Berczelly Tibor

Berczelly Tibor
Személyes adatok
Becenév	Suta
Születési dátum	1912. január 3.
Születési hely	Rákospalota, Magyarország
Halálozási dátum	1990. október 15. (78 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Versenyzői adatok
Fegyvernem	Kard, tőr
Klub	Honvéd Tiszti VK (1930–?) Toldi Miklós SC (1945–1946) Csepeli MTK (1946–1954) Bp. Vörös Meteor (1954–?)
Edző	Borsody László Italo Santelli
Edzői adatok
Klub	Bp. Vörös Meteor (1972–)

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Vívás Olimpiai játékok arany 1936, Berlin kard csapat arany 1948, London kard csapat arany 1952, Helsinki kard csapat bronz 1952, Helsinki kard egyéni bronz 1952, Helsinki tőr csapat Világbajnokság arany 1937, Párizs kard csapat ezüst 1937, Párizs kard egyéni arany 1951, Stockholm kard csapat arany 1953, Brüsszel kard csapat arany 1954, Luxembourg kard csapat bronz 1954, Luxembourg kard egyéni

Berczelly Tibor, Berczeller (Rákospalota, 1912. január 3. – Budapest, 1990. október 15.) háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, tőrvívó, sportlövő, mesteredző.

Életpályája

1929 és 1932 között a Ludovika Akadémia hallgatója. 1930-tól a Honvéd Tiszti Vívó Klub vívója. Vívóként valamennyi fegyvernemben versenyzett. 1930-tól a honvédség tisztje, 1944-ben őrnagyi rangban leszerelt. 1934-től a magyar kardvívó válogatott tagja. 1940-ben vívómesteri oklevelet szerzett. 1945-től a Toldi Miklós SC vívója és sportlövője, 1946-tól a Csepeli MTK, 1954-töl a Budapesti Vörös Meteor vívója. 1945-ben Csepelen segédmunkás lett, majd három év múlva az MNB főfelügyelője lett. 1947-től 1950-ig a magyar tőrvívó válogatott tagja. 1947-ben bekerült a magyar sportlövő válogatottba is.

1935 és 1957 között összesen huszonnyolc magyar bajnoki címet szerzett. Ő a legtöbb egyéni magyar bajnoki címet szerzett vívó. Kardvívóként negyvenhétszeres, tőrvívóként háromszoros magyar válogatottságot ért el.

„Emlékszem, egyszer elmenünk a Nemzeti Lovardába. Lent vívtak, mi pedig, két piccolo, ott ültünk a karzaton, az első sorban, a maestro [ Italo Santelli ] két oldalán. Egyszer csak szólítják a következő párt: Garay-Terstyánszki. Nézem Terstyánszkit, olyan kicsi, alacsony ember volt, valahogy nem stimmelt sehogyse nekem. Rájöttem hirtelen, hogy hiszen ez fordítva áll, ez… ez… balkezes. És mondom a maestronak: maestro, kis ember lenni balkéz, mert lassan mi is úgy beszéltünk, mint ő. »Kérem piccoló, ez lenni vívás előny.« Mondom, kerem maestro, én lenni született balkéz. »Hiii!… Lenni nagy marha, miért nem mondani előbb?!« A bal kézről ragadt rám a Suta becenév.”

1955-től a Magyar Vívószövetség edzője, jelentős szerepe volt a magyar korosztályos versenyek elindításában. 1964-től vívó mesteredzői oklevelet szerzett. 1972-től a Budapesti Vörös Meteor vívószakosztályának edzője.

Sporteredményei

• vívásban
  • háromszoros kardcsapat olimpiai bajnok (1936, 1948, 1952)
  • kard egyéni olimpiai 3. helyezett (1952)
  • tőr csapat olimpiai 3. helyezett (1952)
  • négyszeres kardcsapat világbajnok (1937, 1951, 1953, 1954)
  • kard egyéni világbajnoki 2. helyezett (1937)
  • kard egyéni világbajnoki 3. helyezett (1954)
  • kardcsapat Európa-bajnok (1935)
  • tőrcsapat főiskolai világbajnok (1935)
  • nyolcszoros kard egyéni magyar bajnok (1939, 1941, 1943, 1944, 1949, 1950, 1951, 1952)
  • tizenegyszeres kardcsapat magyar bajnok (1935, 1938, 1941, 1943, 1944, 1946, 1948, 1949, 1952, 1954, 1957)
  • nyolcszoros tőrcsapat magyar bajnok (1940, 1941, 1942, 1944, 1947, 1949, 1950, 1954)
  • egyszeres párbajtőrcsapat magyar bajnok (1946)
• sportlövészetben
  • csapatbajnok a nagyöbű sportpisztoly 60 lövéses versenyében (1942)

Díjai, elismerései

• A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)
• A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)

Források

• Berczelly Tibor (magyar nyelven). netlexikon.hu. (Hozzáférés: 2012. december 15.)
• Magyar Életrajzi Index
• Adatok
• Adatok

További információk

• Az 1952-es nyári olimpia kard egyéni versenyének eredményhirdetése. Berczelly Tibor a dobogó harmadik fokán.
• Berczelly Tibor adatlapja a MOB honlapján
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
• Ki kicsoda a magyar sportéletben? Írta és szerk. Kozák Péter. Szekszárd, Babits, 1994. (A századvég magyarsága 3. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon. [Bp.], Szerző, 2000.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Sportlexikon. Főszerk. Nádori László. Bp., Sport, 1985-1986.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Kapcsolódó szócikk

• Többszörös olimpiai aranyérmesek listája