Hermánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hermánd (Harmanec)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
Első írásos említés1540
PolgármesterHenrieta Ivanová
Irányítószám976 03
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség848 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség114 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság441 m
Terület7,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 47′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″
Hermánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermánd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hermánd (1886-ig Hermanecz, szlovákul: Harmanec, németül: Hermanetz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercebányától 8 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A község határában fekvő barlangokban már a paleolitikumban is éltek emberek.

Írott forrásban 1540-ben említik először, de a mai Hermánd csak 1957-ben vált ki Alsóhermándból. Rézolvasztója Besztercebányához tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HERMANCEZ. Réz olvasztó hely Besztercze Bányának birtokában, és ugyan annak filiája.[2]

A papírgyár (1863)

A település tulajdonképpen az 1829-ben alapított papírgyár mellett fejlődött ki. 1883-ban megszűnt a falu önállósága, ekkor Alsóhermándhoz csatolták. A papírgyárat a sörfőzde megépítése követte 1884-ben. A gyárnak 1895-ben már 400 munkása volt. 1918-ra termelése elérte a 700 vagont. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Fejlődésén nagyot lendített a Besztercebánya-Divék vasútvonal 1940-ben történt megépítése, mely érintette Hermándot is. 1957-óta ismét önálló község.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 824 lakosa volt, ebből 579 (70,3%) vallotta magát tótnak (szlováknak), németnek 182 fő (22,1%), magyarnak 60 (7,3%) személy mondta magát. Vallási megoszlása a falunak: 766 római katolikus (93%), 43 evangélikus (5,2%), 8 izraelita (1%), 5 református (0,6%).

2001-ben 948 lakosából 927 szlovák volt.

2011-ben 884 lakosából 771 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A község határában található a Hermándi barlang, vagy más néven Fehér barlang, amely fehér színéről kapta a nevét. Látogatható részei: a Belépő csarnok, a Felfedező csarnoka, a Fehér Gótikus dóm, a Pagodák csarnoka, a folyómeder, a Magas gótikus terem és az Útvesztő csarnok. A barlangot 1932-ben fedezte fel az akkor 18 éves Michal Bacúrik. 2700 méter hosszúságú járataiból a túraútvonal 720 méter. Hőmérséklete 5,8 és 6,4 °C fok közt változik, a relatív páratartalom több mint 90%. A barlang bejáratához – mely 821 méter tengerszint feletti magasságban van, 260 méterrel a Hermándi völgy felett – turistaösvény vezet fel 9 információs táblával. A Hermándi barlangban napjainkig 10 denevérféle előfordulása bizonyított. Legnagyobb számban a közönséges egérfülű és a hegyesorrú denevérek fordulnak elő, melyek kb. 1200-as egyedszámban telelnek itt.
  • Temetőkápolnája 1876-ban épült.

Gazdaság[szerkesztés]

  • 1829-ben alapították a papírgyárat (ma SHP Harmanec, a. s.), amelynek logója hattyút ábrázol.
  • A korábbi Csehszlovákia Katonai Térképészeti Szolgálatának székhelye. A VKÚ Harmanec a.s. (2001. május 2-án alapított részvénytársaság) ennek a tevékenységét vette át, kibővítve polgári használatra szánt atlaszok, térképek, turistatérképek kiadásával. [1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 21.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]