Karikás Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Karikás Frigyes
Született 1891. november 4.
Körösbökény
Elhunyt 1938. május 29. (46 évesen)
Moszkva, butovói kivégzőhely
Foglalkozása politikus
Karikás Frigyes
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Jancsik Ferenc és Karikás Frigyes

Karikás Frigyes, írói álnevein: Bálint, Katona Fjodor, K. F., Virág Ferenc (Körösbökény, 1891. november 4.Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. május 29.[1]) író, politikus, újságíró, műfordító, pártmunkás.

Élete[szerkesztés]

Édesanyja Rózsa Júlia, édesapja Karikás Sándor Dávid.[2][3] Felesége Andics Margit, Andics Erzsébet testvére volt.[2][4] Csak elemi iskolát végzett, s inas lett a borossebesi iparvasúti műhelyben. 1908-tól a vasasszakszervezet és az MSZDP tagja volt. Az első világháborúban orosz hadifogságba került, ott bekapcsolódott a hadifoglyok forradalmi szervezkedésébe, és részt vett az oroszországi polgárháborúban is. 1917-től az OK(b)P tagja volt, a következő év őszén hazatért, s részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapításában. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg 39-es dandárjának politikai biztosaként működött. A kommün bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Vasárnapi Kör tagja lett. Később a Szovjetunióba került, ahol textilgyári igazgatóként dolgozott. Időközben elvégezte az Ipari Akadémiát, és szépirodalmi műveket írt. 1929-ben Franciaországba ment, s a helyi magyar emigránsok közötti kommunista munkát irányította, két évvel később a KMP Központi Bizottságának kérésére felmentették a franciaországi pártmunka alól, s a KMP funkcionáriusa lett. 1932 júliusának közepén a titkárság más tagjaival együtt őt is letartóztatták, s csakúgy, mint Sallai Imrét, illetve Fürst Sándort, őt is statáriális bíróság elé akarták állítani, ám a nemzetközi tiltakozás hatására csak rendes bírósági tárgyalás folyt le. Három évet volt börtönben, majd 1935-ben a Szovjetunióba emigrált. Itt gazdasági funkciókat töltött be, mígnem 1938. március 4-én ismét letartóztatták koholt vádak alapján, melyek szerint aktívan részt vett a magyar ellenforradalmi kémszervezet munkájában. 1938. május 19-én halálra ítélték, május 29-én kivégezték.[1]

Íróként elsősorban elbeszéléseivel tűnt ki. Novellái először Moszkvában jelentek meg 1927-ben „Mindenféle emberek” címmel. Karikás fordította továbbá magyarra Jaroslav Hašek: Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban című híres szatíráját, mely 1930-ban jelent meg először Párizsban.

Művei[szerkesztés]

  • Vengerszkije rasszkazi (Moszkva, Moszkovszkij Rabocsij, 1929)
  • Válogatott elbeszélések (Madarász Emillel, Buenos Aires, Délamessz, 1936)
  • Oszennyij pajok Gyagyi Gabora (Moszkva, Gazeta 'Batrak', 1928)
  • Mindenféle emberek : Elbeszélések a magyar munkások életéből (Moszkva, A Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások, 1932)
  • 39-ja brigada (Harminckilences dandár) (Moszkva, Moszkovszkij Rabocsij, 1927, Kun Béla előszavával)
  • A járatos ember és más elbeszélések (Goda Gábor előszavával)

Műfordítása[szerkesztés]

  • A. I. Taraszov-Rogyionov: Csokoládé (regény, Párizs, 1930)
  • Jaroslav Hašek: Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53
  2. ^ a b HU BFL - VII.101.c - fegyenc.II - 303
  3. Karikás Frigyes személyrekordja. Budapest Főváros Levéltára, 1932. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  4. Moszkvából magyar kommunistákat küldtek Budapestre, hogy augusztus elsejére véres tüntetéseket és rombolásokat készítsenek elő. 8 Órai Újság 18. (1932: 163.) 1.
  5. Karikás Frigyes utca. Google Maps. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  6. A 39-es dandár a PORT.hu-n (magyarul)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Magyar szocialista irodalom. Első kiadások 1945-ig. (Bp., 1975)
  • Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva: 1921-1932/34. Doktori disszertáció. (Bp. 1990)
  • Domokos József: ... "Emlékezz, proletár!" Sallai Imre és Fürst Sándor pere. 1962.
  • Imre Katalin (szerk.): Arcképek ​a magyar szocialista irodalomból. Tálasi István: Karikás Frigyes. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1967