A Tang-kor háromszáz verse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
A Tang-kor háromszáz verse
A Tang-kor háromszáz versének kommentárokkal ellátott, mandzsu kori kiadása
A Tang-kor háromszáz versének kommentárokkal ellátott, mandzsu kori kiadása
Eredeti címTang-si szan-paj sou
hagyományos kínai:
唐詩三百首
egyszerűsített kínai:
唐诗三百首
OrszágCsin-kori Kína
Nyelvklasszikus kínai
TémaTang-kor költők versei
Műfajantológia
Kiadás
Kiadás dátuma1763.
A Wikimédia Commons tartalmaz A Tang-kor háromszáz verse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Tang-kor háromszáz verse (hagyományos kínai: 唐詩三百首; egyszerűsített kínai: 唐诗三百首; pinyin hangsúlyjelekkel: Tángshī sānbái shǒu; magyar népszerű: Tang-si szan-paj sou) a Tang-dinasztia korának (618 - 907)[1] legjelentősebb költeményeit tartalmazó antológia, amelyet első ízben a Csing-kori tudós irodalmár, Szun Csu (1722-1778) (írói nevén: Hengtang Tuj-si 衡塘退士, vagyis „Hengtang visszavonult tudósa”) állított össze 1763-ban.
Számos későbbi kiadása is létezik, de 10-20 verssel mindegyik többet tartalmaz háromszáznál. A címben szereplő „háromszáz vers” tehát úgy értendő, hogy mintegy háromszáz költemény, ez pedig mennyiségében közel áll az első jelentős és nagy hatású antológia, a mintának tekintett Dalok könyve 305 verséhez, amelyet A háromszáz vers (Szan-paj si 三百詩 / 三百诗) néven is emlegettek.[2]

Szun Csu elégedetlen volt a korábban létező és széles körben ismert antológiával, amelyet Liu Ko-csuang 劉克莊 / 刘克庄 (1187–1269) állított össze az Északi Szung-dinasztia idején Ezer mester költeménye (Csien csia si 千家詩 / 千家诗) címen, épp ezért új szempontok alapján, az egyes Tang-kori költemények népszerűségét és az oktatásban felhasználható értékét figyelembe véve válogatta össze a kötetben szereplő alkotásokat. A gyűjtemény már megszületésekor nagy népszerűségnek örvendett, s máig megtalálható majd mindegyik kínai család könyvtárában. Több mint két évszázada használják memoriterek megtanulására, sőt az írás és az olvasás gyakorlására. Az antológia tartalmazza az olyan legnagyobb, máig legjelentősebbnek tartott Tang-kori lírikusok alkotásait, mint Li Taj-po, Tu Fu, Po Csü-ji, Vang Vej, Han Jü, Tu Mu, Meng Hao-zsan, Li Sang-jin, Liu Csang-csing, Vang Csang-ling vagy Vej Jing-vu. Az irodalomtudomány által a jelentőségét csak a 20. században felismert, fiatalon elhunyt, Tang-kori költőóriás, Li Ho költeményei azonban nem szerepelnek a kötetben.

Kategóriák[szerkesztés]

A Tang-kor háromszáz versének eredeti, mandzsu-kori kiadásában szereplő költemények hét különböző versforma szerint csoportosítva különböznek. Ez az oka annak, hogy a kötetben nem feltétlenül egymás után következnek egy-egy szerző alkotásai. Például, a kötetben magát a legtöbb költeménnyel, 39 darabbal képviselő Tu Fu versei mindegyik csoportban megtalálhatók. A hét kategória a következő:

Régi stílusú versek (ku-si 古詩 / 古诗)

  • Ötszótagos régi vers (vu jen ku-si 五言古詩 / 五言古诗)
  • Hétszótagos régi vers (csi jen ku-si 七言古詩 / 七言古诗)

Új stílusú versek (csin-ti-si 近體詩 / 近体诗)

  • Ötszótagos ritmikus vers (vu jen lü-si 五言律詩 / 五言律诗)
  • Hétszótagos ritmikus vers (csi jen lü-si 七言律詩 / 五言律诗)
  • Ötszótagos csüe-csü (vu jen csüe-csü 五言絕句 / 五言绝句)
  • Hétszótagos csüe-csü (csi jen csüe-csü 七言絕句 / 七言绝句)

Az egyik, 317 költeményt tartalmazó kiadás alkotásai közül 90 régi stílusú, 227 pedig új stílusú vers.

Az antológiában szereplő költők[szerkesztés]

A kötetben összesen 77 költőtől szerepel több-kevesebb alkotás. Az egykori válogatás szempontjai a mai irodalomtudományi, esztétikai ismeretek birtokában természetesen több szempontból megkérdőjelezhetők lennének, mivel a több alkotó mai szemmel vizsgálva, és az irodalomtörténeti jelentőségének szempontjából alul vagy felül reprezentált. Azonban épp ez hasznos segítséget nyújthat egyik-másik Tang-kori művész 18. századi jelentőségének megítéléséhez.
A versek száma alapján legnépszerűbbnek mondható költők Tu Fu 39 és Li Taj-po 34 költeménnyel. A modern irodalomtudomány ez utóbbit tartja a legjelentősebb Tang-kori lírikusnak. Több mint húsz verse szerepel az antológiában Vang Vejnek (29) és Li Sang-jinnek (24), akik a mai értékelés szerint is kiváló költők voltak, de semmiképpen nem olyan jelentősek, mint például Po Csü-ji, akinek a válogatásba mindössze csak 6 verse került be. Jelentőségéhez képest hasonlóan alulreprezentált továbbá Liu Cung-jüan is, akinek csak 5 verse olvasható a kötetben. Mindezek mellett igen nagy számban találhatók olyan költők, pontosan 52, akik mindössze 1-2 versükkel képviseltetik magukat. Közülük sokak nevét csak amiatt tartja számon az irodalomtörténet, mert szerepelnek ebben az antológiában.
Több olyan jelentős, kiemelkedő Tang-kori költő egyetlen verse sem került beválogatásra, akiknek a jelentőségét csak később ismerte fel az irodalomtudomány. Ilyen például Li Ho vagy a Japánban, és leginkább a nyugati világban népszerű remeteköltő, Han-san.

Név Hagyományos kínai Egyszerűsített kínai Pinyin átírás Évszám Művei száma
Cen Can vagy Cen Sen 岑參 岑參 Cén Cān 715-770 7
Cu Jung 祖詠 祖咏 Zǔ Yǒng a 8. század első fele 2
Cuj Hao 崔顥 崔颢 Cuī Hào 704？-754 4
Cuj Su 崔曙 崔曙 Cuī Shǔ 704-739 1
Cuj Tu 崔塗 崔涂 Cuī Tú 854 – ? 2
Csang Csi 張繼 张继 Zhāng Jì 8. század 1
Csang Csi 張籍 张籍 Zhāng Jí 766 - kb. 830 1
Csang Csiao 張喬 张乔 Zhāng Qiáo a 9. század második fele 1
Csang Csien 常建 常建 Zháng Jiàn 8. század eleje 2
Csang Csiu-ling 張九齡 张九龄 Zháng Jiǔlíng 673-740 5
Csang Hszü 張旭 张旭 Zhāng Xù a 8. század 1
Csang Hu 張祜 张祜 Zhāng Hù kb. 792 - kb. 853 5
Csang Pi 張泌 张泌 Zhāng Bì 9. század 1
Csen Ce-ang 陳子昂 陈子昂 Chén Zĭáng 661/656-702 1
Csen Tao 陳陶 陈陶 Chén Táo 824-882 1
Cseng Tien 鄭畋 郑畋 Zhèng Tián a 9. század közepe 1
Csi-vu Csien 綦毋潛 綦毋潜 Qíwú Qián kb. 691-756 1
Csia Tao 賈島 贾岛 Jiǎ Dǎo 779–843 1
Csien Csi 錢起 钱起 Qián Qǐ 710 -782 3
Csin Csang-hszü 金昌緒 金昌绪 Jīn Chāngxù ? 1
Csin Tao-jü 秦韜玉 秦韬玉 Qín Tāoyù ? 1
Csiu Vej 邱為 邱为 Qiū Wéi 694-789? 1
Csu Csing-jü 朱慶餘 朱庆余 Zhū Qìngyú a 9. század első fele 2
Csüan Tö-jü 權德輿 权德舆 Quán Déyú 759-818 1
Han Hung 韓翃 韩翃 Hán Hóng a 8. század közepe 3
Han Jü 韓愈 韩愈 Hán Yù 768–824 4
Han Vu 韓偓 韩偓 Hán Wò 844-923 1
Ho Cse-csang 賀知章 贺知章 Hè Zhīzhāng kb. 659–744 1
Hszi-pi-zsen 西鄙人 西鄙人 xībǐrén ? 1
Hszü Hun 許渾 许浑 Xǔ Hún a 9. század első fele 2
Hszüe Feng 薛逢 薛逢 Xuē Féng 806-876 1
Huang-fu Zsan 皇甫冉 皇甫冉 Huángfǔ Rǎn 716-769 1
Ismeretlen 無名氏 无名氏 wúmíngshì ? 1
Jüan Csen 元稹 元稹 Yuán Zhěn 779 – 831 4
Jüan Csie 元結 元结 Yuán Jiē 723-772 2
Kao Si 高適 高适 Gāo Shì ? – 765 2
Ku Kuang 顧況 顾况 Gù Kuàng kb. 727— kb. 815 1
Li Csi 李頎 李颀 Lǐ Qí 690-751 7
Li Ji 李益 李益 Lǐ Yì kb. 770-827 3
Li Paj vagy (Li Po) 李白 李白 Lǐ Bái vagy Lǐ Bó 701-762 34
Li Pin 李頻 李频 Lǐ Pín a 9. század második fele 1
Li Sang-jin 李商隱 李商隐 Lǐ Shāngyǐn kb. 813–858 24
Li Tuan 李端 李端 Lǐ Duān 743-782 1
Liu Cung-jüan 柳宗元 柳宗元 Liǔ Zōngyuán 773–819 5
Liu Csang-csing 劉長卿 刘长卿 Liú Chángqīng 709-785 11
Liu Csi-hszü 劉脊虛 刘脊虚 Liú Jǐxū ? 1
Liu Csung-jung 柳中庸 柳中庸 Liǔ Zhōngyōng ? — kb. 775 1
Liu Fang-ping 劉方平 刘方平 Liú Fāngpíng a 8. század első fele 2
Liu Jü-hszi 劉禹錫 刘禹锡 Liú Yǔxī 772–842 4
Lo Pin-vang 駱賓王 骆宾王 Luò Bīnwáng kb. 640 – 684 1
Lu Lun 盧綸 卢纶 Lú Lún 739-799 6
Ma Taj 馬戴 马戴 Mǎ Dài 799—869 2
Meng Csiao 孟郊 孟郊 Mèng Jiāo 751-814 2
Meng Hao-zsan 孟浩然 孟浩然 Mèng Hàorán 689 vagy 691 - 740 15
Pej Ti 裴迪 裴迪 Péi Dí kb. 716 – ? 1
Po Csü-ji 白居易 白居易 Bái Jūyì 772–846 6
Sen Csüan-csi 沈佺期 沈佺期 Shěn Quánqí (kb. 650 – 729 2
Sze-kung Su 司空曙 司空曙 Sīkōng Shǔ kb. 720 - kb. 790 3
Szeng Csiao-zsan 僧皎然 僧皎然 Sēng Jiǎorán ? 1
Szung Cse-ven 宋之問 宋之问 Sòng Zhīwèn kb. 660- kb. 710 1
Taj Su-lun 戴叔倫 戴叔伦 Dài Shūlún 732—789 1
Tang Hszüan-cung császár 唐玄宗 唐玄宗 Táng Xuánzōng 685-762 1
Tu Csiu-niang 杜秋娘 杜秋娘 Dù Qiūniáng a 9. század első fele 1
Tu Fu 杜甫 杜甫 Dù Fǔ 712–770 39
Tu Hszün-ho 杜荀鶴 杜荀鹤 Dù Xúnhè 846-904 1
Tu Mu 杜牧 杜牧 Dù Mù 803—852 10
Tu Sen-jen 杜審言 杜審言 Dù Shěnyán kb. 646 – ? 1
Vang Csang-ling 王昌齡 王昌龄 Wáng Chānglíng 698–756 8
Vang Cse-huan 王之渙 王之涣 Wáng Zhīhuàn 688-742 2
Vang Csien 王建 王建 Wáng Jiàn ? – kb. 830 1
Vang Han 王翰 王翰 Wáng Hàn a 8. század első fele 1
Vang Po 王勃 王勃 Wáng Bó kb. 649–676 1
Vang Van 王灣 王灣 Wáng Wān 693-751 1
Vang Vej 王維 王维 Wáng Wéi 699-759 29
Vej Csuang 韋莊 韦庄 Wéi Zhuāng 836–910 2
Vej Jing-vu 韋應物 韦应物 Wéi Yìngwù 737 -792 12
Ven Ting-jün 溫庭筠 温庭筠 Wēn Tīngyūn 812-870 4

Fordításai[szerkesztés]

A kötet első legjelentősebb teljes fordítása az amerikai költő, Witter Bynner (1881-1968) és a kínai Csiang Kang-hu 江亢虎 (1883-1954) nevéhez fűződik, akiknek angol fordítása The Jade Mountain („A Jáde-hegy”) címen 1929-ben jelent meg először. A mára legendássá vált kínai versfordításaihoz ezt az angol változatot vette alapul Kosztolányi Dezső is, aki a kötet számos versét magyarra fordította. A teljes kötetnek soha nem jelent meg magyar fordítása, sőt a benne szereplő költemények közül soknak máig nem is létezik fordítása. Kosztolányin kívül, az antológiában szereplő versek közül több-kevesebb alkotást fordított még Ágner Lajos, Weöres Sándor, Faludy György, Szerdahelyi István és mások.[m 1]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A gyűjtemény versei közül több megtalálható a Klasszikus kínai költők című antológiában (lásd KKK 1967), de nagyon sok csak a különböző műfordítók önálló kötetében lelhető fel. Ezeket a műveket lásd a kínai költészet szócikk irodalomjegyzékében.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Yu 2002 64., 65. o.
  2. ↑ Yu 2002 64., 65. o.

Források[szerkesztés]

  • ↑ KKK 1967: Klasszikus kínai költők I-II. Ford. András László et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta Csongor Barnabás (IV-VI. rész) és Tőkei Ferenc (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1967.
  • ↑ Rexroth 1970: Rexroth, Kenneth: Love and the Turning Year: One Hundred More Poems from the Chinese. New York, New Directions, 1970.
  • ↑ Hengtang 1993: Heng-tang Tuj-si 衡塘退士: Tang-si szan-paj sou 唐诗三百首 (A Tang-kor háromszáz verse). Vuhan 武汉, Hupej Zsen-min Csu-pan-sö 湖北人民出版社, 1993. ISBN 7-216-01228-3
  • ↑ Watson 1971: Watson, Burton: CHINESE LYRICISM: Shih Poetry from the Second to the Twelfth Century. New York, Columbia University Press, 1971. ISBN 0-231-03464-4
  • ↑ Wu 1972: Wu, John C. H: The Four Seasons of Tang Poetry. Rutland, Vermont, Charles E. Tuttle, 1972. ISBN 978-0-8048-0197-3
  • ↑ Yu 2002: Yu, Pauline: "Chinese Poetry and Its Institutions". In Hsiang Lectures on Chinese Poetry, Volume 2, Grace S. Fong, editor. Montreal, Center for East Asian Research, McGill University. 2002.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Tángshī sānbǎi shǒu témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Tang-kor_háromszáz_verse&oldid=23392572”