2-hexanol
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 2-hexanol[1] | |||
 |
|||
-Hexan-2-ol_3D_ball.png) |
|||
| IUPAC-név | hexán-2-ol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
| CAS-szám | 626-93-7 | ||
| PubChem | 12297 | ||
| ChemSpider | 11794 | ||
|
|||
|
|||
| StdInChIKey | QNVRIHYSUZMSGM-UHFFFAOYSA-N | ||
| ChEMBL | 45425 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H14O | ||
| Moláris tömeg | 102,174 g/mol | ||
| Sűrűség | 0,81 g/ml | ||
| Forráspont | 140 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 14 g/l | ||
| Oldhatóság | oldódik etanolban és dietil-éterben | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−392,0 kJ·mol−1 (folyadék) −333,5 kJ·mol−1 (gáz) |
||
| Az infoboxban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standard állapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |||
A 2-hexanol hat szénatomot tartalmazó alkohol, képlete C6H14O vagy C6H13OH. Egy kiralitáscentruma van, így két sztereoizomerje létezik: R és S, melyek rezolválással elválaszthatóak egymástól.
Racém elegye 1-hexén és víz reakciójával állítható elő kénsav katalizátor mellett:[2]
Források[szerkesztés]
- ↑ Lide, David R., Handbook of Chemistry and Physics (87 ed.), Boca Raton, FL: CRC Press, pp. 3-310, 5-47, 8-106, ISBN 0-8493-0594-2
- ↑ Herstellung von 2-Hexanol (Uni-Siegen) (PDF; 8 kB).
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2-Hexanol című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2-Hexanol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
