Greenwich

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Greenwich
GreenwichParcRoyal.jpg
Közigazgatás
Település London
Irányítószám SE10
Körzethívószám 020
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Elhelyezkedése
Greenwich (London)
Greenwich
Greenwich
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 28′ 48″, k. h. 0° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 51° 28′ 48″, k. h. 0° 00′ 00″
Greenwich weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Greenwich témájú médiaállományokat.
Greenwich Met. B Ward Map 1916.svg

Greenwich (Loudspeaker.svg kiejtése) London Greenwich kerületének egyik része, a Temze déli partján található. Egyrészt tengeri történelméről, másrészt csillagvizsgálójáról nevezetes, mert annak közepén megy át a „greenwichi délkör”, a 0° hosszúsági kör, ami hagyományosan a zónaidő számítás alapja (GMT).

Fekvése[szerkesztés]

Éghajlat, időjárás[szerkesztés]

Éves átlagos maximum-hőmérséklet: 14,8 °C, minimum-hőmérséklet: 7,2 °C, a csapadék mennyisége: 583,6 mm.

Története[szerkesztés]

A Greenwich Parkban a Flamsteed-háztól délnyugatra található halomsírokról úgy vélik, korai bronzkori eredetűek, melyeket az angolszászok használtak temetkezési helyként a 6. században is. Keleten a Vanbrugh és a Maze Hill Gates között egy római kori villa vagy templom látható. Egy kis területen még látható a vörös kövezet, melyet 1902-ben szedtek föl, és alatta 300 érmét találtak Claudius és Honorius idejéből. A Londontól Doverig vezető római út átszeli a felföldet Greenwich déli része felé Blackheathen át. Ezt követi egy korábbi kelta út Canterbury-tól St Albansig.[1] V. Henrik idejére Greenwich már csak egy halászváros volt biztonságos horgonyzóhellyel a folyóban.[2]

II. Ethelred uralkodása idején a dánok flottája több mint három éven át horgonyzott a Temzén, a sereg maga följebb táborozott a hegyen. Megtámadták Kent városát, majd 1012-ben elfoglalták Canterburyt és Canterbury-i Elfeg érseket hét hónapig tartották fogva táborukban. Végül halálra kövezték őt, amiért visszautasította váltságdíjának (3 000 ezüst) kifizetését, és megtartották a testét, mígnem egy vérébe mártott bot kihajtott. E csoda hatására testét visszaadták követőinek, mártírságáért szentté avatták és a 12. században egy plébániatemplomot neveztek el róla. Jelenleg azon a helyen áll a Szent Elfeg-templom, melyet Nicholas Hawksmoor tervezett 1714-ben, és 1718-ban épült fel. A dán tábor nyomai még talán felfedezhetők Blackheath határának közelében.[3]

A Domesday Book (Ítéletnapi könyv) szerint Greenwich Bayeux-i Odo püspök birtoka volt, akinek földjeit az uralkodó kobozta el 1082-ben. III. Eduárd és későbbi uralkodók is rendszeres látogatók voltak, IV. Henrik angol király itt végrendelkezett, és V. Henrik Thomas Beaufort exeteri hercegnek adományozta, aki 1417-ben halt meg. A palotát VI. Henrik kormányzója és Gloucester hercege, Humphrey építtette, elkerítette a parkot és felállított egy tornyot a Királyi Obszervatórium helyén. Humphrey halála után VI. Henrik hitvese, Anjou Margit átnevezte Palace of Placentia vagy Pleasaunce névre. A palota építését és bővítését 1466-ban fejezte be IV. Eduárd és feleségének, Elizabeth Woodwille-nek ajándékozta.[3]

A királyi park és a Nemzeti Tengerészeti Múzeum

A palota VII. Henrik legfőbb tartózkodási helye volt, fiai Henrik (későbbi VIII. Henrik) és Edmund Tudor is itt születtek. Henry jobban kedvelte Greenwichet az Eltham palotánál, ami a korábbi királyi rezidencia volt. I. Mária (1516. február 18.) és I. Erzsébet (1533. szeptember 7.) királynők is Greenwichben születtek, Erzsébetnek ez volt a kedvenc nyári rezidenciája.[3]

Az angol polgárháború alatt a palotát kétszersült-gyárként és börtönként hasznosították, majd elkobozták a Lord Protector számára. A Restaurációs mozgalom idején a palota már használhatatlan volt és lerombolták. II. Károly részére új építkezésekbe fogtak, de csak a Károly király blokkot sikerült befejezni. Akkor az épületet átépítették a greenwichi kórház részére, melyet Christopher Wren tervezett és később Hawksmoor fejezte be.

Dániai Anna Inigo Jonesszal építtetett egy házat a hegyen, mely a kórházra és folyóra néz, ez jelenleg a Nemzeti Tengerészeti Múzeum központi épülete.[3] Ezt 1934-ben alapították és a korábbi Királyi Kórházi iskola épületeiből alakították ki.

Érdekességek[szerkesztés]

Az egyetlen Kossuth utcanévtábla Londonban.

Greenwichben, a Temzétől nem messze található egy kis zsákutca, melyet 1899. október 17-én Kossuth Lajosról neveztek el (öt évvel Kossuth torinói halála után).[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Roucoux, Omer. The Roman Watling Street: from London to High Cross (angol nyelven). Dunstable Museum Trust (1984. október 19.). ISBN 0-9508406-2-9 
  2. 'Greenwich' (angol nyelven). British History Online. (Hozzáférés: 2010. január 25.)
  3. a b c d 'Greenwich' (angol nyelven). British History Online. (Hozzáférés: 2010. január 25.)
  4. Kiss Borbála Réka: A Kossuth-zsákutca. Index.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]