Abesszin szarvasvarjú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Abesszin szarvasvarjú
Bucorvus abyssinicus -San Diego Zoo-8.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Család: Szarvasvarjúfélék (Bucorvidae)
Nem: Bucorvus
Faj: B. abyssinicus
Tudományos név
Bucorvus abyssinicus
(Boddaert, 1783)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Abesszin szarvasvarjú témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Abesszin szarvasvarjú témájú médiaállományokat és Abesszin szarvasvarjú témájú kategóriát.

Az abesszin szarvasvarjú (Bucorvus abyssinicus) a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe és a szarvasvarjúfélék (Bucorvidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Pieter Boddaert holland ornitológus írta le 1783-ban, a Buceros nembe Buceros abyssinicus néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Afrika középső részén, Benin, Burkina Faso, Dél-Szudán, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kongói Demokratikus Köztársaság, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Gambia, Ghána, Guinea, Bissau-Guinea, Kenya, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Togo és Uganda területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők, füves puszták, szavannák és cserjések, sziklás környezetben. Állandó nem vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Nagytestű madár, testhossza 90-130 centiméter között mozog, míg testtömege körülbelül 3000-4000 gramm. A nemek alapvetően egyformák, bár a némileg kisebb termetű tojók torokzacskója kék, míg a hímeké vörös. A felső csőrkáva hajlata által képzett hiátus a hímek esetében feltűnőbb.

A kifejlett madár csőre és tollazata – a csak repüléskor látszó fehér evezőtollak kivételével – fekete, lábai hosszúak, csupaszak és szürkék. A szem körül és a torokrészen a bőr csupasz és rikítóvörös, a toroklebeny a pulykáéhoz hasonlóan felfújható, rezonátorként funkcionál, illetve a hőleadást segíti. Hosszú szempillái megvédik a szemét a homoktól. A fiatal egyedek tollazata barnás, arcbőrük szürkés.

Hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Rendkívül aktív madarak, folyamatosan mozgásban vannak. A szarvasvarjú nappal aktív, az éjszakát a fák koronájában tölti.

Alapvetően társas madár, gyakran láthatóak közösen vadászó, 2-12 példányt számláló csapatai. A nagyobb zsákmányt több madár ejti el, és együtt is fogyasztják el. A csapatok akár 100 km²-t is elérő territóriumot tartanak fenn, amelyről repülve űzik el a betolakodókat. Hajnaltájt hangos kiáltásokkal figyelmeztetik fajtársaikat birtokuk elkerülésére.

A csapatokban mindössze egy költőpár van, hozzájuk segítők verődnek. Ezek zömmel kifejlett hímek, illetve ivar éretlen fiatalok mindkét nemből. A felnövekvő egyedek közül inkább a tojók szokták elhagyni csapatukat, hogy egy másikhoz verődjenek, vagy egy ideig egyedül boldoguljanak.

Táplálkozása[szerkesztés]

Ragadozó faj, amely életét leginkább a talajon tölti, itt kutat zsákmány után. Kimért léptekkel, szinte lábujjhegyen halad előre, miközben az aljnövényzetet fürkészi táplálék után kutatva. Tápláléka kisebb gerincesekből és gerinctelenekből áll. Például teknősök, gyíkok, pókok, rovarok és hernyók. Olykor gyümölcsöket, magvakat és dögöt is eszik.

Szaporodása[szerkesztés]

A faj rövid udvarlást követően rakja le tojásait. A fészket a költőpár és a segítők közösen építik fel fűszálakból és falevelekből természetes mélyedésekbe, faüregekbe, sziklákra. A tojó általában két tojást rak, de csak egy fiókát nevel fel. Az első utód kikelése 3-5 nappal előzi meg testvéréét, aki négyszer nagyobb vetélytársával szemben alulmarad a táplálékért folytatott versengésben, és már az első héten elpusztul.

Az egész csapat részt vesz a fióka felnevelésében. Ez kikelésekor csupasz és rózsaszín, csak háromnapos korára feketedik meg. A kirepülésre kb. 86 nap folyamatos etetés után kerül sor, de a fiatal egyed még mintegy egy évig csapatával marad. Az abesszin szarvasvarjú fogságban akár 35-40 évig is élhet.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. [2019. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 21.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Abyssinian Ground-hornbill című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]