2014-es közgyűlési választás Heves megyében

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(2014-es közgyűlési választások Heves megyében szócikkből átirányítva)
Közgyűlési választások
Heves
megyében
2010 2014. október 12. 2019
Részvétel: 51% 105 ezer szavazó a 206 ezerből

Közgyűlés létszáma: 15 fő
Többség: 8 fő
Jelöltek száma: 89 fő
5 listán
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
FideszKDNP 49 338 48% 8
Jobbik 30 167 30% 4
MSZP 14 994 15% 2
DK 6 404 6% 1
{{{lista5}}} {{{százalék5}}} {{{képviselő5}}}
{{{lista6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}}
{{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 1 lista (1 051 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 3 512


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Szabó Róbert
Fidesz-KDNP
Szabó Róbert
Fidesz-KDNP

A 2014-es megyei közgyűlési választásokat október 12-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Heves megyében a szavazásra jogosultak fele, több mint százezer ember ment el szavazni. A szavazók öt lista jelöltjei közül választhattak.

A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – nyolc képviselőjük a többséget jelentette a tizenöt fős közgyűlésben. A Jobbik második, az MSZP harmadik lett. Bejutott a közgyűlésbe a DK, míg a Szociáldemokratáknak ez nem sikerült.

A közgyűlés a hivatalban lévő Szabó Róbertet, a Fidesz-KDNP képviselőjét választotta elnökévé.

A választás rendszere[szerkesztés]

Megyeháza, Eger

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

A választás rendszerének alapját a 2010-ben elfogadott módosítások jelentették.[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A választók egy választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A szavazatokat arányosan osztották el az érvényes szavazatok 5%-át – közös lista esetén 10/15%-át – elérő szervezetek között.

2014-ben a 2010-es választásokhoz képest két lényeges változás lépett érvénybe: egyrészt a képviselőket öt évre választották (a korábbi négy helyett), másrészt az ajánlások számát 0,5%-ra mérsékelték (a korábbi 1%-ról).

Választókerület[szerkesztés]

Választókerületi beosztás[2]
Település Lakó[3] Választó-
polgár
Megyei
képviselő
Közgyűlési
választókerület
120 254 443 206 181 15
Megyei jogú város
Eger
1 53 956 (45 039)
Összesen 121 308 399 (251 220) 15

Heves megyében a közgyűlés létszáma 15 fő volt. A szabályok szerint a megyei közgyűlés létszáma a megye egészének lakosságszámához igazodott – függetlenül attól, hogy Eger polgárai nem szavazhattak a Heves megyei önkormányzat összetételéről. Ebben az évben a megyének 308 ezer lakója volt.[3]

A közgyűlést a megye 110 községének és nagyközségének, valamint tíz városának polgárai választhatták meg. (A tíz városból ötben éltek ötezernél többen.)

A választásra jogosult polgárok száma 206 ezer volt. A polgárok kétharmada ezer és tízezer közötti lélekszámú településen élt, míg egynegyedük ennél nagyobb városokban lakott.

A legkevesebb választó a megye északi részén található Kisfüzesen (132 polgár) és Terpesen (153 polgár) lakott, a legtöbb pedig Gyöngyösön élt (25 315 polgár).

A közgyűlés választóinak eloszlása településméret szerint[2]
Településméret
(lakók száma)
Település Választójogosult Megjegyzés
1 – 1 000 40 18 821 9,13% legkisebb község: Kisfüzes
1 001 – 5 000 75 124 811 60,53% városok: Pétervására, Gyöngyöspata,
Kisköre, Bélapátfalva, Verpelét
5 001 – 10 000 2 10 892 5,28% Lőrinci, Füzesabony
10 000 fölött 3 51 657 25,05% Heves, Hatvan, Gyöngyös
Összesen 120 206 181

Jelöltállítás[szerkesztés]

Hat szervezet vett részt sikeresen a jelöltállítási folyamatban, négyen önálló, ketten pedig közös listát állítottak. A jelöltek száma 89 volt. A listák mindegyikét országos pártok állították.

Listák[szerkesztés]

 Heves megyei közgyűlési
szavazólap (minta)
[4]

Lista állításához ajánlásokat kellett gyűjteni. Erre bő két hét állt rendelkezésre – augusztus 25. és szeptember 8. között.[5] Ez alatt az idő alatt önálló lista állításához a választásra jogosultak 0,5%-ának, közös lista állításához 1%-ának aláírását kellett összegyűjteni. Heves megyében ez 1034, illetve 2067 darab ajánlást jelentett.[6]

Az előző közgyűlés pártjai közül a Fidesz és a KDNP közös listát, míg az MSZP, illetve a Jobbik önálló listát állítottak. Először mérettette meg magát a DK, és az egyetlen országgyűlési képviselettel nem rendelkező lista a Szociáldemokratáké volt.

Az Együtt is próbálkozott a listaállítással, de elegendő ajánlás híján a választási szervek elutasították a nyilvántartásba vételt.[7]

A legkevesebb jelölttel a Szociáldemokraták vágtak neki a választásnak (5 fő). A középmezőnyben a DK (15 fő), a Jobbik és az MSZP (20-20 fő) foglalt helyet, míg legtöbb jelölt a Fidesz-KDNP listáján szerepelt (29 fő).

A választásokon részt vevő szervezetek[8]
Lista Szervezet Jelöl­tek
száma
#.[9] neve típusa neve jellege hatóköre
1. Jobbik önálló Jobbik Magyarországért Mozgalom párt országos 20
2. Szociáldemokraták önálló Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja párt országos 5
3. Fidesz-KDNP közös Fidesz – Magyar Polgári Szövetség párt országos 29
Kereszténydemokrata Néppárt párt országos
4. MSZP önálló Magyar Szocialista Párt párt országos 20[10]
5. DK önálló Demokratikus Koalíció párt országos 15
5 lista 6 szervezet 89

Jelöltek[szerkesztés]

A képviselőjelöltek a listákon elfoglalt helyük szerint[8]
#. Jobbik Szociál­demokraták FIDESZ-KDNP MSZP DK
1. Dudás Róbert Nemcsik János Endre Szabó Róbert Érsek Zsolt Hegedüs János József
2. Faragó Tamás Molnár János Tóth Csaba Szabó Gyula József Tóth György
3. Orbán Gábor Gyula Szabó Sándor Miklós Herman István dr. Nagy Imre Szilveszter Péterné
4. Szűcsné Major Ildikó Boday László Csik Balázs Kontra Gyula Varga János
5. Kun Róbert Lakatos Sándor dr. Juhász Attila Simon Biró József Pál Basa Zoltán

(A szavazólapokon a listák az első öt helyezettje szerepelt.)

A további jelöltek
6. Tóthné Veres Noémi Jáger József Helgert Tiborné Szeredi Mónika
7. Tóth György István dr. Tóth József Vince János Kovácsné Pintér Ibolya
8. Szedlák Szabolcs Kovács Béla Kertész Zoltán Fehér Sándor
9. Nagy Sándor Tóthné Szabó Anita Bocsi János Kis Endre
10. Jakab Lénárd Sveiczer Sándor Péter Havellant László Beer Ferenc
11. Bolyki András Forgó Gábor Buda Sándorné Jakabné Balázs Éva
12. Zámbor András dr. Gondos István Hiesz György Dunai Katalin
13. Bus Árpád Zsolt Pócs János Sós Tamás Ragó Zsigmond
14. Zagyva György Havelant István [10] Serfőző Gyula Mihály
15. Gáspár Tamás Sándor Bíró Edit Boros Vince István Boári István
16. Holló Gyula Kómár József László Godó Lajos
17. Hatalyák Péter László Farkas Sándor Sárosi Károly
18. Kis Tamás Verebélyi György Rabossai Sándorné
19. Kévés Tamás Teréki István Csaba Utassy Katalin
20. Kovács András dr. Ördög István Fekete László
21. Vámosi László Orosz Bálint János
22. Bártfai Melinda
23. Udzeliné Murányi Enikő
24. Sári László
25. Debreceni-Maruzs Boglárka
26. Bóta József Sándor
27. Homonnai Albert
28. dr. Tatár László
29. Petrik László

Részvétel[szerkesztés]

A részvétel összesített adatai[11][12]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 206 181
Szavazó 105 466 51,15%
   érvényes szavazólap 101 954 49,45% 96,67%
   érvénytelen / hiányzó szavazólap 3 512 1,70% 3,33%
Távolmaradó 100 715 48,85%
Minden második polgár szavazott

A 206 ezer szavazásra jogosult polgárból 105 ezer vett részt a választásokon (51%), közülük három és fél ezer szavazott érvénytelenül (3,3%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a különböző méretű településcsoportok között. A legkisebb községekben igen magas, a legnagyobb öt városban pedig átlag alatti volt a választói kedv. (A legfeljebb ezer fős településeken 66%, az ötezer fő fölötti településeken 45%.)

A legtöbb polgár Halmajugrán (83%) ment el szavazni, a legkevesebb pedig Atkáron (26%).

Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma Település Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel Legnagyobb / legkisebb
részvétel
1 – 1 000 40 18 821 12 334 65,53% Ivád (80,73%)
Szentdomonkos (45,74%)
1 001 – 5 000 75 124 811 65 012 52,09% Halmajugra (82,88%)
Atkár (25,97%)
1 – 5 000 115 143 632 77 346 53,85%
5 001 – 10 000 Lőrinci 4 635 1 836 39,61%
Füzesabony 6 257 3 054 48,81%
5 001 – 10 000 2 10 892 4 890 44,90%
10 000 fölött Heves 8 834 4 755 53,83%
Hatvan 17 508 6 565 37,50%
Gyöngyös 25 315 11 910 47,05%
10 000 fölött 3 51 657 23 230 44,97%
Összesen 120 206 181 105 466 51,15%

Eredmény[szerkesztés]

Szavazatok és képviselői helyek[11]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
Fidesz-KDNP 49 338 48,39% 8 53,33%
Jobbik 30 167 29,59% 4 26,67%
MSZP 14 994 14,71% 2 13,33%
DK 6 404 6,28% 1 6,67%
Szociáldemokraták 1 051 1,03% 0
Összesen 101 954 4/5 15

A szavazatszámláló bizottságok tagjai több mint százezer érvényes szavazatot számoltak össze. Ezek közül a legtöbb a Fidesz-KDNP listát támogatta, közel ötvenezres számuk 48%-os arányt jelentett. A voksok közel 30%-a érkezett a Jobbik listájára, míg ennek kevesebb mint a fele az MSZP-jére.

Az 5%-os bejutási küszöböt 5098 szavazat jelentette. Ezt az újoncként induló DK több mint ezer szavazattal haladta meg (6,3%), míg a szociáldemokraták ennek csak töredékét tudták összegyűjteni (1,0%).

A Fidesz-KDNP nyolc képviselői helyhez jutott, ezzel éppen megszerezve a közgyűlési többséget. A Jobbik négy, az MSZP kettő, a DK pedig egy képviselőt küldhetett a megyeházára.

Az új közgyűlés[szerkesztés]

A közgyűlés összetétele[11]
8 4 2 1
Lista Képviselő
Fidesz-KDNP 8 53%
Jobbik 4 27%
MSZP 2 13%
DK 1 7%
Összesen 15

Az új közgyűlés alakuló ülésén, október 27-én a hivatalban lévő Szabó Róbertet, a Fidesz-KDNP listavezetőjét választotta meg elnökének (15-ből 15 igen szavazattal). Főállású alelnök Herman István (15 igen), társadalmi megbízatású alelnök pedig Tóth Csaba (14 igen és 1 érvénytelen) lett – mindketten a Fidesz-KDNP képviselői.[13]

Képviselőcsoportot csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik tudott alakítani. Frakció nélkül, függetlenként végezhetik munkájukat az MSZP és a DK listájáról bejutott képviselők.

A közgyűlés tagjai[szerkesztés]

Fidesz-KDNP
Szabó Róbert
Tóth Csaba
Herman István
Csik Balázs
dr. Juhász Attila Simon
Jáger József
dr. Tóth József
Kovács Béla
Jobbik
Dudás Róbert
Tóth Csaba
Herman István
Csik Balázs
MSZP
Érsek Zsolt
Szabó Gyula József
DK
Hegedüs János József

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A hatályos törvény: 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. április 29.). Ugyanitt megtalálható a többi vonatkozó jogszabály.
  2. a b A választópolgárok és képviselők számára nézve lásd: Országos és területi összesítések a választókerületekről. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  3. a b A lakosságszám 2014. január 1-jén a 308 399 volt. A törvényben leírt képlet szerint 400 ezer lakóig minden 20 ezer lakó után járt egy képviselői hely. Lásd: 1/2014. (II.11.) számú határozat. Heves Megyei Választási Iroda vezetője, 2014. február 11. [2016. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.). Eger lakóinak a számára nézve lásd: Eger – Szavazókörök. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  4. A szavazólap mintáját szeptember közepén hagyta jóvá a Területi Választási Bizottság (36/2014. (IX.15.) TVB határozat). A határozatok listája: Határozatok. Heves Megyei Területi Választási Bizottság, 2014 (Hozzáférés: 2017. május 1.)[halott link]
  5. 2/2014. (VII. 24.) IM rendelet. Önkormányzati választások 2014. Jog. Miniszteri rendeletek. Nemzeti Választási Iroda, 2014. július 25. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  6. 1/2014. (VIII.18.) TVI közlemény. Heves Megyei Területi Választási Iroda vezetője, 2014. augusztus 18. [2018. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  7. A választási bizottság csak 936 leadott ajánlást fogadott el érvényesnek, a szükséges 1034 helyett. 30/2014. (IX.10.) TVB határozat. Heves Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. szeptember 10. [2015. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  8. a b HEVES megyei közgyűlési listái. Önkormányzati választások 2014. Nemzeti választási iroda. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  9. A lista sorszámok sorsolásának eredményére lásd: 21/2014.(IX.9.) határozat. Heves Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. szeptember 9. [2018. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  10. a b Az eredeti listán 21 név szerepelt, de a 14. számú jelölt még a választások előtt visszalépett a jelöltségtől. 28/2014. (IX.9.) TVB határozat. Heves Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. szeptember 9. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  11. a b c HEVES megyei közgyűlés választásának eredménye. Önkormányzati választások, 2014. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. április 30.)
  12. A jegyzőkönyvi adatok (A) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (B) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma a (G) mezőben szerepel. Az alábbi táblázat "érvénytelen" rovata a jegyzőkönyv (G) és (B) mezője különbségének felel meg.
  13. Hivatalos jegyzőkönyv pp. 7., 11.. Heves Megye Közgyűlése, 2014. október 27. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 30.), illetve Újra Szabó Róbert a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. MTI-Önkormányzati hírek, 2014. október 27. (Hozzáférés: 2017. április 30.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]