Greenwichi délkör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 51° 28′ 40″, ny. h. 0° 00′ 05″

A greenwichi délkör elhelyezkedése

A greenwichi délkör (nevezik greenwichi kezdődélkörnek, illetve greenwichi kezdőmeridiánnak is) a greenwichi brit Királyi Obszervatóriumon áthaladó hosszúsági kör, amelyet 1884-ben a washingtoni Nemzetközi Meridián Konferencia egyetlen egységes kezdő hosszúsági körként határozott meg, hozzá kötve egyben viszonyítási alapnak a greenwichi középidőt (GMT). Használata a 20. században az egész világon általánossá vált.

A greenwichi délkör értéke 0°, a hosszúsági köröket tőle két irányban indulva 180 fokig számítják, keletre pozitív, nyugatra negatív előjellel. A vele szemben lévő 180°-os hosszúsági körrel együtt egy főkört alkot, amely keleti és nyugati félgömbre osztja a Földet.

A délkör elnevezés onnan ered, hogy e hosszúsági kör mentén mindenütt egyszerre van dél. Jelölésére hosszú időn át egy sárgaréz csíkot használtak a csillagvizsgáló udvarán, amit 10 cm széles rozsdamentes acélszalagra cseréltek. 1999. december 16. óta a 0. hosszúsági kört egy észak felé irányuló erős, zöld lézersugár is jelzi.

A modern geodéziai referencia rendszerek, mint például a WGS geodéziai világrendszer[1] és a Nemzetközi Földi Vonatkoztatási Keret [2] létrehozásával a greenwichi kezdődélkör jelentősége csökkent. A műholdas rendszerek (például a GPS) a Nemzetközi Földforgás és Vonatkoztatási Rendszerek Szolgálat [3] által 1999-ben rögzített kezdő hosszúsági kört, az IERS vonatkoztatási meridiánt [4] más néven nemzetközi vonatkoztatási meridiánt (IRM) használják. Ez az Airy által kijelölt kezdődélkörtől 5,31 szögmásodperccel, azaz 102,5 méterrel (336,3 láb) keletre található.

A kezdő hosszúsági kör jelzése a greenwichi Királyi Obszervatórium falán
A greenwichi Királyi Obszervatóriumból fellőtt, a kezdődélkört jelölő lézersugár
GPS-vevő a greenwichi kezdődélkörnél. Nem nulla értéket mutat, mivel az általa használt IERS vonatkoztatási meridián innen 102,5 méterrel keletre van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brit csillagászok már régóta használták a greenwichi Királyi Obszervatóriumot különféle mérésekhez. Az ottani délkörön alapuló Hajózási Évkönyv (The Nautical Almanac) táblázatai,[5] melyet egyre több hajózó használt a világban, egyfajta referenciaponttá tették a greenwichi csillagvizsgálót, olyannyira, hogy miközben a franciák saját csillagászati évkönyveikben (Connaissance des Temps) a párizsi kezdő hosszúsági kört vették alapul, az angol Hajózási Évkönyv fordításaiban megtartották Maskelyne Greenwichen alapuló számításait.[6]

Az obszervatórium története során négy alkalommal rögzítették a rajta áthaladó meridiánt.[7] Legelőször az 1675-ben beiktatott első királyi csillagász, John Flamsteed mérte meg a délkört, majd 1725-ben utódja, Edmond Halley. Őt James Bradley követte, akinek a 18. század közepén pontosított kezdődélkörét (é. sz. 51° 28′ 40″, ny. h. 0° 00′ 05″) 1851-ig vették alapul; ezt használta a brit királyi térképészeti hivatal (Ordnance Survey) is.[8] 1851-ben Sir George Airy az általa készíttetett új csillagászati megfigyelő műszer középpontját alapul véve, a korábbinál 5,79 méterrel (19 láb) nyugatabbra rögzítette a greenwichi délkör helyzetét (é. sz. 51° 28′ 40″, ny. h. 0° 00′ 05″). Ennek használata rohamosan terjedt; a 19. század végére a világkereskedelem 72 %-a greenwichi délkörön alapuló tengerészeti térképektől függött, így az egyébként a ferrói kezdődélkört használó Osztrák–Magyar Monarchiáé is.[9]

A greenwichi délkör által átszelt földrajzi helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A greenwichi délkört jelző ív Aragóniában az E-90-es autópálya felett (Spanyolország)

Az Északi-sarkról a Déli-sark felé haladva a greenwichi kezdő hosszúsági kör a következő országokat és földrajzi területeket szeli át:

Koordináták
(megközelítőleg)
Ország, terület
vagy tenger
Megjegyzés
é. sz. 90° 00′, k. h. 0° 00′ Jeges-tenger Grönland és a Spitzbergák között
é. sz. 81° 39′, k. h. 0° 00′ Grönlandi-tenger
é. sz. 72° 53′, k. h. 0° 00′ Norvég-tenger
é. sz. 61° 00′, k. h. 0° 00′ Északi-tenger
é. sz. 53° 45′, k. h. 0° 00′  Egyesült Királyság Tunstall in East Riding és Peacehaven között
é. sz. 50° 47′, k. h. 0° 00′ La Manche csatorna
é. sz. 49° 19′, k. h. 0° 00′  Franciaország Villers-sur-Mer és Gavarnie között
é. sz. 42° 41′, k. h. 0° 00′  Spanyolország Cilindro de Marboré és Castellón de la Plana között
é. sz. 39° 56′, k. h. 0° 00′ Földközi-tenger Valenciai öböl
é. sz. 38° 52′, k. h. 0° 00′  Spanyolország El Verger és Calp között
é. sz. 38° 38′, k. h. 0° 00′ Földközi-tenger
é. sz. 35° 50′, k. h. 0° 00′  Algéria Stidia és az algériai-mali határ Bordzs Badzsi Mokhtár közelében
é. sz. 21° 50′, k. h. 0° 00′  Mali
é. sz. 14° 59′, k. h. 0° 00′  Burkina Faso
é. sz. 11° 06′, k. h. 0° 00′  Togo kb. 600 m hosszan
é. sz. 11° 06′, k. h. 0° 00′  Ghána kb. 16 km hosszan
é. sz. 10° 57′, k. h. 0° 00′  Togo kb. 39 km hosszan
é. sz. 10° 36′, k. h. 0° 00′  Ghána a togo-ghánai határ Bunkpurugu közelében és Tema között
a Volta-tavon keresztül (é. sz. 7° 40′, k. h. 0° 00′)
é. sz. 5° 37′, k. h. 0° 00′ Atlanti-óceán Keresztezve ez Egyenlítőt a é. sz. 0° 00′, k. h. 0° 00′ ponton
d. sz. 60° 00′, k. h. 0° 00′ Déli-óceán
d. sz. 68° 54′, k. h. 0° 00′ Antarktisz  Norvégia által magának követelt Maud királyné földön

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. World Geodetic System (WGS)
  2. International Terrestrial. Reference Frame (ITRF)
  3. Nemzetközi Földforgás és Vonatkoztatási Rendszerek Szolgálat (International Earth Rotation and Reference Systems Service – IERS)
  4. IERS Reference Meridian (IRM)
  5. 1765 és 1811 között Nevil Maskelyne 49 alkalommal jelentette meg a kiadványt.
  6. Sobel és Andrewes 1998 197–199 . o.
  7. Yeazel 1999
  8. Bradley-délkör
  9. Greenwich Mean Time

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Greenwichi délkör témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]