Gene Roddenberry

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gene Roddenberry
Született1921. augusztus 19.[1][2][3][4][5]
El Paso[6][7]
Elhunyt1991. október 24. (70 évesen)[1][2][3][4][5]
Santa Monica[8]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaMajel Barrett (1969. augusztus 6. – 1991)
Gyermekeihárom gyermek:
Rod Roddenberry
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Distinguished Flying Cross
  • Air Medal
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • The George Pal Memorial Award
  • Hugo-díj a legjobb forgatókönyvnek (1967)
  • Science Fiction and Fantasy Hall of Fame (2007)
Halál okaszívelégtelenség
SírhelyeCelestis 01
A Wikimédia Commons tartalmaz Gene Roddenberry témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Eugene Wesley Roddenberry (El Paso, Texas, 1921. augusztus 19. – Santa Monica, Kalifornia, 1991. október 24.) amerikai forgatókönyvíró, producer és futurológus volt. Leghíresebb alkotása a Star Trek című science fiction sorozat. Az elsők között volt, akiket a világűrben temettek el.

Kezdetben jogi pályára szeretett volna lépni, de végül a repülés mellett döntött. A második világháborúban vadászrepülő-pilótaként harcolt, majd a háború befejeztével a Pan Am légitársaságnál dolgozott. Miután 1949-ben egyik útján gépe lezuhant és az utasok nagy része szörnyet halt, Roddenberry otthagyta munkáját és rendőrnek állt Los Angelesben.

Rendőri karrierje alatt kezdett írással foglalkozni, majd néhány év elteltével felmondott a rendőrségen s teljes munkaidőben kezdett televíziós sorozatokba írni történeteket. Első fontosabb munkája a Have Gun, Will Travel című westernsorozat volt, melynek ő volt az egyik vezető írója.

Gyermek- és ifjúkora[szerkesztés]

A texasi El Pasóban született, apja Eugene Edward Roddenberry rendőr, anyja Caroline „Glen” Golemon Roddenberry volt.[9][10] Los Angelesben nőtt fel, a Berendo általános iskolába (Berendo Junior High School, ma Middle School), majd a Franklin középiskolába (Franklin High School) járt. Ezután rendőrképzést kapott a Los Angeles City College-ban. Később tanult a Columbia Egyetemen, a Miami Egyetemen és a Dél-kaliforniai Egyetemen, de nem végezte el az egyetemet.[10]

Katonai és rendőri szolgálata[szerkesztés]

Kialakult érdeklődése a repülőmérnöki ismeretek iránt és pilótaengedélyt is szerzett. 1941-ben csatlakozott az amerikai légierőhöz. A Tizenhármas Légierő 5. bombázócsoportja 394. bombázószakasza pilótájaként repült bevetésekre a csendes-óceáni hadszíntéren. 1943. augusztus 2-án a Yankee Doodle nevű B-17-es repülőerőddel szállt fel Espiritu Santoról (Új-Hebridák), amikor a gép egy mechanikai hiba miatt visszazuhant.

Roddenberry összesen 89 bevetésen repült és ezért megkapta a Distinguished Flying Cross és az Air Medal nevű kitüntetéseket. Mielőtt 1945-ben leszerelt, a Második Világháborús Győzelmi Éremmel is kitüntették.[11][12][13]

A katonai szolgálat után Pan American World Airways (Pan Am) légitársaság pilótájaként dolgozott. Polgári repülési dicséretet kapott, miután 1947 júniusában részt vett a mentésben a Szíriai-sivatagban történt légibaleset után.

Roddenberry elhagyta a Pan Am-et és Los Angelesbe költözött. Hogy megélhetést biztosítson a családjának, 1949. február 1-jén felcsapott rendőrnek. 1953-ra az őrmesterségig vitte az LAPD-nél (Los Angeles Police Department, Los Angeles-i rendőrség).[14] 1956. június 7-én otthagyta a rendőrséget, hogy az írói karrierre összpontosíthasson.[15] Rövid lemondólevelében ezt írta:

„ Várható rendőri fizetésemből nem tudom a családomat az elvárt színvonalon fenntartani. Miután valamivel több, mint hét évet töltöttem ebben az állásban, ahol megfelelően kezeltek és a munkakörülmények is élvezhetőek voltak, nagy és őszinte sajnálkozással hoztam meg a döntést.[15] ”

Televíziós és filmes pályája[szerkesztés]

Már rendőrként is írt, ekkor született a Highway Patrol, illetve Have Gun, Will Travel tévé- és rádióváltozatának szövegkönyve. Robert Wesley álnév alatt dolgozott, mert a rendőrségnél tiltották a másodállást.[forrás?] 1957-ben írta a Boots and Saddles westernsorozat „A porosz farmer” című epizódját. Az 1950-es évek végén egy történetét Jack Webbnek, a Mark VII Productions producercég tulajdonosának, akinek annyira tetszett, hogy ennek alapján készült a Dragnet sorozat egyik epizódja.[forrás?]

A szabadúszó író szerepe nem elégítette ki, saját tévéműsort akart csinálni. Első próbálkozását, az APO 923 sorozatot - amelynek csak bemutató epizódja készült el - nem vették meg a tévéhálózatok. 1963-ban azonban az NBC vetíteni kezdte Roddenberry The Lieutenant („A hadnagy”) című sorozatát, amelynek történetei a haditengerészethez kötődtek. Az első epizód sztárja Nichelle Nichols volt. A sorozat egy szezont élt meg. Egyik epizódjának a levetítését, amely a hadseregben élő rasszizmussal foglalkozott, az NBC visszautasította.[forrás?]

Star Trek[szerkesztés]

Az 1964-ben született Star Treket Roddenberry a Buck Rogers és Flash Gordon science fiction sorozatok vegyítéseként képzelte el. A Desilu Productions stúdiónak úgy adta el, mint a „csillagokba vivő Wagon Train”. (A Wagon Train az NBC népszerű westernsorozata volt.) A pilot epizód drágább lett, mint a félmillió dollárosra tervezett költségvetése és az NBC mérsékelt lelkesedéssel fogadta. A hálózat rendhagyó módon mégis megrendelt egy második pilot epizódot. A sorozat első részét 1966. szeptember 8-án mutatták be és ezután három szezonon keresztül ment adásba. A műsor alacsony Nielsen minősítésekkel (nézettséggel) kezdett. Az utolsó szezon idején Roddenberry, hogy megmentse a műsort, felajánlotta, hogy elfogad egy alárendelt produceri posztot. A műsort mégsem folytatták és Roddenberry elfogadott egy stábproduceri állást az MGM-nél.[forrás?]

A sorozat számára a szindikált vetítés hozta meg a népszerűséget.[16]

Írók szerint, akik a Star Treknek dolgoztak, Roddenberry sajátjaként adta tovább egyes ötleteiket és hazudott hozzájárulásukról a sorozathoz. Roddenberry emiatt konfrontációra és bocsánatkérésre kényszerült, kritikusai szerint azonban ugyanúgy folytatta tovább.[17]

Gene Roddenberry (jobbról a harmadik) 1976-ban a Star Trek szereplőivel, amikor meglátogatták Palmdale-ben az Enterprise űrrepülőgépet.

A Star Trek film- és szövegjogdíjai miatt is érték kritikák Roddenberryt. Magára haragította Alexander Courage zeneszerzőt, magának követelve az epizódok vetítésekor mindig elhangzó zenéért járó jogdíj felét.[18] Később, amikor segített Stephen Whitfieldnek utóbbi The Making of Star Trek („Hogy készült a Star Trek”) című könyvének megírásában, Roddenberry igényt tartott Whitfield jogdíjának felére, és meg is kapta. 1968-ban ezt így magyarázta Whitfieldnek:

„Kellett, hogy valahonnan pénzt kapjak. Az biztos, hogy a Star Trek profitjából nem.”[19]

Herbert Solow és Robert H. Justman megjegyezték, hogy Whitfield nem bánta meg jogdíja felének az elvesztését, mert ezzel megkapta "a lehetőséget, hogy a sikeres sikertelen tévésorozat első krónikása legyen".[20]

1975-től Roddenberry megbízást kapott a Paramounttól, hogy készítse el a Star Trek új sorozatát, az eredeti szereplők közül sokkal. A tervezett sorozat címe II. Fázis volt. A sorozat egy tervezett új tévéhálózatot vezetett volna be (a később a The CW Television Network részévé vált UPN ősét). A Paramount azonban jegelte az új hálózat létrehozását, a tévésorozat helyett ezért egy mozifilmet forgattak le. A végeredmény, a Star Trek: Csillagösvény (1979) langyos kritikai fogadtatást aratott, a filmszínházakban azonban jól teljesített és az 1996-os Star Trek: Kapcsolatfelvétel című filmig a legmagasabb bevételt hozta a Star Trek filmek közt.[21]

Amikor eljött az ideje, hogy folytassák a filmet, Roddenberry azt javasolta, hogy az új történetben az Enterprise űrhajó legénysége keveredjen bele a John F. Kennedy meggyilkolásba, ezt azonban visszautasították. Roddenberryt visszavonták a filmkészítésből, a helyére Harve Bennett került.[22] Roddenberry tanácsadóként mégis részt vehetett a következő négy film elkészítésében (Star Trek II: Khan haragja, Star Trek III: Spock nyomában, Star Trek IV: A hazatérés, Star Trek V: A végső határ).

Az új sorozat, a Star Trek: Az új nemzedék létrehozásában alkotóként és producerként ismét alapvető szerepe volt Roddenberrynek, de csak az első szezon felett gyakorolt teljes kontrollt. A második szezon elkészítésében az amerikai írócéh 1988-as sztrájkja akadályozta meg, ekkor Maurice Hurley producernek kellett átadnia a vezetést. A harmadik szezonra visszatérhetett, egészsége azonban romlóban volt és fokozatosan át kellett adnia a vezetést Rick Bermannek és Michael Pillernek.

A Star Trek VI: A nem ismert tartomány volt az utolsó film a Star Trek sorozat eredeti szereplőgárdájával. A filmet Roddenberrynek dedikálták. Állítólag halála előtt néhány nappal látta is a film egyik korai verzióját.[22] William Shatner Star Trek Movie Memories (Star Trek filmemlékek) című könyvében azt állította, hogy miután egy magánvetítésen megnézte a filmet, Roddenberry rögtön listát készített a változtatási javaslatairól, de mire titkára kézbesítette a listát, Roddenberry meghalt.[forrás?]

Filmes és tévés munkája mellett Roddenberry a szerzője a Star Trek: Csillagösvény regényváltozatának is. A regényt 1979-ben adták ki és első volt a több száz Star Trek regénynek, amelyet a Paramount közvetett tulajdonában álló Simon & Schuster Pocket Books vállalkozása adott ki. Volt olyan pletyka, hogy a könyvet valójában Alan Dean Foster, a film szövegkönyvszerzője írta. Foster ezt saját honlapján cáfolta. Roddenberry beszélt róla, hogy írna egy második Star Trek könyvet is a visszautasított 1975-ös kézirat alapján (ez szólt a Kennedy-gyilkosságról), de meghalt, mielőtt ezt meg is tehette volna.

Bár élete vége felé befolyása a Star Trek munkáira csökkent, a Star Trek sorozatok tulajdonosánál, a Paramountnál tiszteletnek örvendett. A stúdió kérésére vette ki a Star Trek animációs sorozatot a hivatalos Star Trek kánonból. (2007-ben az animációs sorozat bekerült a hivatalos Star Trek internet oldal könyvtár részébe.[23]) A Star Trek kronológia (The Star Trek Chronology) kézikönyv szerint az ötödik és hatodik Star Trek film egyes részeit apokrifnek tartotta, annak jeléül, hogy ezeket ki akarta venni a Trek kánonból.[forrás?]

A Star Trek Roddenberry után több sorozattal folytatódott: Star Trek: Deep Space Nine, Star Trek: Voyager és a Star Trek: Enterprise.

Magánélete[szerkesztés]

1942-ben vette feleségül Eileen Rexroatot. Két lányuk született, Darlene és Dawn. Az 1960-as években Roddenberrynek viszonya volt Nichelle Nicholsszal (Nichols szerint Roddenberry ezért is akarta, hogy a színésznő szerepeljen a Star Trekben).[24] és Majel Barrett-tel is. Huszonhét évvel első házasságkötése után elvált és 1969. augusztus 6-án Japánban sintó szertartás szerint feleségül vette Barrettet. Fiuk Eugene Wesley Jr., aki Rod Roddenberry néven vált ismertté.[25]

Bár a déli baptista hitben nevelkedett, Roddenberry humanistának és agnosztikusnak tartotta magát. A vallást háborúk és szenvedés okozójának tekintette.[26] A Föld jövőjét úgy képzelte el, hogy mindenki ateista, és ez így jobb.[27]

Az ŰR Alapítvány (Space Foundation) 2002-ben a Douglas S. Morrow Közjó Díjjal (Douglas S. Morrow Public Outreach Award) jutalmazta Roddenberryt és Majelt,[28] hozzájárulásukért a világűrrel kapcsolatos tudatosság és lelkesedés növeléséhez.

Magyarul[szerkesztés]

  • Csillagösvény; ford. Bartos Tibor; Gondolat–Talentum, Bp., 1992 (Star trek. Az Enterprise űrhajó)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Gene Roddenberry (angol nyelven)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ Gene Roddenberry | Biography, Star Trek, & Facts | Britannica
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. ↑ Archivált másolat. [2008. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
  10. ↑ a b Archivált másolat. [2008. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 29.)
  11. ↑ Freeman, Roger A., with Osborne, David., "The B-17 Flying Fortress Story", Arms & Armour Press, Wellington House, London, UK, 1998, ISBN 1-85409-301-0, page 74
  12. ↑ Alexander, David, "Star Trek Creator", ROC Books, an imprint of Dutton Signet, a division of Penguin Books USA, New York, June 1994, ISBN 978-0451454409, pages 75-76
  13. ↑ Edward B. Kiker: SOLDIERS OF VISION: We Don’t Stop When We Take off the Uniform (PDF). Army Space Journal. [2009. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 21.) „He took part in 89 missions and sorties, and was awarded the Distinguished Flying Cross and the Air Medal.”
  14. ↑ David Alexander.(1994) "Star Trek Creator: The Authorized Biography of Gene Roddenberry," Roc, p.104
  15. ↑ a b Alexander, p.141
  16. ↑ Sackett, Susan (2002). Inside Trek: My Secret Life with Star Trek Creator Gene Roddenberry. Hawk Publishing Group. ISBN 1-930709-42-0.
  17. ↑ Engel, Joel. Gene Roddenberry: The Myth and the Man Behind Star Trek. Hyperion Books (1994). ISBN 0786860049  Inside Star Trek: The Real Story (1996) commentary by Star Trek producer Herbert F. Solow, science-fiction convention talks by Star Trek writer Dorothy C. Fontana, and books and articles by Harlan Ellison.
  18. ↑ Unthemely Behavior. Urban Legends Reference Pages, 2007. augusztus 8. (Hozzáférés: 2007. május 20.)
  19. ↑ Herbert F. Solow & Robert H. Justman, Inside Star Trek: the Real Story, Pocket Books, 1996, p.402
  20. ↑ Solow & Justman, p.402
  21. ↑ Star Trek Movies: Which is the Best? by Neha Tiwan. [2012. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  22. ↑ a b Susan Sackett. Inside Trek: My Secret Life With Star Trek Creator Gene Roddenberry. HAWK Publishing Group (2002). ISBN 1-930709-42-0 
  23. ↑ The Animated Series Gets Real. [2010. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  24. ↑ Nichelle Nichols, Beyond Uhura: Star Trek and Other Memories, G.P. Putnam & Sons, New York, 1994.
  25. ↑ David Alexander. Star Trek Creator: The Authorized Biography of Gene Roddenberry. Roc (1994). ISBN 0-451-45440-5 
  26. ↑ (1991. March/April) „Roddenberry Interview”. The Humanist 51 (2).  
  27. ↑ Braga, Brannon (2006. június 24.). „Every religion has a mythology”. International Atheist Conference. [2015. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. Hozzáférés: 2009. május 11. 
  28. ↑ Foundation Douglas S. Morrow Public Outreach Award[halott link]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gene Roddenberry című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom[szerkesztés]

  • Alexander, David. Star Trek Creator: The Authorized Biography of Gene Roddenberry
  • Engel, Joel. Gene Roddenberry: The Myth and the Man Behind Star Trek
  • Fern, Yvonne. Gene Roddenberry: The Last Conversation
  • Gross, Edward and Mark A. Altman. Great Birds of the Galaxy: Gene Roddenberry and the Creators of Star Trek
  • Sackett, Susan. Inside Trek: My Secret Life with Star Trek Creator Gene Roddenberry
  • Van Hise, James. The Man Who Created Star Trek: Gene Roddenberry

A szereplők önéletírásai[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Angol nyelven:

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gene_Roddenberry&oldid=27060473”