Erdőbádony
Erdőbádony (Badín) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Besztercebányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1232 |
Polgármester | Pavol Hric |
Irányítószám | 976 32 |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BB |
Népesség | |
Teljes népesség | 2028 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 53 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 369 m |
Terület | 34,38 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 39′ 55″, k. h. 19° 07′ 18″48.665278°N 19.121667°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 55″, k. h. 19° 07′ 18″48.665278°N 19.121667°E | |
Erdőbádony weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőbádony témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bádony (1899-ig Badin, szlovákul: Badín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
Besztercebányától 8 km-re délre, a Garam jobb partján fekszik.
Története
1293-ban Badun[2] néven említik először, de már 1156-ban is létezett.[3] 1293-ban királyi erdőóvók települése volt, lakói ma főként mezőgazdaságból élnek. 1580-1657 között a törököknek is adóztak. 1599-ben a törökök rajtaütöttek a falun és kifosztották.
Vályi András szerint "BADIN. Népes tót falu Zólyom Vármegyében, birtokos Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, 87fekszik Ó Zólyomtól egy, és 1/4. mértföldnyire, kies helyen, határja termékeny, erdeje nagy, káposztás, és kender földgyeit Garam vize néha elönti; de mivel határja meszsze terjed, sík, és könnyen miveltetik, legelője tágas, szénája elég, fája tűzre, és épűletre, a’ Bányákban nevezetes keresettyek, ezen kivűl a’ községnek réttye öt kaszás, és földgye négy kila alá való van, első Osztálybéli."[4]
Fényes Elek szerint " Badin, tót falu, Zólyom vgyében, Beszterczei országut mellett: 134 kath., 809 evang. lak. Kath. és evang. templom. Földje jó, és kendert, káposztát sokat terem: Erdeje szép. F. u. a kamara. Ut. p. Beszterczebánya."[5]
A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1420, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1683 lakosából 1620 szlovák volt.
2011-ben 1831 lakosából 1690 szlovák volt.
Nevezetességei
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1397-ben épült gótikus stílusban, 1636-ban reneszánsz stílusban átépítették.
- Evangélikus temploma 1865-ben épült késő klasszicista stílusban.
- A Xavéri Szent Ferenc nevét viselő katolikus szeminárium 1991-ben épült, 2003-ban II. János Pál pápa is meglátogatta szlovákiai apostoli útján.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. XI. (Pest, 1873.) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. december 25.)
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]