Béla (Varasd megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Béla (Bela) szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Béla (Bela)
Dvorac Bela.JPG
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Varasd
Község Novi Marof
Jogállás falu
Alapítás éve 1304
Polgármester Darko Hrenić
Irányítószám 42220
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség 62 fő (2011. márc. 31.)[1]
Népsűrűség 28,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 203 m
Terület 2,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Béla (Horvátország)
Béla
Béla
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 12′ 25″, k. h. 16° 15′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 25″, k. h. 16° 15′ 15″

Béla (horvátul Bela) falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Novi Marofhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Varasdtól 17 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re északra az Ivánscsica-hegység északi részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Egykori várát 1304-ben említik először, mint a johanniták vránai perjelségének birtokát. A várat stratégiailag fontos helyen, a Zagorjét már a középkorban is átszelő út mellett építették. A vár a Bednja völgyéből a hegyeken át Varasd felé vezető utat ellenőrizte. Építése a 12. század végére, vagy a 13. század elejére tehető. Kezdetben a johanniták itteni uradalmának a központja volt, egy ideig itt volt a rend magyar- és horvátországi perjeljének székhelye is. A rend kisebb megszakításokkal egészen 1434-ig birtokolta. Károly Róbertnek az oligarchák ellen vívott háborúja idején a Kőszegiek foglalták el, 1320-ban Ludbergi Miklós szerezte vissza tőlük. 1387-ben Zsigmond hívei foglalták el. 1440-ben VI. Albert osztrák herceg vezére, Hollenegg András foglalta el Tallóci János perjeltől. 1445 és 1456 között a Cilleieké volt, majd 1457-től 1468-ig Vitovec János horvát báné. Ekkor királyi birtok lett, majd Hunyadi Mátyás halála után fiáé Corvin Jánosé, aki 1500 körül a gersei Pethő családnak adta. A vár időközben 1481-ben egy tűzvészben leégett. Ezután felújították és lakott volt egészen 1653-ig, ami után már csak romként tettek róla említést. A vár egészen 1730-ig volt a gersei Pethő család család birtoka. Ma Pusta Bela néven rom a falu feletti hegyen.

Az egyre romló állapotú vár helyett a várhegy alatti egyenes fennsíkon építette fel 1605-ben a Pethő család Béla reneszánsz kastélyát. Ezután a kastély lett a bélai uradalom központja, egyben a család lakóhelye. 1648 előtt felépült a falu újabb kastélya is, mert ekkor már két kastélyt említenek a településen. 1682-ben gersei Pethő Jánossal fiágon kihalt a gersei Pethő család. Ekkor még néhány évig özvegye Falussy Borbála volt a birtokosa, majd halála után a birtok a királyi kamarához került. A kamara a bélai birtokot először a Pálffy családnak ajándékozta, majd már 1740-ben Ivaneccel , Cerjével és Györketinccel együtt gróf Erdődy László kapta meg. Az Erdődyek 1817-ig maradtak az uradalom birtokosai. 1858-ban Ozsegovics Metel báró, az illír mozgalom egyik vezetője vásárolta meg és a második világháború utánig a család tulajdona maradt. Ekkor államosították, de a család még 1952-ig bent lakhatott. Ezután a közigazgatási hivatal működött benne. Ma a falu mindkét kastélya elhagyatott.

A falunak 1857-ben 42, 1910-ben 67 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott. 2001-ben 19 háza és 69 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Béla várának romjai a Bélát a hegység déli oldalán található Podrute településsel összekötő út mentén találhatók. Külső védőfalai szinte az eredeti magasságukig maradtak fenn kivéve a déli oldalt, melynek középső része leomlott. Belső építményeinek a kör alapú lakótorony maradványainak kivételével nyoma sem maradt.
  • A Bélából átvezető út déli részén, Podrute település fölött egy ma Gradišćének nevezett helyen egy valószínűleg őskori eredetű sáncvár maradványai látszanak, melyet időnként mentsvárként is használtak a környékbeli lakosok
  • Béla régi kastélyát a gersei Pethő család építtette 1605-ben. Téglalap alakú, egyemeletes építmény, védőfalainak sarkain négy kisebb hengeres toronnyal, valamint a védőfal nyugati oldalának közepén egy háromemeletes, négyzetes kaputoronnyal. A védőfalak és a hengeres tornyok részben leomlottak, a vár központi része azonban meglehetősen jó állapotban maradt fenn.
  • Béla újabb, barokk kastélyát 1648 körül építették. Kétemeletes épület, sarkain két, zömök hengeres toronnyal. Kápolnájában van eltemetve Ozsegovics Metel báró.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. STANOVNIŠTVO PREMA STAROSTI I SPOLU PO NASELJIMA, POPIS 2011. (horvát nyelven). Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)