Felsőmicsinye
Felsőmicsinye (Horná Mičiná) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Besztercebányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1293 |
Polgármester | Ivan Lenár |
Irányítószám | 974 01 (pošta Banská Bystrica 1) |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BB |
Népesség | |
Teljes népesség | 641 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 33 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 437 m |
Terület | 15,69 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 19° 12′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 19° 12′ 52″ | |
Felsőmicsinye weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmicsinye témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőmicsinye (szlovákul: Horná Mičiná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
Besztercebányától 7 km-re délkeletre fekszik.
Története
1293-ban Myka néven említik először. 1300-ban "terra comitis Mike", 1309-ben "Lehatha", 1395-ben "Mykelyhotha", 1402-ben "Mykofalva", "Mykefalva", 1446-ban "Micafalw", 1469-ben "Miczinawess", 1521-ben "Mitzina", 1523-ban "Mykefalva" néven szerepel az írott forrásokban. A mai kastély helyén a 14. században Mike ispán kúriája állott, akinek uralma a zólyomi királyi uradalom nagy részére kiterjedt. Szent Mihály temploma 1397 előtt épült. A 14. század második felében már két falu, Alsó, és Felsőmicsinye. A 16. század közepéig a Micsinyei és a Beniczky családok birtoka volt. Lakói 1550 körül átvették a református vallást. Katolikus egyházát csak 1671-ben alapították újra. 1828-ban 70 házában 518 lakos élt, akik a mezőgazdaságon kívül gabona és állatkereskedéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Micsinye. Két tót falu Zólyom Várm. földes Ura Beniczky Uraság, lakosaik katolikusok, az Alsó Felsőnek filiája, földgyeik némelly helyett soványosak, hegyesek, legelőjök elég van, híres marha kereskedés folytatnak, fájok mind a’ két féle, piatzozások Zólyomban egy mértföldnyire."[2]
Fényes Elek szerint "Felső-Micsinye, tót f., Zólyom vgyében: 89 kath., 429 evang. lak. Kath. és evang. anyaszentegyházak. Mind a két Micsinyének földe meglehetős termékeny; legelője igen jó; erdeje derék, lakosai gabonával, marhával, sertéssel kereskednek. F. u. a Beniczky nemzetség."[3]
A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 461, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 488 lakosából 475 szlovák volt.
2011-ben 524 lakosából 482 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Mihály tiszteletére szentelt gótikus temploma a 14. században épült. Középkori falfestményei vannak. Barokk oltára 1700 körül készült, amikor a templomot átépítették. 16. századi eredetű körítőfalát a 19. és 20. században újjáépítették.
- Evangélikus temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban, 1905-ben átépítették.
- Fa haranglába a 17. század végén készült, az 1980-as években megújították.
- 17. századi háromemeletes reneszánsz kastélya ma romos állapotban van.
Híres emberek
- Itt született 1791. október 28-án Chalupka János evangélikus lelkész, paptanár, egyházi író.
Jegyzetek
- Martin Kvietok - Tomáš Zachar 2018: Depot bronzových predmetov zo záveru neskorej doby bronzovej až staršej doby železnej z Hornej Mičinej (okres Banská Bystrica). In: Sídla, artefakty a čas...
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.