Ugrás a tartalomhoz

Lőkös Ildikó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lőkös Ildikó
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1957. február 25. (67 éves)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKelecsényi László
(h. 1979–)
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőkös Ildikó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lőkös Ildikó (Szeged, 1957. február 25. –) színházi dramaturg, egyetemi tanár.

Életpályája

[szerkesztés]

1975–1979 között a Budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1979–1980 között Maglódon volt magyar–történelem szakos pedagógus. 1980–1982 között a Karikás Frigyes utcai általános iskola tanára volt. 1985–1988 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakos hallgatója volt Ungvári Tamás és Bacsó Péter osztályában. 1988–1992 között az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja volt. 1992–1994 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban volt dramaturg. 1997–2000 között és 2012–2013-ban a tatabányai Jászai Mari Színházban dolgozott dramaturgként. 1998–2012 között az Új Színház dramaturgja volt, de közben, 2002–2003 között a Vidám Színpad dramaturgja is volt. 2013–2014-ben a Bárka Színház dramaturgja. 2014 óta a Játékszín dramaturgja. 1993–1998 között, majd 2012-ben is tv-műsorokat szerkesztett, dolgozott többek közt Friderikusz Sándorral is. 1995–2009 között drámatörténetet tanított a Pesti Barnabás Gimnáziumban. 2001-2015ig a Színházi Dramaturgok Céhének társelnöke. 2004-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem DLA hallgatója. 2005–2007 között, és 2014-től újra a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező tanszékének dramaturgia tanára volt. 2006–2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szövegértést és drámaolvasást oktatott.

Családja

[szerkesztés]

Szülei: Lőkös Zoltán (1925–1999) újságíró és Lázár Ilona (1931–).[1][2][3][4] 1979-ben házasságot kötött Kelecsényi Lászlóval. Két gyermekük született: Vera (1982) és János (1983).

Színházi munkái

[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 5; színészként: 1.[5]

Szerzőként

[szerkesztés]
  • Ballada a senki fiáról (2004)
  • Migrénes csirke (2004)
  • Királyi kaland (2008)
  • Sörgyári capriccio (2011)
  • A pasi a szomszéd sír mellől (2013)

Színészként

[szerkesztés]

Dramaturgként

[szerkesztés]
  • Erdmann: Mandátum (1989)
  • Eörsi István: Sírkő és kakaó (1989)
  • Gray: Kicsengetés (1990)
  • Illés-Vas: Trisztán (1993)
  • Dorst: Ezt a levelet Fernando Krapp írta nekem (1993)
  • Shakespeare-Zsótér: Zalaszentivánéji álom (1993)
  • Marinkovicz: Glória (1994)
  • Szigligeti Ede: Liliomfi (1997)
  • Cocteau: Rettenetes szülők (1998)
  • Noren: Az éjszaka a nappal anyja (1999)
  • Caragiale: Micsoda éjszaka! (1999)
  • Goldoni: Szmirnai komédiások (1999)
    • Nyári kalandok (2009)
  • Csiky Gergely: Ingyenélők (2000)
  • Nagy Ignác: Tisztújítás (2000)
  • Molière: A fösvény (2001, 2007)
  • Gianotti: A vén szerelmes (2001)
  • Thomas: A mi erdőnk alja (2002)
  • Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik (2002)
  • William Shakespeare: Lear király (2002)
    • Hamlet (2003)
    • Rómeó és Júlia (2006)
    • Sok hőhó semmiért (2006)
    • A makrancos hölgy (2009)
  • Frisch: Biedermann és a gyújtogatók (2004)
  • Kusan: Galócza (2004)
  • Erdős Virág: Biblia (2005)
  • Péterfy Gergely: A vadászgörény (2005)
  • Szabó–Bereményi: Az ajtó (2005)
  • Anouilh: Médeia (2006)
  • Moldova György: Malom a pokolban (2006)
  • Williams: Az ifjúság édes madara (2006)
  • Weiss: Marat/Sade (2006)
  • Závada Pál: Bethlen (2007, 2010)
  • Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői (2007)
  • Hubay–Ránki–Vass: Egy szerelem három éjszakája (2007)
  • Nagy–Parti: Tisztújítás (2007)
  • Makk–Lőkös–Lackfi–Sebő: Királyi kaland (2008)
  • Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka (2008)
  • Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege - felolvasószínház (2010)
  • Kundera–Fekete: A lét elviselhetetlen könnyősége (2008)
  • Einsemann–Baróti–Dalos: Bástyasétány 77 (2009)
  • Molnár Ferenc: A hattyú (2009)
  • Erdős-Forgách-Garaczi-Háy-Tasnádi: Magyar staféta (2009)
  • Ács János: Casanova Nuovo (2009)
  • Garaczi László: Ovibrader (2010)
  • Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (2010)
  • Márta–Szálinger: Csodálatos mobilvilág (2010)
  • Divinyi Réka: A Játékkészítő (2015)[6]

Könyv

[szerkesztés]
  • Új Színház – könyv, 1998-2008; szerk. Lőkös Ildikó; Új Színház, Bp., 2007

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 1971-1974 között a Színművészeti Akadémia dramaturgia-színházelmélet szakos hallgatója volt.
  2. ↑ SZFE. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
  3. ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  4. ↑ Archivált másolat. [2012. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
  5. ↑ 2013. november 21-i lekérdezés
  6. ↑ A Játékkészítő Zenés akciómese két részben, jegymester.hu (hozzáférés: 2015. december 27.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lőkös_Ildikó&oldid=25601728”