodik hát a nép tudatlansága miatt, akikkel a nemzeti színeket ekkor kellett megismertetni, azt is meg kellett magyarázni sok esetben, melyek azok és mit jelent a nemzeti zászló.

Színei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg. 19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt. A piros és fehér mellé harmadiknak a zöld színt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna javaslatára vették fel. Ez a zászló 1848 előtt már jelen volt, de még nem terjedt el. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” – szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet 1848-49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. Az 1848–1849-es honvédsereg ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.

A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. 1867-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén. 1946 és 1949 között a Szent Korona nélküli, úgynevezett „Kossuth-címer”, majd 1949 és 1956 októbere között a szovjet mintára készült népköztársasági címer („Rákosi-címer”) volt középen. Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől különböző – de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos –, úgynevezett „Kádár-címer” (1957-1989) a zászlón hivatalosan nem szerepelt.

Mai használata

A magyar zászló a rendszerváltáskor sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A magyar zászló állami és polgári használatát az 1995/LXXXIII törvény szabályozza. Ennek értelmében a Magyar Köztársaság lobogója nem hivatalos változataként a zászló közepén a mai magyar címer (kiscímer) is szerepelhet. Ezt a nem hivatalos címeres lobogót azonban foglalkozás gyakorlásához kapcsolódóan kizárólag „az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek” használhatják. A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint a hivatalos állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. (Döntően azért, hogy a határon túli magyarokat, ha ünnepeken vagy egyéb alkalmakkor használják, ne érhesse az a vád, hogy egy „idegen állam” zászlaját tűzik ki.)

A Magyar Köztársaság Alkotmánya nem határozza meg a magyar zászló méretarányait. Egy 2000-ben született kormányrendelet értelmében az állami zászló 1:2 arányú. Polgári zászlóként egyaránt használatosak a hagyományos 2:3 és az újabb 1:2 arányú zászlók.

Magyarország tengereken használt hivatalos polgári zászlaja a hatályos 1957-es törvény szerint a 2:3 arányú piros-fehér-zöld lobogó.

A katonai használatú magyar zászló az 1848–1849-es honvédsereg által használt lobogót követi. Az 1995/LXXXIII törvény alapján a fehér színű zászlóban a bal oldalt cserfa-, jobb oldalt olajfaággal keretezett magyar címer látható. Szárazföldi használat esetén a zászlót (honvédségi csapatzászló) váltakozó piros és zöld lángnyelvek szegélyezik és a címer a közepén található. A haditengerészeti zászló (hadilobogó) széleit váltakozó piros és zöld háromszögek (farkasfogak) díszítik, és a címer a zászlórúdhoz közelebbi bal felén helyezkedik el. Bár a két zászló méretarányát a törvény nem határozza meg, ez általában 3:4.

A hivatalos állami ünnepségeken gyakorta felvonultatják a korábbi magyar történelmi zászlókat is.

Galéria

Magyarország korábbi állami és polgári zászlói:

• 
  Az Árpád-házi királyi család hétszer vágott zászlója.
• 
  A reformkor és szabadságharc idején használt polgári zászló.
• 
  Magyar állami zászló 1867-1918, az Osztrák-Magyar Monarchia idején.
• 
  Magyarország állami zászlaja a Tanácsköztársaság idején (1919).
• 
  Magyarország állami zászlaja 1919-1946 között.
• 
  1946-1949 és 1956-1957 között használt állami zászló a "Kossuth-címerrel".
• 
  1949-1956 között használt állami zászló a "Rákosi-címerrel".
• 
  Az 1956-os forradalom alatt használt polgári zászló, melyből kivágták a Rákosi-címert.
• 
  1957 óta használt állami zászló. 2000 óta polgári zászló is.

Megjegyzés: az 1995. évi LXXXIII. törvény értelmében nem hivatalos polgári zászlóként valamennyi korábbi nemzeti színű zászló ma is használható - kivéve az 1949-1956 közöttit, amelyen tiltott önkényuralmi jelkép, a vörös csillag szerepel. Az Árpád sávos zászló mai változatának használatát több párt is ellenzi, vannak akik a betiltását is felvetették.

Lásd még

• Magyarország címere

Jegyzetek

Források

• 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország zászlaja témájú médiaállományokat.

• A nemzeti zászlóról
• Dömötörfi Tibor: A magyar címer és zászló útja
• Tompos Lilla: '48 hatása a magyar viseletre
• Zászló.lap.hu - linkgyűjtemény
• Magyarország zászlaja a Világ zászlói (Flags of the World) weboldalon