Erdős Virág
| Erdős Virág | |
 | |
| Fotó: Román Péter | |
| Született |
1968. február 27. (54 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1997) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdős Virág témájú médiaállományokat. | |
Erdős Virág (Budapest, 1968. február 27. –) József Attila-díjas magyar költő, író, drámaíró.
Pályakép[szerkesztés]
Édesapja néhai Erdős István Kossuth- és Jászai Mari-díjas bábszínész, édesanyja Kalmár Éva bábművész.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar szakán szerzett diplomát. Írói pályája Lengyel Péter „Írói műhely” című legendás egyetemi szemináriumán indult.
Első könyvében Korniss Péter fotóművész Budapest-témájú fotóihoz írt vegyes műfajú kísérőszövegeket (Udvarok). Ezt követően főként kispróza-kötetei jelentek meg (Belső udvar, Lenni jó, Másmilyen mesék, Eurüdiké), majd színpadi szövegeket írt (A merénylet, Bliblia, Mara halála, Madarak, Madame Poe, Kalocsa, Pimpáré és Vakvarjúcska). Színpadi műveit többek között a Móricz Zsigmond Színházban, a Bartók Kamaraszínházban és a Vígszínház Házi Színpadán mutatták be. A merénylet című drámájából és a Pimpáré és Vakvarjúcska című mesejátékából hangjáték készült a Magyar Rádióban. Négy drámája kötetben is megjelent (A merénylet).
2011-ben látott napvilágot első verseskötete (A Trabantfejű Nő).
A 2013-as ezt is el című kötete – melynek verseit általában a „közéleti költészet” tárgykörébe szokás sorolni – öt kiadást ért meg, benne olyan versekkel, mint a Na most akkor, a Van egy ország vagy az Én vétkem.
Saját maga által felolvasott verseivel többször szerepelt a 2010-es évek ellenzéki tüntetéseinek színpadán.
A legkülönfélébb társművészeti ágakkal szövetkezve megkísérli költészetét kimozdítani az írásbeliség hagyományos keretei közül. Írás mellett fotózással is foglalkozik. 2016-ban megjelent világító testek – 100 kis budapest című kötetében a versek mellett minimalista város-fotói is helyet kaptak. 2018-ban saját fotói felhasználásával instavers-kötetet jelentetett meg ötven plusz címmel. Gyűjteményes verseskötete 2017-ben jelent meg (Hátrahagyott versek).
Felnőtteknek szóló szövegek mellett gyerekverseket is ír. Négyeshatos című, kézírásos gyerekverskötetét saját rajzai, Szorzótábla-versikék 100 számra című könyvét saját fotói felhasználásával maga tervezte. Pimpáré és Vakvarjúcska című verses mesejátékából mesekönyv készült Filó Vera illusztrációival.
2011-től egészen 2014-ben történő kilépéséig a Rájátszás produkció tagja, szerzője és fellépője volt. Több népszerű Rájátszás-dal szövegírója (Ezt is elviszem magammal, Van egy ország, Pápá, Nincs mese, Milyen kár, A Trabantfejű nő utolsó dala, stb.)
2014-ben Kollár-Klemencz László az általa megzenésített Erdős Virág-versekből önálló lemezt jelentetett meg Legesleges címmel.
Verseiből számos további versmegzenésítés készült (Szalóki Ági, Presser Gábor, stb.), de jónéhány verséhez a költő maga írt dallamot. A 2015-ben megjelent Énekelt versek című lemezen tíz Erdős Virág-dal hallható Kirschner Péter megzenésítésében, Erdős Virág előadásában.
Verseit, drámáit és kisprózáit több nyelvre lefordították, 2016-ban válogatás-kötete jelent meg szlovákul Eva Andrejčáková és Vlado Janček fordításában.
2016 októberében „Egy mondat” címmel tüntetést szervezett A Város Mindenkié csoport közreműködésével, amelyen közel száz kortárs magyar író fejezte ki tiltakozását a hajléktalanságban élő emberek üldözése és a hajléktalanság alaptörvényi szintre emelt szankcionálása ellen.
Pályája kezdete óta tagja volt a JAK-nak és a Szépírók Társaságának. Utóbbi szervezetből 2016-ban, a kultúratámogatás rendszerének politikai szempontok szerint történő átalakítása elleni tiltakozása jeléül kilépett.
A Magvető kiadó szerzője.[1] [2]
Részlet a "Hazudós mese" című versből[szerkesztés]
Erdős Virág
az egyik leghíresebb magyar író,
de már sajnos meghalt,
vagyis nem halt meg,
csak mindig nagyon későn jár haza.
Erdős Virág
a másik leghíresebb magyar író,
pólókat ír,
szélvédőket,
állítólag ő írta, hogy
„I love Budapest”.
Kötetei[szerkesztés]
- Udvarok; fotó Korniss Péter, szöveg Erdős Virág; Városháza, Bp., 1993 (A mi Budapestünk) ISBN 963837604X
- Belső udvar (JAK-Kijárat, 1998) ISBN 9639136212
- Lenni jó (Magvető, 2000) ISBN 9631422070
- Másmilyen mesék (Magvető, 2003) ISBN 9789631423389
- Eurüdiké (Magvető, 2007) ISBN 9789631425994
- A merénylet (Palatinus, 2008) ISBN 9789632740188
- A Trabantfejű Nő (Palatinus, 2011) ISBN 9789632741321
- Pimpáré és Vakvarjúcska (Móra, 2012) ISBN 9789631191608
- ezt is el (Magvető, 2013) ISBN 9789631430998
- Adjon az Isten (Magvető, 2013) ISBN 9789631431469
- Négyeshatos (Magvető, 2014) ISBN 9789631432015
- Énekelt versek CD (szerzői kiadás, 2015)
- világító testek – 100 kis budapest (Magvető, 2016) ISBN 9789631433937
- Szorzótábla-versikék 100 számra (Manó Könyvek, 2017) ISBN 9789634033691
- Hátrahagyott versek (Magvető, 2017) ISBN 9789631435283
- Ötven plusz (Magvető, 2018) ISBN 9789631437485
- Hősöm (Magvető, 2020) ISBN 9789631440119
- könnyei (Magvető, 2021) ISBN 9789631441543
Díjai[szerkesztés]
- Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1999)
- Örkény István-ösztöndíj
- NKA-ösztöndíj
- Vilmos-díj (2006)
- Szép Ernő-jutalom (2006)
- József Attila-díj (2010)
- Szabó Magda–Szobotka Tibor-emlékdíj (2013)
- Budapestért-díj (2020)[3]
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kántás Balázs: A költő ezt is el… …túlozta? – Erdős Virág ezt is el című verseskötetéről (Holdkatlan.hu, hozzáférés: 2019-06-11)
- ↑ „Minden nyitott könyv egy rejtett kamera” – Erdős Virág:Világító testek – 100 kis Budapest című kötetéről (Avorospostakocsi.hu, Kulin Borbála recenziója, 2018-02-12. Hozzáférés: 2019-06-11)
- ↑ Budapest portál | Fővárosi elismerő díjak a a Főváros napja alkalmából (hu-HU nyelven). budapest.hu. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
További információk[szerkesztés]
|
