Haris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haris
Figyelmes példány
Figyelmes példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Guvatfélék (Rallidae)
Nem: Crex
Bechstein, 1803[1]
Faj: C. crex
Tudományos név
Crex crex
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Rallus crex Linnaeus, 1758
Elterjedés
A haris elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely   visszatelepített terület
A haris elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
  visszatelepített terület
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Haris témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Haris témájú médiaállományokat és Haris témájú kategóriát.

A haris (Crex crex) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.

A Crex madárnem típusfaja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2016-ban „Az év madarává” választotta.[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Nyugat- és Közép-Európától Kelet-Szibériáig, valamint délre a Kaukázus előteréig költ, és Afrika déli részén telel át.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, mintegy 1500 költőpár él (1998), legnagyobb számban a Bodrogközben. Állománya lassan, de folyamatosan csökken, a szárazabb években nagymértékben, akár felére is csökkenhet. Számukat a vonulási útvonalukon (Száhel-övezet) előforduló egyre gyakoribb szárazságok is nagyban befolyásolják.

Megjelenése[szerkesztés]

A sűrű növényzetben jól rejtőzik
Tojásai

Testhossza 27-30 centiméter, szárnyfesztávolsága 46-53 centiméter, a hím testtömege 135-200 gramm, a tojóé valamivel kevesebb. Felső tollazata feketés, világosbarna szélekkel, ezért kissé pikkelyesnek tűnik. Hasalja fakó-barna, vörösesbarna csíkozással. Mellkasa, torka és feje oldalt galambszürke. Csőre rövid és erős, hogy fel tudja csipegetni a magokat. A fiókák egységesen feketés barnák, ami egy mezei madár esetében szokatlan rejtőszín.

Életmódja[szerkesztés]

Magányosan, rejtőzködve él, legtöbbször csak jellegzetes recsegő hangja árulja el jelenlétét. A nedves réteken, kaszálókon, folyók menti területeken él, olyan helyen, ahol jól rejtő viszonylag magas, sűrű növényzet található, elszórt bokrokkal. A hím jellegzetes hangjával jelzi területfoglalását, a konkurenseket elűzi; több tojóval is párosodhat. Főleg állati eredetű táplálékot fogyaszt: rovarokat, puhatestűeket, pókokat, ami kiegészül gyom- és fűmaggal, a művelt területek közelében vetőmaggal, gabonával.

Szaporodása[szerkesztés]

A költési időszak május–június között van, ritkán költ kétszer. A késői és pótköltések augusztus elejéig tarthatnak. Talajon lévő mélyedésbe fűszálakból készíti fészkét. Egy fészekaljban 3-12 szürkészöld vagy vörösbarna tojás található, ezeken rozsda- vagy bíborszínű foltok vannak. A költés 14-18 napig tart és csak a tojó vesz részt benne. A kirepülés 5 hét után jön el, 8 hetesen már teljesen kifejlettek.

Védettsége[szerkesztés]

A faj a Természetvédelmi Világszövetség listáján mérsékelten veszélyeztetett, Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon veszélyeztetett, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Állományát a nedves kaszálók, legelők felaprózódása, becserjésedése, és a fészkek sérülése miatt a korai (főleg a július előtti), gépekkel végzett kaszálás veszélyezteti leginkább.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bechstein, Johann Matthäus. Ornithologisches Taschenbuch von und für Deutschland oder kurze Beschreibung aller Vogel Deutschlands, vol 2 (german nyelven). Leipzig: Richter, 336. o. (1803) 
  2. Ő lett az év madara. nepszava.hu (2015. július 28.) (Hozzáférés: 2015. július 28.) arch

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]