Örvös légykapó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Örvös légykapó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Ficedula
Faj: F. albicollis
Tudományos név
Ficedula albicollis
(Temminck, 1815)
Elterjedés
Az örvös légykapó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
Az örvös légykapó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Örvös légykapó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös légykapó témájú médiaállományokat és Örvös légykapó témájú kategóriát.

Az örvös légykapó (Ficedula albicollis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1815-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa albicollis néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa középső és délkeleti részén és Ázsia délnyugati részén honos. Hosszútávú vonuló, telelni Afrika Szahara alatti részére vonul. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és szavannák, valamint ültetvények, szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, középhegységi bükk- és gyertyános-tölgyes erdeinkben rendszeres fészkelő.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 22–25 centiméter, testtömege pedig 12–16 gramm.[5] A hím nagyon hasonlít a kormos légykapóra, a nyakán lévő fehér örv és a szárnyán és a homlokán lévő nagyobb folt különbözteti meg attól. A barnás színű tojót alig lehet megkülönböztetni a rokon faj tojójától.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

A levegőben repülő rovarokat,[5] a földön pókokat, hernyókat és poloskákat keresgél.

Szaporodása[szerkesztés]

Ficedula albicollis

Korhadt fák odvaiba készíti fészkét, de megtelepszik mesterséges madárodvakban is. Ezt fűszálakkal bélel ki. Fészekalja 6-7 égszínkék tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókákat még 14 napig táplálja, mire kirepülnek.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. április 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]