Golyó általi halál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Madridi lázadók kivégzése Francisco Goya festményén
I. Miksa mexikói császár és két tábornokának kivégzése (Édouard Manet festménye)
Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben
Anton Dostler 1945 a.jpg
Anton Dostler 1945 b.jpg
Anton Dostler német gyalogsági tábornok golyó általi kivégzése

A golyó általi halál vagy más néven agyonlövés főleg a fegyveres testületekkel, illetve a hadbíróságok által hozott halálos ítéletekkel társított kivégzési mód. 2000-ben 69 állam törvényeiben volt megtalálható a golyó általi halál, mint a halálbüntetés egyik formája, néhol csak bizonyos bűncselekmények vagy csak háború esetére. 2010-ben 10 államban hajtottak végre 58 halálos ítéletet ilyen módon: egyet Utah államban és Bahreinben, négyet Egyenlítői-Guineában, 18-at Líbiában, legalább ötöt Észak-Koreában és hármat Palesztinában.[1]

A Szovjetunióban és utódállamaiban, a Kínai Népköztársaságban, Utah szövetségi államban, Thaiföldön, és néhány közel-keleti államban a civil büntetőeljárásokban született halálos ítéleteket is általában golyó által hajtják vagy hajtották végre. Mivel Oroszország eltörölte a halálbüntetést, Utah államban és Kínában is egyre inkább a méreginjekció a bevett kivégzési mód,[2] a golyó általi kivégzés visszaszorulóban van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt a kivégzési nemet régóta alkalmazzák már a világ minden területén, elődje a lenyilazás volt, melyet az ókor óta alkalmaztak. A büntetést sokan alkalmazták a történelem során, mint például Joachim Murat francia marsall, aki a Madridban elfogott lázadókat büntette meg ilyen módon. Mexikóban sokáig ez a kivégzési forma volt az uralkodó, így például I. Miksa mexikói császárral is egy kivégzőosztag végzett.

A golyó általi kivégzést sok helyen kivégzőosztag hajtotta és hajtja napjainkban is végre, amely általában több katonából vagy büntetésvégrehajtási dolgozóból (pl. rendőrökből vagy börtönőrökből) áll, akiknek egyszerre kell tüzelniük az általában megkötözött és eltakart szemű áldozatra, hogy ne lehessen megállapítani, ki adta le a halálos lövést. Az ebből eredő lelki problémák könnyítése érdekében sok helyen bevett gyakorlat, hogy a kivégzőosztag tagjai közül egy vagy több személy vaktöltényt kap a fegyverébe, és nem mondják meg kik.[3] Így a kivégzőosztag minden tagja azzal nyugtathatja magát, hogy nem ő adta le a halálos lövést.[4]

Utah államban a kivégzőosztagot önkéntesek alkották, akik a civil lakosságból kerültek ki. Ez több esetben is pontatlan lövésekhez, és az elítélt lassú, elvérzéssel bekövetkező halálához vezetett. Az Amerikai Egyesült Államokban három embert végeztek ki golyó által 1971 óta. 2004 óta csak azokat lehet ilyen módon kivégezni, akik azt maguk kérelmezik.[5]

A Szovjetunióban és Kínában az ítéletet hóhér hajtotta végre egyetlen, a fejre vagy nyakra hátulról leadott lövéssel. Kínában rendszerint gépkarabéllyal történtek a kivégzések, az ennek során elhasznált lőszer árát a kivégzett családjának kellett megfizetnie.[1] Iránban az 1979-es forradalmat követően több száz golyó általi kivégzésre került sor, melyet az Iráni Forradalmi Gárda tagjai hajtottak végre, miután egy vonalban felsorakoztatták az elítélteket és velük szembe egy-egy katonát állítottak. Később az országban az akasztás alkalmazására tértek át.[1] Thaiföldön 1937 óta egyetlen géppuska alkalmazásával hajtotta végre az ítéletet a hóhér, egyszerre tíz emberen. 2003 októberéig, amikor a méreginjekcióra álltak át, 500 embert öltek meg ilyen módon.[1]

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aradi vértanúkat először kötél általi halálra ítélték, de Haynau végül négyük ítéletét „kegyelemből” golyó általi halálra módosította, az akasztás ugyanis katonatisztek számára méltatlan és megalázó kivégzési módnak számított. A „kegyelem” része volt az is, hogy a golyó általi ítéleteket az akasztások előtt hajtották végre, hogy az elítélteknek ne kelljen végignézniük a többiek halálát. Ugyanezen a napon Batthyány Lajos öngyilkossági kísérlettel érte el, hogy kötél helyett golyóval végezzék ki.

Magyarországon a golyó általi halálbüntetést – amelyet az akasztásnál kegyesebb büntetésként ítéltek meg – utoljára a II. világháborút követően, a népbíróságok alkalmazták. Az ítéleteket kivégzőosztag hajtotta végre a Markó utcai fegyház udvarán. Golyó által végezték ki 1946-ban Bárdossy László, Sztójay Döme és Imrédy Béla volt miniszterelnököket.[6]

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ több országában alkalmazzák még napjainkban is kivégzési módként, így például Nigériában, Jemenben, Szomáliában, Utah államban (az elítélt kérésére), Szaúd-Arábiában, Líbiában, Észak-Koreában,[1] Indonéziában,[7][8] és az Egyesült Arab Emírségekben.[9] Ma Európában kizárólag Fehéroroszországban hajtanak végre halálos ítéleteket, főleg golyó által. 1991 óta becslések szerint 400 embert végeztek ki,[10] legutoljára 2012 márciusában, amikor a minszki metróban robbantókon hajtottak végre ilyen büntetést. A kivégzetteket jeltelen sírba temetik, melynek helyéről nem értesítik a családot.[11]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Golyó általi halál témájú médiaállományokat.
  1. ^ a b c d e Clark, Richard: Shot at dawn!. Capital Punishment U.K., 2006. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
  2. China injects 'humanity' into death sentence, 2009. december 16. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  3. p. 208 Huie, William Bradford The Execution of Private Slovik 1954 Duell, Sloan & Pearce
  4. [1] 1947 US Army Manual 27-4 "Procedure for Military Executions"
  5. Utah inmate asks to die by firing squad, 2012. február 9. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  6. Fiala Ferenc–Marschalkó Lajos: Vádló bitófák, Gede Testvérek, Budapest, 2008, ISBN 978-963-0378-62-8
  7. Agus Maryono and Suherdjoko. „Nigerian drug smugglers buried a day after execution”, The Jakarta Post, 2008. június 28. 
  8. Bali bomb burials stoke tensions”, BBC News, 2008. november 9. (Hozzáférés ideje: 2010. március 27.) 
  9. British man facing death penalty in Abu Dhabi after selling undercover policeman less than £300 of cannabis. Daily Mail, 2012. június 25. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  10. Amnesty International: Fehéroroszország vessen véget a kivégzéseknek!. Parameter, 2011. október 10. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  11. Orosz kétségek a minszki metrórobbantás elítéltjeinek kivégzésével kapcsolatban. Karpatinfo, 2012. március 9. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)