Karikás Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karikás Frigyes
Született 1891. november 4.
Körösbökény
Elhunyt 1938. május 29. (46 évesen)
Moszkva, butovói kivégzőhely
Foglalkozása
Sírhely Butovói kivégzőhely
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karikás Frigyes témájú médiaállományokat.
Karikás Frigyes
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Jancsik Ferenc és Karikás Frigyes

Karikás Frigyes, írói álnevein: Bálint, Katona Fjodor, K. F., Virág Ferenc (Körösbökény, 1891. november 4.Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. május 29.[1]) író, politikus, újságíró, műfordító, pártmunkás.

Élete[szerkesztés]

Édesanyja Rózsa Júlia, édesapja Karikás Sándor Dávid.[2][3] Felesége Andics Margit, Andics Erzsébet testvére volt.[2][4] Csak elemi iskolát végzett, s inas lett a borossebesi iparvasúti műhelyben. 1908-tól a vasasszakszervezet és az MSZDP tagja volt. Az első világháborúban orosz hadifogságba került, ott bekapcsolódott a hadifoglyok forradalmi szervezkedésébe, és részt vett az oroszországi polgárháborúban is. 1917-től az OK(b)P tagja volt, a következő év őszén hazatért, s részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapításában. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg 39-es dandárjának politikai biztosaként működött. A kommün bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Vasárnapi Kör tagja lett. Később a Szovjetunióba került, ahol textilgyári igazgatóként dolgozott. Időközben elvégezte az Ipari Akadémiát, és szépirodalmi műveket írt. 1929-ben Franciaországba ment, s a helyi magyar emigránsok közötti kommunista munkát irányította, két évvel később a KMP Központi Bizottságának kérésére felmentették a franciaországi pártmunka alól, s a KMP funkcionáriusa lett. 1932 júliusának közepén a titkárság más tagjaival együtt őt is letartóztatták, s csakúgy, mint Sallai Imrét, illetve Fürst Sándort, őt is statáriális bíróság elé akarták állítani, ám a nemzetközi tiltakozás hatására csak rendes bírósági tárgyalás folyt le. Három évet volt börtönben, majd 1935-ben a Szovjetunióba emigrált. Itt gazdasági funkciókat töltött be, mígnem 1938. március 4-én ismét letartóztatták koholt vádak alapján, melyek szerint aktívan részt vett a magyar ellenforradalmi kémszervezet munkájában. 1938. május 19-én halálra ítélték, május 29-én kivégezték.[1]

Íróként elsősorban elbeszéléseivel tűnt ki. Novellái először Moszkvában jelentek meg 1927-ben „Mindenféle emberek” címmel. Karikás fordította továbbá magyarra Jaroslav Hašek: Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban című híres szatíráját, mely 1930-ban jelent meg először Párizsban.

Művei[szerkesztés]

  • Vengerszkije rasszkazi (Moszkva, Moszkovszkij Rabocsij, 1929)
  • Válogatott elbeszélések (Madarász Emillel, Buenos Aires, Délamessz, 1936)
  • Oszennyij pajok Gyagyi Gabora (Moszkva, Gazeta 'Batrak', 1928)
  • Mindenféle emberek : Elbeszélések a magyar munkások életéből (Moszkva, A Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások, 1932)
  • 39-ja brigada (Harminckilences dandár) (Moszkva, Moszkovszkij Rabocsij, 1927, Kun Béla előszavával)
  • A járatos ember és más elbeszélések (Goda Gábor előszavával)

Műfordítása[szerkesztés]

  • A. I. Taraszov-Rogyionov: Csokoládé (regény, Párizs, 1930)
  • Jaroslav Hašek: Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53
  2. a b HU BFL - VII.101.c - fegyenc.II - 303
  3. Karikás Frigyes személyrekordja. Budapest Főváros Levéltára, 1932. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  4. Moszkvából magyar kommunistákat küldtek Budapestre, hogy augusztus elsejére véres tüntetéseket és rombolásokat készítsenek elő. 8 Órai Újság 18. (1932: 163.) 1.
  5. Karikás Frigyes utca. Google Maps. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  6. A 39-es dandár a PORT.hu-n (magyarul)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Magyar szocialista irodalom. Első kiadások 1945-ig. (Bp., 1975)
  • Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva: 1921-1932/34. Doktori disszertáció. (Bp. 1990)
  • Domokos József: ... "Emlékezz, proletár!" Sallai Imre és Fürst Sándor pere. 1962.
  • Imre Katalin (szerk.): Arcképek ​a magyar szocialista irodalomból. Tálasi István: Karikás Frigyes. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1967