Litvánia zászlaja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
FIAV 111100.svg Litvánia zászlaja

Litvánia zászlaja három egyenlő vízszintes sávból áll, amelyek színei felülről lefelé rendre sárga, zöld és piros. 1918. április 19-én fogadta el a litván nemzetgyűlés először a trikolort országa legfőbb nemzeti jelképévé.

A történelem folyamán a mai nemzeti lobogók csak a forradalmak, és nemzeti felkelések, szabadságharcok idején váltak igazán fontossá. Azelőtt egy-egy országot uralkodócsaládjának címere vagy színei képviseltek. Csak a 19. században jelentek meg azok a zászlók, amelyek már nem csupán a felső, uralkodó réteget jelképezték, hanem az egész nemzetet.
Ugyanez jellemezte Litvániát is, így az ország első nemzeti jelképei is a század végén jelentkeztek, amikor a litvánok felkeltek az orosz elnyomás ellen. A küzdelem azonban jó ideig hiábavalónak tűnt, és az ország lakói már azzal is beérték volna, ha a cár autonómiát ad a területnek. Azonban az 1905-ös litván forradalom idején és a második világháború évei alatt a függetlenség elérhető közelségbe került. Ekkor vált fontossá a nemzeti lobogó is. 1917-ben a Vilniuszban összeülő Litván Nagygyűlés elé került a kérdés, ahol heves viták során végül úgy döntöttek, hogy a zászló megalkotását a megalakuló litván parlamentnek hagyják meg. Azt azonban kikötötték, hogy az ősi litván jelképek megfelelően reprezentálva legyenek. A Litván Nagyfejedelemség idején az ország lobogója tiszta vörös volt, amelynek közepén egy fehér páncélzatú lovag (az ún. Vytis) ülte meg fehér lovát. A hátsó lábaira ágaskodó ló és a kardját a feje fölé emelő vitéz ma is látható az ország címerében. Az egykor nagyhatalmú Gediminas család jelképeit is hasonlóan nemzeti jelképpé akarták tenni.

Végül az országgyűlés egy külön erre a feladatra felállított tanácsnak adta a megtisztelő feladatot. A mai zászlót dr. Jonas Basanavicius, Tadas Daugirdas és a művész Antanas Zmuidzinavicius alkották meg. Basanavicius szerint az új lobogó színei a leggyakrabban használt litván színeket öleli fel. A trikolor utal az ország történelmi színeire és a népművészetben használt motívumokra is. A zászlót 1918. április 19-én adoptálták hivatalosan Litvánia nemzeti lobogójává, bár először csak november 11-én vonták fel a nemzetgyűlés épülete előtt. Ez a lobogó volt a független litván állam nemzeti jelképe egészen az első bolsevik támadás idejéig, 1940 júniusáig.

A Litván SZSZK zászlaja

Ekkor eleinte teljesen elveszett Litvánia önállósága, majd a Litván SZSZK saját lobogót adoptálhatott, amelyben megjelentek az egykori nemzeti színek. A Szovjetunió felbomlásakor, 48 évnyi szünet után 1988. október 7-én ismét belekaphatott a szél a Vilniusz felett lebegő trikolorba. 1989. március 20-án pedig a parlament újra hivatalosan is a nemzet jelképei közé emelte. 2004. szeptember 1-jén az addig használatos 2:3-as arányt az országgyűlés megváltoztatta 3:5-ösre.

A színek jelentésén kisebb viták alakultak ki, de végül a legelterjedtebb álláspont szerint a sárga az ország termőföldjein ringó gabonakalászokat jelképezi. Más meglátás szerint a sárga a fény és a nap megjelenítésére szolgál. A zöld a nemzet életrevalóságának szimbóluma, és a természet megjelenítője. A piros minden elképzelés szerint egységesen a független Litvániáért kiontott honfitársak vérét jelképezi.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Litvánia zászlaja témájú médiaállományokat.