Florac

	Florac
	A floraci várkastély
	; Florac címere
	; Florac címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Languedoc-Roussillon
Megye	Lozère
Kerület	Florac
Kanton	Florac
Településtársulás	Pays de Florac et du Haut Tarn Településtársulás
Polgármester	Christian Huguet (2014–2020)
INSEE-kód	48080
Irányítószám	48300
Testvérvárosok	Lista L'Anse-Saint-Jean (1984–); Arbúcies (1987–);
	Népesség
Teljes népesség	1894 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	66 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	542 m
Terület	29,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 19′ 34″, k. h. 3° 35′ 35″Koordináták: é. sz. 44° 19′ 34″, k. h. 3° 35′ 35″
	Florac weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Florac témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Florac város Franciaország déli részén, Languedoc-Roussillon régióban. Lozère megye déli részén található, kerületi központ. A Cévenneki Nemzeti Park központja, jelentős idegenforgalommal.

Fekvése[szerkesztés]

Florac a Tarn folyó felső folyásánál fekszik, 542 méteres tengerszint feletti magasságban. Itt ömlik a Tarnba a délről érkező Tarnon és Mimente. Délkeletről a Cévennek, nyugatról és délnyugatról a Causse Méjean karsztfennsíkja, északról a Mont Lozère gránithegysége határolja. Területének 23%-át (6,94 km²) erdő borítja.^[2]

A megyeszékhelytől 40 km-re délre fekszik, a Montmirat-hágón (1046 m) átvezető N106-os főút köti vele össze, mely délkeletre halad tovább Alès felé (70 km). Floractól nyugatra, Ispagnacnál kezdődik a Tarn szurdokvölgye (Gorges du Tarn), mely a város egyik fő turisztikai vonzereje. A Cévenneken áthaladó panorámaút (Corniche des Cévennes) északi végpontja szintén itt van.

Közigazgatásilag hozzátartozik: Monteils, Le Pont du Tarn, Saint-Julien-du-Gourg, Tardonnenche, Valbelle.

Területe 29,96 km², a következő községekkel határos: Saint-Laurent-de-Trèves (délről), Vebron (délnyugatról), Montbrun (nyugatról), Quézac (északnyugatról), Bédouès (északkeletről), La Salle-Prunet (keletről).

Története[szerkesztés]

Florac egyike volt a történelmi Gévaudan 8 báróságának. A floraci Anduze-bárók a 13. században építették itt fel várukat. A 16. századi vallásháborúk során Florac a hugenották (akiknek egyik fő bázisa a Cévennekben volt) kezére került, akik lerombolták templomait és várát. A katolikus seregek 1630-ban foglalták vissza.

1689-ben a Cévennek hugenotta lakói sikertelenül ostromolták Floracot, ahol a király dragonyosai állomásoztak. A 18. század elején a camisard felkelés során is súlyos harcok színhelye volt (1702-1705). A 18. században a Cévennek selyemhernyó-tenyésztésének központja lett. A 19. században a selyemhernyó-tenyésztés hanyatlásnak indult, megindult az elvándorlás. 1894-ben itt alapította meg Paul Amal a Cévenneki Klubot. Napjainkban Florac a megye déli részét magába foglaló kerület központja, alprefektúrával.

Demográfia[szerkesztés]

Év	Lakosság
1793	1717
1851	2600
1876	2172
1901	1953
1936	1619

Év	Lakosság
1946	1472
1954	1452
1962	1532
1968	1675

Év	Lakosság
1975	1958
1982	2035
1990	2065
1999	1996
2010	1942

Nevezetességek[szerkesztés]

Floraci várkastély (Château) - eredetileg a 13. században épült, mint a floraci bárók székhelye. A vallásháborúk idején elpusztult, 1652-ben építették újjá. A forradalom idején sóraktár lett, majd 1810 után börtön. 1976 óta itt székel a Cévenneki Nemzeti Park igazgatósága.
Régi kőhíd a Tarnon-on
La Maison de la Congrégation - a 17. századi, de reneszánsz homlokzatú egykori kapucinus klastrom később alprefektúraként majd iskolaként szolgált.
Pêcher-forrás - a Causse Méjean peremén fakadó bővízű karsztforrás, melyből vízesésekkel teli patak ered.

Jelképek[szerkesztés]

A város jelképe a címer, mely vörös alapon három aranyszínű csillagot ábrázol. A címer az Anduze-bárók családi címerén alapul.

Képtár[szerkesztés]

Híd a Tarnonon
Florac - tér
Saint-Martin-templom
Háttérben a Causse Méjean pereme
Vaskereszt a templom előtt
Óvárosi utca
A Pêcher-patak
Háttérben a Causse Méjean
Híd a Pêcher patakon
Városháza
Kastély
A Tarn folyó
Híd a Tarnon
Saint-Julien-du-Gourg

Híres emberek[szerkesztés]

Léon Boyer (1851-1886) - hídépítő mérnök, Gustave Eiffel munkatársa itt született.
Paul Amal (1871-1950)- barlangász, természetjáró, a Cévenneki Klub alapítója itt született.