Ugrás a tartalomhoz

Felső-Maros völgye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Felső-Maros Völgye Natúrpark szócikkből átirányítva)
Felső-Maros völgye
IUCN kategória: V (védett táj)
A Maros megyei Ratosnya ortodox fatemploma
A Maros megyei Ratosnya ortodox fatemploma
Ország Románia
Terület90156 ha km²
Alapítás ideje2007
Elhelyezkedése
Felső-Maros völgye (Románia)
Felső-Maros völgye
Felső-Maros völgye
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 01″, k. h. 25° 04′ 31″46.950278°N 25.075278°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 01″, k. h. 25° 04′ 31″46.950278°N 25.075278°E
Felső-Maros völgye weboldala

A Felső-Maros völgye natúrpark egy nemzeti érdekű védett terület Erdély keleti részén, Maros megye területén.

Leírása

[szerkesztés]

A Felső-Maros völgye a Kelemen- és Görgényi havasok közötti kis táj, mely a Gyergyói-medencétől a Maroshévíz-Déda közötti szorosig tartó 110 km hosszú szakaszt foglalja magába. Dédát elhagyva Bisztránál jutunk be a Maros-szorosba, Dédabisztránál.

A kistáj Maros megyének az a része, amely se Székelyföldhöz, sem Mezőséghez nem sorolható. A Maros felső folyása mentén helyezkedik el, de a folyó kezdeti szakaszának a vidéke, a Gyergyói-medence nem tartozik ide.

A terület földrajzilag igen érdekes, itt található a rendkívüli szépségű Felső-Maros-áttörés, a Maros folyónak a Kelemen és a Görgényi-havasok közé szorult szakasza. Ide köthetők Wass Albert A funtineli boszorkány című regényének festői helyszínei, Déda, Ratosnya, Andrenyásza, Gödemesterháza, a Funtinel patak tisztása, a Szalárd patak völgye és a híres, lapos tetejű nagy szikla, az Isten széke is.

A különleges szépségű szoros olyan különleges látnivalókat rejt magába, mint a híres rönklenyomat barlangok, vagy a második világháborúban a magyar hadsereg által épített Árpád-vonal maradványai.

Szintén ezen a vidéken található a két világháború közti erdélyi magyar kultúra híres helyszíne, Kemény János marosvécsi kastélya, amely évről évre otthont adott az Erdélyi Helikon találkozóinak.

Bár a vidék lakossága román többségű, de legnagyobb településén, Szászrégenben, jelentős létszámú magyarság él, valamint néhány olyan magyar többségű település is található itt, mint például a Maros völgyében megbúvó szép fekvésű Holtmaros nevű falu. Szászrégenben régebben sok szász is lakott, szép evangélikus templomuk máig fennáll.

Az itt található természeti park különleges növénytermesztési területet képvisel, kevert hegyvidéki erdőkkel, lombhullató erdőkkel (bükk, kőris, gyertyán, nyír), erdőkkel tűlevelű (lucfenyő, fenyő), alluvális és rétes erdők (fűz, éger) és rétekkel.

A területen többfajta élőhely található, többek között bükkösök, hegyi és alpesi rétek. A park területén található sokféle növény közül néhány nagyon ritka vagy endemikus.

Növényvilága

[szerkesztés]
Erdélyi boglárka (Ranunculus carpaticus)
Szívlevelű nadálytő (Symphytum cordatum)

Állatvilága

[szerkesztés]
Kígyászölyv (Circaetus gallicus)
Szürke farkas (Canis lupus)

A park állatvilága is változatos, többfajta emlős, madarak, halak, kétéltűek és hüllők találhatók itt, köztük néhány védett is, melyek az IUCN vörös listáján is szerepelnek.

Az emlősök közül megtalálható itt többek között a szürke farkas (Canis lupus), vaddisznó (Sus scrofa), nyúl (Lepus europaeus).

A halak közül a (Chondrostoma nasus), Petényi-márna (Barbus meridionalis petenyi), Pénzes pér (Thymallus thymallus), Fejes domolykó (Leuciscus cephalus), Fenékjáró küllő (Gobio gobio), Sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) vagy Menyhal (Lota lota).

A park menedéket biztosít számos védett madárnak is: Békászó sas (Aquila pomarina), Törpesas (Hieraaetus pennatus), Gatyáskuvik (Aegolius funereus), Uhu (Bubo bubo), Uráli bagoly (Strix uralensis), Császármadár (Tetrastes bonasia), Európai lappantyú (aprimulgus europaeus), Kígyászölyv (Circaetus gallicus), Fehér gólya (Ciconia ciconia), Barna rétihéja (Circus aeruginosus), Hamvas rétihéja (Circus pygargus), Haris (Crex crex), Fekete harkály (Dryocopus martius), Kis sólyom (Falco columbarius), Kis légykapó (Ficedula parva), Örvös légykapó (Ficedula albicollis), Európai törpekuvik (Glaucidium passerinum), Tövisszúró gébics (Lanius collurio), Bakcsó (Nycticorax nycticorax), Darázsölyv (Pernis apivorus).

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fürdőhelyek (magyar nyelven). marosheviz.info. [2010. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)

Források

[szerkesztés]