Ugrás a tartalomhoz

Channel Orange

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frank Ocean
channel ORANGE
stúdióalbum
Megjelent2012. július 10.
Felvételek2011–2012
(Hollywood)
Manhattan Sound Recording (New York)
San Ysidro (Beverly Hills)
  • Studio for the Talented and Gifted
  • Westlake
(Los Angeles)
Stílus
Nyelvangol
KiadóDef Jam Recordings
Producer
Frank Ocean-kronológia
nostalgia,ULTRA.
(2011)		Channel Orange
(2012)		Endless
(2016)
Kislemezek az albumról
  1. Thinkin Bout You
    Megjelent: 2012. április 17.
  2. Pyramids
    Megjelent: 2012. június 8.
  3. Sweet Life
    Megjelent: 2012. július 6.
  4. Lost
    Megjelent: 2012. december 17.
  5. Super Rich Kids
    Megjelent: 2013. március 17.

A Channel Orange (stilizálva channel ORANGE) az amerikai R&B-énekes Frank Ocean debütáló albuma, amely 2012. július 10-én jelent meg a Def Jam Recordings lemezkiadón keresztül.

Miután kiadta 2011-es Nostalgia, Ultra mixtape-jét, Ocean elkezdett Malay producerrel dalokat írni. A mixtape-pel ellentétben már nem hangmintákra támaszkodott, máshogy akarta megközelíteni a dalszerzést a Channel Orange-en. Az albumon ezek mellett dolgozott még Om'Mas Keith és Pharrell Williams. Közreműködött rajta Earl Sweatshirt, Tyler, the Creator, André 3000 és John Mayer.

A Channel Orange stílusát tekintve szokatlan, felhasznál elemeket az elektro-funk, pop-soul, jazz-funk és pszichedelikus zenei stílusokból és nem zenei hangokat is, mint dialógusok. Dalszövegeiben beszél szerelemről, drogokról, szürrealista képeken keresztül. A címet a graféma-szinesztézia neurológia mentális jelenség után nevezte el, amelynek köszönhetően azt a nyarat, amikor először szerelmes lett, narancssárgának látta.

Hogy megakadályozza a Channel Orange kiszivárgását az internetre, Ocean és a Def Jam egy héttel a hivatalos megjelenés előtt kiadta digitálisan a lemezt. Öt kislemez jelent meg róla, a Thinkin Bout You 32. helyig jutott a Billboard Hot 100-on. Az album második helyen debütált a Billboard 200-on és 131 ezer példány kelt el belőle a megjelenést követő első héten. Zenekritikusok szerint 2012 legjobb albuma volt. A 2013-as Grammy-gálán jelölték az Év albuma kategóriában és elnyerte a Legjobb kortárs urban album díjat. Több listán is szerepelt, amelyek minden idők és a 2010-es évek legjobb albumait sorolták fel.

Háttér

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frusztrálva, hogy a Def Jam Recordings nem segíti karrierjét, Frank Ocean 2011 februárjában kiadta Nostalgia, Ultra mixtape-jét ingyenesen.[1] Az albumon az R&B-ben szokatlan elemekkel tűzdelt dalok szerepeltek,[2][3] és ugyan nem népszerűsítették a megszokott módon, kritikusok és rajongók egyaránt méltatták.[1] Ocean és a Def Jam végül megjavították kapcsolatukat[1] és bár a Nostalgia, Ultra soha nem jelent meg a kiadónál, a Def Jam kiadta két dalát kislemezként, többek között a Novacane-t.[4] Ezt követően megegyeztek egy 2012-ben megjelenő albumban.[1]

Dalszerzés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ocean 2011 februárjában kezdett el dalokat írni a Channel Orange albumra, Malay amerikai dalszerző és producerrel, akivel zenei karrierje kezdete óta barátok és együtt szereztek több dalt is.[5][6] Először Atlantában találkoztak és ugyanannál a kiadónál dolgoztak,[5] majd mikor Malay Los Angelesbe költözött, újra találkoztak.[5] Ocean mutatta be Malayt az Odd Future-nek, amelynek következtében jött létre a Channel Orange közreműködésük.[5] Az albumot két hét alatt írták meg.[7]

Ugyan Ocean művészi szabadságot kapott mindkét projektre, úgy érezte, hogy dalszerzőként magabiztosabb a Channel Orange lemezen, és dalszövegeit laptopján írta, nem úgy, mint a Nostalgia, Ultrán, amelyet a fejében szerzett. Dalszövegeiben személyes tapasztalatairól és kitalált narratívákról ír.[8] A Crack Rock című dalt az Anonim Narkotikusok és az Anonim Alkoholisták gyűlésein hallott történetek alapján írta.[8] A The Guardiannel készített interjújában elmondta, hogy nem volt magabiztos ebben a sötét oldalban, de „ezek voltak a színek, amelyekkel dolgoznom kellett azon napokon. Mármint a tapasztalat egy érdekes szó. Én csak tanúskodok.”[8]

Frank Ocean 2011-ben.

2012 júniusában[4] zenei újságírók megkérdőjelezték több dalnak szövegét és Ocean szexualitását.[9][10] A dalszövegben egy férfiről írt, mint szerelem és eltávolodott korábbi, heteroszexuális dalszövegeitől.[9] Július 4-én kiadott egy TextEdit fájlt nyílt levélként Tumblrön, amelyet eredetileg 2011 decemberében írt.[11][12] A levélben írt érzéseiről egy férfi felé, amelyet 19 éves korában érzett, első szerelmeként.[12] Oceant támogatta a Def Jam és több előadó is. Sok kritikus ezt ahhoz és annak kulturális hatásához hasonlította, mint mikor David Bowie 1972-ben bejelentette, hogy biszexuális.[13] Alexis Petridis az R&B Ziggy Stardust pillanatának nevezte. „Azért írtam, hogy elfoglalt és épelméjű maradjak. Olyan világokat akartam létrehozni, amelyek rózsásabbak, mint az enyém” mondta.[12]

Malay azt mondta egy interjúban,[5] hogy Ocean „egy új hibridje annak, ami a 80-as és 90-es évek MC-je volt... egy igazi történetmesélő” és azt mondta a dalszövegekről, hogy „Szerintem senki, a folyamat során nem tudta, hogy mi történik... Mikor énekel, mondjuk egy női perspektívából vagy bármi, egy történet, egy világ, amit ő hozott létre. Nem mindenképp személyes—valami, amit ő tapasztalt. Vagy lehet az és egy metafora, ahogy csinálta.”[5] Két-három hónap alatt fejezték be a Channel Orange írását.[5]

Felvételek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor elkészültek a dalok megírásával, Ocean sorba rendezte őket, amely végül az album számlistája lett és így kezdte el felvenni őket.[5] Az album nagy részét az EastWest Studiosban vette fel Hollywoodban, nem messze akkori otthonától.[14] Ezek mellett felvett még a hollywoodi Record Plant, a Los Angeles-i Westlake és a Studio for the Talented and Gifted stúdiókban, illetve a Beverly Hills-i San Ysidro és a New York-i Manhattan Sound Recording stúdióban. Eredetileg csak egy villát tervezett kivenni és ott felvenni a dalokat, de végül csak a Lost, a Pyramid és az Analog 2 munkálatait végezték itt.[15]

Ocean hónapokig vette fel vokáljait, amíg el nem tudta érni a legmagasabb minőséget. Ezt követően csatlakozott hozzá újra Malay a produceri munkálatokhoz. Az album túlnyomó részének Ocean volt a producere, Malay asszisztensként dolgozott, illetve játszott gitáron, basszusgitárzusgitáron, billentyűkön és rézfúvós hangszereken.[16] Inspirációként olyan előadókat hallgattak, mint Stevie Wonder, Marvin Gaye, Sly and the Family Stone, Pink Floyd és Jimi Hendrix.[5] Posztereket helyeztek el stúdióban a Pink Floydról és Bruce Leeről, amely mellett régi filmeket is néztek a munkálatok során.[17]

A produceri munkát tekintve Ocean eltávozott Nostalgia, Ultra lemezétől, sokkal inkább koncentrált hangszerekre.[6] Élő dobokat adtak a Crack Rock, a Monks és a Sweet Life dalokhoz, amelyek eredetileg digitális számok voltak.[17] A Thinkin Bout Yout, amelyet Ocean eredetileg Bridget Kellynek írt, júliusban posztolta ki Tumblr fiókjára.[18][19] Az Ocean és Malay által elkészített végső mixhez hozzáadtak vonós hangszereket.[20]

A Nostalgia, Ultra megjelenését követően Ocean szakértelméért több előadó is érdeklődni kezdett, amelynek következtében több közreműködés is létrejött a Channel Orange-en.[5] Közreműködő előadóinak egy részét „kreatív hős”-einek hívta,[21] mint Pharrell Williams,[5] aki a Sweet Life egyik szerzője és producere volt.[22] Ocean és Malay megmutattak dalokat John Mayernek, aki inspirálta a gitárokat a Pyramids és a White dalokon.[5] Az utóbbi dalon az Odd Future 2012-es The OF Tape Vol. 2 azonos című dalát dolgozták fel.[5]

Ocean kapcsolatba lépett az Outkast hiphop duóval, hogy szerepeljenek a Pink Matter dalon. André 3000 viszont nem akart egy másik előadó albumán újraegyesülni Big Boi-jal, ezért egyedül gitározott a dalon és rappelt.[23] André 3000 a következőt mondta a folyamatról: „Mikor megkaptam a számot, csak elkezdtem írni és csak boldog voltam, hogy részese lehetek ennek a mozgalomnak és a mozgalmának, mert egy más fajta ikon lett a mai világban.”[24]

Ocean és Malay az utómunkálatokat a Studio for the Talented and Gifted stúdióban folytatták, Spike Stent segítségével. Vlado Meller végezte a masterelését a lemeznek New Yorkban. Malay művészeti projektnek nevezte a munkát.[5]

Zenei stílus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenei újságírók szerint a Channel Orange-nek egy szokatlan zenei stílusa van,[25] amelyet befolyásolt a pszichedelikus zene,[26] a pop-soul,[27] a jazz-funk[28] és az elektro-funk.[29] A HipHopDX alternatív R&B albumként kategorizálta,[30] míg Evan Rytlewski (The A.V. Club) neo soul felvételnek nevezte[31] és Hank Shteamer (Time Out New York) progresszív soulnak.[32] Sobhi Youssef (Sputnikmusic) pedig kiemelte, hogy ugyan a produceri munka különböző zenei stílusokból szerez inspirációt, az R&B határain belül vannak felhasználva, anélkül, hogy egy kifejezett műfaj átvenné az irányítást a lemezen.[33] Az albumon szereplő dalokat elektronikus billentyűk, néma ütőhangszerek,[34] szintetizátorok,[26] vibráló gitárok[14] és elmosódott elektronikus effektek karakterizálják. Jody Rosen Stevie Wonder Innervisions, Marvin Gaye Here, My Dear és Prince Purple Rain albumához hasonlította.[35] Chris Richards (The Washington Post) pedig kiemelte a hasonlóságokat Gay, Wonder, D’Angelo, Maxwell és Erykah Badu munkájához.

Kevésbé melodikus és refrén-orientált, mint a Nostalgia, Ultra,[34] a Channel Orange artikuláltabb, finomabb melódiákkal, mid-tempo dobokkal van kiépítve.[26] Robert Christgau kiemelte, hogy a hangmintákon való támaszkodás helyett „Ocean nem csinál magából műsort—visszafogja a király refrént, az okos tempót, a felsőbbrendű falzettet.”[36] Ocean, aki bariton, kifejező vokállal énekel,[4] váltakozva falzett és tenor hangszínek között.[6]

Cím és borító

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az album címét Ocean a szinesztéziájának köszönhetően adta, amellyel a nyári hónapokat narancssárgának látta. A fenti képen a szinesztézia hónapok látszódnak és a hónapok lehetséges asszociációja.

Ocean az albumot a graféma-szinesztézia neurológia mentális jelenség után nevezte el, amelynek köszönhetően az ember számokhoz és betűkhöz színeket asszociál.[37] Tapasztalatait Pharrell Williamsszel beszélte meg, akinek szintén voltak élményei szinesztéziával (hang), amelyre a N.E.R.D. Seeing Sounds albumának címében hivatkozott.[37] A cím ezek mellett utal arra a nyárra, amikor Ocean először szerelmes lett és mindent narancssárgának látott. Ocean anyja a tökéletes nyári albumnak nevezte a lemezt.[37]

Malay szerint Kanye West segítette Oceant az album készítésének utolsó fázisaiban, mentora volt és kapcsolatba hozta „vizuális embereivel.”[5] Malay szerint Ocean semleges volt az egész folyamat gyorsaságához és ahhoz, hogy neve egyre nagyobb és nagyobb lett.[5] Hogy elkerülje azt, hogy ő legyen a középpontja az albumnak, nem helyezte el nevét a borítón és berni pásztorkutyája, Everest van feltüntetve az album executive producereként.[14]

Az album borítóját Thomas Mastorakos, Aaron Martinez és Phil Toselli tervezte, Dave Eggar fényképésszel. A borítón narancssárga háttéren látható az album címe, a channel cooper black kisbetűkkel, míg az orange sans-serif nagybetűkkel stilizálva, a korábbi egy kamerafelvétel foltjaival színezve.[38] A borítót 2012. június 23-án jelentették be.[39] 2013 novemberében kilencedik helyen szerepelt a Complex Az elmúlt öt év 50 legjobb albumborítója listáján. Dale Eisinger azt írta róla, hogy „Ocean a könnyű utat választott a borítóval... Felhasználva a klasszikus Cooper Black betűtípust —az Odd Future és a hiphop történetének fontos típusa—a modernebb Sans-Serif mellett, ami megmutatja, hogy milyen okos ez a srác, visszatekint a múltba, de egyértelműen tisztában van környezetével.”[38]

Fogadtatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kritikák
SzerzőÉrtékelés
AnyDecentMusic?8.9/10
Metacritic92/100
AllMusic5/5
The Daily Telegraph5/5
The Guardian5/5
The Independent4/5
MSN MusicA−
NME7/10
Pitchfork9.5/10
Rolling Stone4/5
Spin9/10
USA Today3.5/4

A Channel Orange-et méltatták zenekritikusok. A Metacritic, amely hivatásos zenekritikusok véleményét összevetve ad egy értékelést az albumnak, 92/100-re értékelte azt.[40] Jason Dietz szerint a 2012-es év legjobb albuma volt a kritikákat tekintve és „az elmúlt egy évtized egyik legjobbja.”[41] Az AnyDecentMusic? 8.9-es értékelést adott a lemeznek.[42]

2012 júliusában Neil McCormick (The Daily Telegraph) azt mondta, hogy Ocean különböző zenei ideákat felhasználva feszegette az elektronikus hangok határát, amelyek jelenleg dominálják a zeneipart.[26] Jesse Cataldo (Slant Magazine) szerint „egy mozaik munka... textúrázott, összetett és annyira érett, hogy Ocean szexualitásának bejelentése csak egy lábjegyzetnek tűnik.”[26] Andy Kellman (AllMusic) pedig azt írta, hogy Ocean „leíró és finom történetmesélése egy következő szintre emelkedett,” mint a Nostalgia, Ultrán, míg Mike Powell (Spin) szerint az éneklési stílusa a „kivételes bölcsesség és nyugalom” jele.[26] Fintan Walsh (State) azt írta, hogy Ocean „elérte a modern fiatalságot,” mint ahogy azt Brian Wilson Pet Sounds albuma tette 1966-ban, és a Channel Orange-et a hallgató és önmaga közötti társalgás mesteri, dinamikus és előidéző kollekciójának nevezte.[43]

Díjak és jelölések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Év Díjátadó Kategória Jelölt/Munka Eredmény For.
2012 HipHopDX Awards Az év legjobb nem-hiphop albuma Channel Orange Elnyerte [44]
Soul Train Music Awards Az év albuma Elnyerte [45]
2013 Billboard Music Awards Legjobb R&B-album Jelölve [46]
Billboard Music Awards Legjobb R&B-dal Thinkin Bout You Jelölve
GLAAD Media Awards Kiemelkedő Zeneművész Channel Orange Elnyerte [47]
55. Grammy-gála Az év albuma Jelölve [48]
Legjobb kortárs városi album Elnyerte
Az év felvétele Thinkin Bout You Jelölve
MTV Video Music Awards Japan Legjobb R&B videó Pyramids Jelölve [49]
O Music Awards Too Much Ass for TV Jelölve [50]
UK Music Video Awards Legjobb Pop Videó – Nemzetközi Jelölve [51]

Számlista

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Channel Orange
  CímSzerző(k)Producer(ek) Hossz
1. Start
 0:45
2. Thinkin Bout You
  • Breaux
  • Shea Taylor
  • Ocean
  • Taylor
 3:20
3. Fertilizer
  • Ocean
  • Malay
 0:39
4. Sierra Leone
  • Breaux
  • Ho
 2:28
5. Sweet Life
  • Ocean
  • Williams
 4:22
6. Not Just MoneyRosie Watson
  • Jonathan Ikpeazu
 0:59
7. Super Rich Kids (Earl Sweatshirt közreműködésével)
  • Ocean
  • Malay
  • Keith
 5:04
8. Pilot Jones
  • Breaux
  • Taylor
  • Ocean
  • Malay
  • Keith
 3:04
9. Crack Rock
  • Breaux
  • Ho
  • Ocean
  • Malay
  • Keith
 3:44
10. Pyramids
  • Breaux
  • Ho
  • Ocean
  • Malay
  • Keith
 9:52
11. Lost
  • Breaux
  • Ho
  • Micah Otano
  • Edwin Paul Shelton II
  • Ocean
  • Malay
  • Keith
 3:54
12. White (John Mayer közreműködésével)
 1:16
13. Monks
  • Breaux
  • Ho
  • Ocean
  • Malay
  • Keith
 3:20
14. Bad Religion
  • Breaux
  • Monte Neuble
  • Charlie Gambetta
  • Kevin Risto
  • Waynne Nugent
  • Ocean
  • Malay
  • Keith
 2:55
15. Pink Matter (André 3000 közreműködésével)
  • Ocean
  • Malay
  • Keith
 4:28
16. Forrest Gump
  • Breaux
  • Ho
  • Ocean
  • Malay
  • Keith
 3:14
17. End
  • Breaux
  • Ho
  • Ocean
  • Malay
 2:14
CD-kiadás
  CímSzerző(k) Hossz
17. End / Golden Girl (Tyler, the Creator közreműködésével)
  • Breaux
  • Ho
  • Williams
  • Okonma
 8:43

Feldolgozott dalok, felhasznált dialógusok

  • Fertilizer: a Fertilizer feldolgozása, szerezte: James Fauntleroy, Reginald Perry, előadta: James Fauntleroy.
  • Super Rich Kids: Real Love, szerezte: Mark Morales, Kirk Robinson, Nat Robinson Jr. és Mark C. Rooney.
  • Lost: dialógus az 1998-as Félelem és reszketés Las Vegasban filmből.
  • Pink Matter: dialógus az 1985-ös Az utolsó sárkány filmből.
  • End: Voodoo, eredetileg: Frank Ocean; dialógus a 2006-os Görkorin az életbe filmből.

További vokál

  • Start: Raymond Buck
  • Not Just Money: Rosie Watson
  • Pilot Jones: Om'Mas Keith és Juliet Buck
  • Crack Rock: Om'Mas Keith
  • Lost: Stacy Barthe és Danielle Miranda-Simms
  • Monks: Lalah Hathaway
  • Forrest Gump: Crimson Tide Cheerleaders

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 A feldolgozott dal szerzője
  • Golden Girl: a CD kiadáson a 17. dalban kezdődik, 3:44-nél.[52][53]

Közreműködő előadók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenészek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • André 3000 – gitárok
  • Auntie Rosie – további vokál
  • Jeff Babko – billentyűk
  • Stacy Barthe – további vokál
  • Juliet Buck – további vokál
  • Raymond Buck – további vokál
  • Matt Chamberlain – programozás, dobok
  • Crimson Tide Cheerleaders – további vokál
  • Dave Eggar – vonós hangszerek
  • Stadionhangok – további vokál
  • Lalah Hathaway – további vokál
  • Charlie Hunter – basszusgitár, gitárok
  • Taylor Johnson – gitárok
  • Om'Mas Keith – további vokál, billentyűk
  • Malay – további vokál, programozás, basszusgitár, billentyűk, gitárok
  • John Mayer – gitárok
  • Irvin Mayfield – rézfúvósok
  • Danielle Miranda-Simms – további vokál
  • Frank Ocean – billentyűk
  • Elizabeth Paige – további vokál
  • Chuck Palmer – vonós hangszerek
  • Sara Parkins – vonós hangszerek
  • Shea Taylor – billentyűk
  • Francisco Torres – rézfúvósok
  • Pharrell Williams – programozás, billentyűk

Utómunka

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Wil Anspach – asszisztens hangmérnök
  • Calvin Bailif – hangmérnök
  • Matt Brownlie – asszisztens hangmérnök
  • Chad Carlisle – asszisztens hangmérnök
  • Andrew Coleman – hangmérnök
  • Brendan Dekora – asszisztens hangmérnök
  • Nabil Elderkin – fényképész
  • Jeff Ellis – további keverés, hangmérnök
  • Doug Fenske – hangmérnök
  • Matty Green – asszisztens keverés
  • Adam Harr – asszisztens hangmérnök
  • Ghazi Hourani – asszisztens hangmérnök
  • Om'Mas Keith – hangmérnök, producer
  • Ryan Kennedy – asszisztens hangmérnök
  • Miguel Lara – asszisztens hangmérnök
  • Peter Mack – asszisztens hangmérnök
  • Malay – keverés, producer
  • Aaron Martinez – albumborító
  • Thomas Mastorakos – albumborító
  • Vlado Meller – maszterelés
  • Paul Meyer – asszisztens hangmérnök
  • Frank Ocean – keverés, producer
  • Pharrell – producer
  • Mark Santangelo – helyettes maszterelés
  • Phillip Scott III – hangmérnök
  • Mark Stent – keverés
  • Pat Thrall – hangmérnök
  • Phil Toselli – albumborító
  • Marcos Tovar – hangmérnök
  • Vic Wainstein – hangmérnök

Slágerlisták

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heti slágerlisták

Slágerlista (2012–2016) Legmagasabb
pozíció
Ausztrál Albumok (ARIA)[54] 9
Belga Albumok (Ultratop Flanders)[55] 18
Belga Albumok (Ultratop Wallonia)[56] 94
Brit albumlista (OCC)[57] 2
Brit R&B-albumok (OCC)[58] 1
Dán Albumok (Hitlisten)[59] 2
Francia Albumok (SNEP)[60] 17
Holland Albumok (Album Top 100)[61] 13
Holland Alternatív Albumok (MegaCharts)[62] 1
Ír Albumok (IRMA)[63] 14
Japán Albumok (Oricon)[64] 86
Kanadai Albumok (Billboard)[65] 3
Német Albumok (Offizielle Top 100)[66] 28
Norvég Albumok (VG-lista)[67] 1
Skót Albumok (OCC)[68] 28
Svájci Albumok (Schweizer Hitparade)[69] 20
Svéd Albumok (Sverigetopplistan)[70] 35
US Billboard 200[71] 2
US Top R&B/Hip-Hop Albums (Billboard)[72] 1
US Top Tastemaker Albums (Billboard)[73] 2
Új Zéland-i Albumok (RMNZ)[74] 14
US Top Catalog Albums (Billboard)[75] 8

Év végi slágerlisták

Év Slágerlista Pozíció
2012 Ausztrál Albumok (ARIA)[76] 78
Ausztrál Urban Albumok (ARIA)[77] 11
Brit albumlista (OCC)[78] 105
Dán Albumok (Hitlisten)[79] 29
US Billboard 200[80] 74
US Top R&B/Hip-Hop Albums (Billboard) 12
2013 Ausztrál Albumok (ARIA)[81] 56
Ausztrál Urban Albumok (ARIA)[82] 7
Brit albumlista (OCC)[83] 136
Dán Albumok (Hitlisten)[84] 75
US Billboard 200[85] 147
US Top R&B/Hip-Hop Albums (Billboard) 26
2015 Dán Albumok (Hitlisten)[86] 79
2017 Dán Albumok (Hitlisten)[87] 51
2018 Dán Albumok (Hitlisten)[88] 85
2019 Dán Albumok (Hitlisten)[89] 92
2020 Dán Albumok (Hitlisten)[90] 90

Minősítések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Régió Minősítés Példányszám
 Ausztrália (ARIA)[91] Platinalemez 70 000
 Dánia (IFPI Denmark)[92] 3× Platinalemez 60 000
 Egyesült Államok (RIAA)[93] Aranylemez 686 000
 Egyesült Királyság (BPI) Platinalemez 300 000
 Kanada (Music Canada)[94] Aranylemez 40 000

Kiadások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Régió Dátum Kiadó Formátum For.
Világszerte (iTunes) 2012. július 12. Def Jam digitális letöltés [95]
 Svédország 2012. július 16. CD [96]
 Egyesült Királyság Mercury [97]
 Kanada 2012. július 17. Def Jam [98]
 Németország Island [99]
 Egyesült Államok Def Jam [100]
Világszerte digitális letöltés [95]
 Hollandia 2012. július 19. Island CD [101]
 Ausztrália 2012. július 23. Universal [102]
 Franciaország [103]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 "Sound of 2012: Frank Ocean". BBC News (brit angol nyelven). 2012. január 5. Hozzáférés: 2021. május 29..
  2. ↑ "Frank Ocean Releases 'Sweet Life' Song, Announces 'Fallon' TV Debut". Billboard (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  3. ↑ "Frank Ocean, 'Channel Orange': Track-By-Track Review". Billboard (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  4. 1 2 3 "Channel Orange - Frank Ocean | Songs, Reviews, Credits | AllMusic" (angol nyelven). {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  5. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 "Interview: Frank Ocean's Co-Writer And Producer Malay Talks About Making "Channel Orange," Andre 3000 and Kanye's Help, And Frank Coming Out". Complex (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  6. 1 2 3 "The Quietus | Features | Track-By-Track | The Future's Bright: Frank Ocean's Channel Orange Track-by-Track". The Quietus (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  7. ↑ Caramanica, Jon (2016. november 16.). "Frank Ocean Is Finally Free, Mystery Intact". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  8. 1 2 3 "Frank Ocean: the most talked-about man in music". the Guardian (angol nyelven). 2012. július 20. Hozzáférés: 2021. május 29..
  9. 1 2 Jr, James C. McKinley (2012. július 6.). "Hip-Hop World Gives Gay Singer Support". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  10. ↑ "Frank Ocean | Biography, Albums, Streaming Links". AllMusic (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  11. ↑ "Frank Ocean: I Wanted To Mirror Jay-Z And Kanye West On 'Channel Orange' » Entertainmentwise". Entertainmentwise (amerikai angol nyelven). 2017. július 1. 2021. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 29..
  12. 1 2 3 "Frank Ocean". Frank Ocean. 2016. április 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 29..
  13. ↑ "Frank Ocean records another first as Channel Orange is named album of". The Independent (angol nyelven). 2012. december 17. Hozzáférés: 2021. május 29..
  14. 1 2 3 Caramanica, Jon (2012. július 4.). "Creating His Own Gravity". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  15. ↑ "Frank Ocean Interview with Zane Low of BBC Radio 1 [FrankOcean.net] by FrankOcean.net on SoundCloud - Create, record and share your sounds for free". web.archive.org. 2012. július 20. 2012. július 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  16. ↑ "Frank Ocean Talks Early Album Release, Making of 'channel ORANGE'". Rap-Up (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  17. 1 2 Himmelman, Jeff (2013. február 7.). "Frank Ocean Can Fly". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  18. ↑ "Frank Ocean: Channel Orange". Pitchfork (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  19. ↑ "Listen to "Thinking About You" by Frank Ocean" (angol nyelven). {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  20. ↑ "Why You Should Tune In to Frank Ocean's "Channel Orange"". archive.ph. 2013. január 29. Hozzáférés: 2021. május 30..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  21. ↑ "Frank Ocean: I Wanted To Mirror Jay-Z And Kanye West On 'Channel Orange' » Entertainmentwise". Entertainmentwise (amerikai angol nyelven). 2017. július 1. 2021. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  22. ↑ "Frank Ocean is Living the "Sweet Life"". archive.ph. 2013. január 3. Hozzáférés: 2021. május 30..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  23. ↑ "Why Big Boi Didn't Appear On Frank Ocean's "Channel Orange"". Hozzáférés: 2021. május 30..
  24. ↑ "FRANK OCEAN GETS ANDRE 3000'S CO-SIGN: "HE'S BECOME A WHOLE 'NOTHER KIND OF ICON"". Hozzáférés: 2021. május 30..
  25. ↑ Locker, Melissa (2012. július 10.). "Frank Ocean Pours His Heart Out on Channel Orange: Album Review". Time (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  26. 1 2 3 4 5 6 "Frank Ocean, Channel Orange, review". www.telegraph.co.uk. Hozzáférés: 2021. május 30..
  27. ↑ Moore, Marcus J. "BBC - Music - Review of Frank Ocean - channel ORANGE". www.bbc.co.uk (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  28. ↑ "Frank Ocean Channel Orange album review". EW.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  29. ↑ "Frank Ocean - channel ORANGE - Album Review - AbsolutePunk.net". archive.ph. 2013. február 21. Hozzáférés: 2021. május 30..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  30. ↑ https://hiphopdx.com, HipHopDX- (2015. május 13.). "The 25 Most Important Albums Of The Decade So Far". HipHopDX. Hozzáférés: 2021. május 30.. {{cite web}}: External link in |last= (súgó)
  31. ↑ "Frank Ocean: Channel Orange". The A.V. Club (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  32. ↑ "Album review: Frank Ocean, Channel Orange". Time Out New York (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  33. ↑ "Frank Ocean - channel ORANGE (album review 5) | Sputnikmusic". www.sputnikmusic.com. Hozzáférés: 2021. május 30..
  34. 1 2 Kot, Greg. "Album review: Frank Ocean, 'Channel Orange'". chicagotribune.com. Hozzáférés: 2021. május 30..
  35. ↑ Rosen, Jody (2012. július 13.). "Channel Orange". Rolling Stone (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30.. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  36. ↑ "Frank Ocean/Greenberger Greenberg Cebar". web.archive.org. 2012. július 23. 2012. szeptember 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  37. 1 2 3 Fennessey, Sean (2012. június 29.). "Summer Blues: Frank Ocean's Channel Orange Listening Party". Grantland (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  38. 1 2 "The 50 Best Pop Album Covers of the Past Five Years". Complex (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  39. ↑ "Update: Frank Ocean reveals Channel Orange artwork, tracklist". Consequence (amerikai angol nyelven). 2012. június 23. Hozzáférés: 2021. május 30..
  40. ↑ "Channel Orange by Frank Ocean" (angol nyelven). {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  41. ↑ "The Best Albums of 2012". Metacritic (angol nyelven). 2021. május 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  42. ↑ "Channel Orange by Frank Ocean reviews | Any Decent Music". www.anydecentmusic.com. Hozzáférés: 2021. május 30..
  43. ↑ "Frank Ocean – Channel Orange". web.archive.org. 2014. október 9. 2014. október 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  44. ↑ https://hiphopdx.com, HipHopDX- (2012. december 18.). "The 2012 HipHopDX Year End Awards". HipHopDX. Hozzáférés: 2021. május 30.. {{cite web}}: External link in |last= (súgó)
  45. ↑ "Soul Train Awards 2012 honor New Edition, Beyonce". www.cbsnews.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  46. ↑ HitFix (2013. május 19.). "2013 Billboard Music Awards winners and nominees – complete list". UPROXX (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  47. ↑ "Frank Ocean, Any Day Now, Kevin Keller Among GLAAD Media Award Recipients in San Francisco". GLAAD (angol nyelven). 2013. május 8. 2021. május 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  48. ↑ "Frank Ocean". GRAMMY.com (angol nyelven). 2020. november 23. Hozzáférés: 2021. május 30..
  49. ↑ "MTV VIDEO MUSIC AWARDS JAPAN 2013｜NOMINEE". web.archive.org. 2015. február 18. 2015. február 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  50. ↑ Chan, Stephanie (2013. május 16.). "Frank Ocean, Beck Lead O Music Awards Nominations". The Hollywood Reporter (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30.. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  51. ↑ "UK Music Video Awards 2013: here are the nominations... | News | Promonews". Promonewstv (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  52. ↑ "Tyler, The Creator joins Frank Ocean for Channel Orange bonus track". Fact Magazine (amerikai angol nyelven). 2012. július 12. Hozzáférés: 2021. május 30..
  53. ↑ "Frank Ocean Drops 'Golden Girl' With Tyler, The Creator - TaleTela". web.archive.org. 2012. július 15. 2012. július 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  54. ↑ "australian-charts.com - Frank Ocean - Channel Orange". australian-charts.com. Hozzáférés: 2021. május 30..
  55. ↑ "Frank Ocean - Channel Orange". ultratop.be. Hozzáférés: 2021. május 30..
  56. ↑ "Frank Ocean - Channel Orange". ultratop.be. Hozzáférés: 2021. május 30..
  57. ↑ "Official Albums Chart Top 100 | Official Charts Company". www.officialcharts.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  58. ↑ "Official Hip Hop and R&B Albums Chart Top 40 | Official Charts Company". www.officialcharts.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  59. ↑ "danishcharts.com - Frank Ocean - Channel Orange". danishcharts.dk. Hozzáférés: 2021. május 30..
  60. ↑ "lescharts.com - Frank Ocean - Channel Orange". lescharts.com. Hozzáférés: 2021. május 30..
  61. ↑ Hung, Steffen. "Frank Ocean - Channel Orange". hitparade.ch. Hozzáférés: 2021. május 30..
  62. ↑ "Dutch Charts - dutchcharts.nl". dutchcharts.nl. Hozzáférés: 2021. május 30..
  63. ↑ "TOP 75 ARTIST ALBUM, WEEK ENDING 26 July 2012". web.archive.org. 2017. június 23. 2017. június 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  64. ↑ "チャンネル・オレンジ | フランク・オーシャン". ORICON NEWS. Hozzáférés: 2021. május 30..
  65. ↑ "Frank Ocean - Canadian Albums". Billboard. Hozzáférés: 2021. május 30..
  66. ↑ "germancharts.de - Frank Ocean - Channel Orange". germancharts.de. Hozzáférés: 2021. május 30..
  67. ↑ "norwegiancharts.com - Frank Ocean - Channel Orange". norwegiancharts.com. Hozzáférés: 2021. május 30..
  68. ↑ "Official Scottish Albums Chart Top 100 | Official Charts Company". www.officialcharts.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 30..
  69. ↑ "Frank Ocean - Channel Orange - hitparade.ch". hitparade.ch. Hozzáférés: 2021. május 30..
  70. ↑ "swedishcharts.com - Frank Ocean - Channel Orange". swedishcharts.com. Hozzáférés: 2021. május 30..
  71. ↑ "Frank Ocean - Billboard 200". Billboard. Hozzáférés: 2021. május 30..
  72. ↑ "Frank Ocean - Top R&B/Hip-Hop Albums". Billboard. Hozzáférés: 2021. május 30..
  73. ↑ "Frank Ocean - Top Tastemaker Albums". Billboard. Hozzáférés: 2021. május 30..
  74. ↑ "charts.org.nz - Frank Ocean - Channel Orange". charts.nz. Hozzáférés: 2021. május 30..
  75. ↑ "Frank Ocean - Top Catalog Albums". Billboard. Hozzáférés: 2021. május 30..
  76. ↑ "ARIA Top 100 Albums 2012". web.archive.org. 2013. március 7. 2013. március 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  77. ↑ "ARIA Top 50 Urban Albums 2012". web.archive.org. 2015. február 27. 2015. február 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  78. ↑ "UK Charts Plus" (PDF). Hozzáférés: 2021. május 30..
  79. ↑ "Hitlisten.NU". web.archive.org. 2013. szeptember 14. Hozzáférés: 2021. május 30..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  80. ↑ "Billboard 200 Albums - Year-End". Billboard. Hozzáférés: 2021. május 30..
  81. ↑ "ARIA Top 100 Albums 2013". web.archive.org. 2014. január 7. 2014. január 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  82. ↑ "ARIA Top 50 Urban Albums 2013". web.archive.org. 2014. január 26. 2014. január 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  83. ↑ "End of Year 2013" (PDF). Hozzáférés: 2021. május 30..
  84. ↑ "Hitlisten.NU - Danmarks officielle hitlister". web.archive.org. 2014. május 26. 2014. május 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 30..
  85. ↑ "Billboard 200 Albums - Year-End". Billboard. Hozzáférés: 2021. május 30..
  86. ↑ "Hitlisten.NU". Hitlisten.NU. Hozzáférés: 2021. május 30..
  87. ↑ "Hitlisten.NU". Hitlisten.NU. Hozzáférés: 2021. május 30..
  88. ↑ "Hitlisten.NU". Hitlisten.NU. Hozzáférés: 2021. május 30..
  89. ↑ "Hitlisten.NU". Hitlisten.NU. Hozzáférés: 2021. május 30..
  90. ↑ "Hitlisten.NU". Hitlisten.NU. Hozzáférés: 2021. május 30..
  91. ↑ "http://www.aria.com.au/pages/aria-charts-accreditations-albums-2013.htm". web.archive.org. 2020. július 26. 2020. július 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 29.. {{cite web}}: External link in |title= (súgó)
  92. ↑ "Frank Ocean "channel ORANGE" | IFPI". ifpi.dk. Hozzáférés: 2021. május 29..
  93. ↑ "USA Gold & Platinum". RIAA (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  94. ↑ "Canadian Gold/Platinum". Music Canada (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  95. 1 2 "Zac Brown Band's 'Uncaged' Heading for No. 1, Frank Ocean Selling Big". Billboard (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  96. ↑ "Channel Orange - CDON". Hozzáférés: 2021. május 29..
  97. ↑ "Channel Orange | CD Album | Free shipping over £20". HMV Store (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  98. ↑ "hmv.ca: music, dvd, blu-ray, videogames, MP3 digital downloads". web.archive.org. 2012. november 27. 2012. november 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 29..
  99. ↑ "MusicLine". musicline.de. 2021. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 29..
  100. ↑ "Channel Orange - Frank Ocean | Release Info". AllMusic (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 29..
  101. ↑ "Channel Orange | Frank Ocean | 0602537102327 - Freerecordshop". web.archive.org. 2012. szeptember 8. 2012. szeptember 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 29..
  102. ↑ "Buy Channel Orange Frank Ocean, Urban, CD | Sanity". web.archive.org. 2013. február 8. 2013. február 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. május 29..
  103. ↑ "Frank Ocean - Channel Orange - FNAC". Hozzáférés: 2021. május 29..
Minden idők 500 legjobb albuma – Rolling Stone magazin (2020)
Előző album:
Jeff Buckley
Grace
(147. helyezett)		 Frank Ocean
Channel Orange
(148. helyezett)		 Következő album:
John Prine
John Prine
(149. helyezett)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Channel_Orange&oldid=28584235”