Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(1922-es választások szócikkből átirányítva)

A Horthy-rendszerben (1919–1944) tartott magyarországi országgyűlési választások (korabeli hivatalos elnevezésén nemzetgyűlési választások) részben nyílt, részben titkos rendszerben zajlottak, közös jellemzőjük pedig a választójog folyamatos változtatása volt a szélsőséges (elsősorban szélsőjobboldali, fajvédő) pártok, elemek kiszorítása érdekében. Ennek folyamányaként az összes választást az Egységes Párt, illetve annak utódjai (Nemzeti Egység Pártja 1932-1938 között, majd Magyar Élet Pártja) nyerték.

A Horthy-rendszert megelőző Tanácsköztársaság választási törvénye a lakosság 57%-ának adott szavazójogot, számos túlkapása ellenére komoly előrelépés volt egy demokratikusabb választási rendszer elterjesztése felé. Minden 18. életévét betöltött állampolgár választhatott, nemre való tekintet nélkül. Tehát ekkor szavazhattak először a nők, a 18 és 24 év közöttiek, az ipari- és agrárproletariátus nagy része. A Tanácsköztársaság bukását követően ismét szigorodott a választójogi törvény. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, valamint a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez mintegy 750 ezer fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Részben visszahozták a nyílt választást: a választás csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. Az 1925. évi XXVI. törvény, és főként az azt követő1938. évi XIX. törvény a választójog várt kiterjesztése helyett még tovább szűkítette a választójogot. A műveltségi cenzus szigorítása 250 ezer fővel csökkentette a választói létszámot. A választójog 6 év helyben lakást, a férfiak esetében a 26., a nők esetében a 30. életév betöltését és legalább 6 elemi osztály elvégzését írta elő. Bevezettésre került a többes választójog. A választók kétharmada 2 (listás és egyéni) szavazattal rendelkezett, a népesség 70%-a pedig egyáltalán nem szavazhatott. A Horthy-korszak szigorodó választójogi törvényei következtében az 1939-es országgyűlési választáson közel 400 ezerrel kevesebb választó volt, mint 1920-ban, miközben az ország népessége 15%-kal nőtt.

Az 1920-as választások[szerkesztés]

A választásokat 1920. január 25-26-án tartották meg azokban a választókerületekben, illetve választókerület-csonkokban, amelyek nem álltak idegen megszállás alatt. A választás adatainak teljes feldolgozására még nem került sor. Ennek következtében 22 választókerületben nem ismert sem az érvénytelen szavazatok száma, és legtöbbjükben a választásra jogosultaké sem, csak az érvényes szavazatoké. További 22 kerületben kizárólag a győztes jelölt neve és pártállása ismert. 39 kerületben egyhangú választás történt. A maradék 80 kerületben a részvételi arány 88,52% volt. Érdekes, hogy a leadott szavazatok 10,38%-a érvénytelen volt. Ezt a rutintalansággal, valamint a szociáldemokrata bojkottal lehet magyarázni.

A KNEP és az OKGFP koalíciójával alakult kormány. A szerb és román megszálló csapatok kivonulásával pótválasztásokat tartottak.

A felszabadult Tiszántúlon 1920. júniusában és júliusában 5 hétvégén át tartották a választásokat. Ezek eredményeiről adatok még kisebb arányban állnak rendelkezésre, mint a januári fordulókéról. A 44 választókerületből mindössze 13-ról vannak pontos adatok. 3-ban egyhangú választásra került sor, 16-ból csak a győztes ismert. 12 helyen részben ismertek az eredmények. A maradékban a részvételi arány 88,2% volt. Az érvénytelen szavazatok aránya 2,69% volt, ami a gyenge szociáldemokrata befolyással magyarázható.

A felszabadult Baranyában 1921. október 30-31-én tartották a választásokat. 1 körzetben egyhangú volt. 4 helyen az adatok részlegesen ismertek, 7-ben teljesen. Itt a részvételi arány 93,01%.

A kiegészítő választások lezajlása után az időközi választások eredményeit figyelembe véve a következőképpen alakult a parlament:

Oldal Mandátumok száma Mandátumok aránya
kormánypárti 196 89,50%
ellenzék 12 5,48%
független 11 5,04%
Összesen 219 100%
Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) 84 38,36% kormánypárt
Országos Kisgazda és Földmíves Párt (OKGP) 75 34,25% kormánypárt
Keresztény Kisgazda Földmíves és Polgári Párt (KKGFpP) 29 13,24% kormánypárt
Nemzeti Demokrata Polgári Párt (NDP) 6 2,74% ellenzék
Keresztény Nemzeti Kisgazda Párt (KNKGP) 4 1,83% kormánypárt
Kisgazda Párt (KGP) 2 0,91% kormánypárt
Keresztény Nemzeti Párt (KNP) 2 0,91% ellenzék
Keresztény Szociális és Gazdasági Párt (KSZGP) 1 0,46% ellenzék
Független 48-as Kisgazdapárt 1 0,46% kormánypárt
Magyar Nemzeti Munkáspárt (MNMP) 1 0,46% ellenzék
Magyarországi Munkáspárt (MMP) 1 0,46% ellenzék
Pártonkívüli 11 5,02% független
Kormánytámogató pártonkívüli 1 0,46% kormánypárt
Ellenzéki pártonkívüli 1 0,46% ellenzék
Összesen 219 100%

Az 1922-es választások[szerkesztés]

A választásokat 1922. május 28-án, június 1-jén, valamint június 12-én, 13-án és 15-én tartották. 1922-ben már

csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, továbbá a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez az új rendelkezés nyomban mintegy 3/4 millióval csökkentette a választásra jogosultak számát. Változás volt az előző választáshoz képest, hogy a választás már csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. 195 egyéni kerületben nyílt szavazást tartottak, 20 titkos egyéni, és 30 listás körzet volt.[1] A választásra jogosultak 76,1%-a adta le voksát.

Szervezet Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Egységes Párt (EP) 623 201 38,18% 140 57,38% kormánypárt
Nemzeti Polgári Párt (NPP) 22 764 1,39% 2 0,82% ellenzék
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) 70 706 4,33% 10 4,10% kormánypárt
Keresztény Egység Tábora (KET) 59 508 3,65% 5 2,05% kormánypárt
Keresztény Földmíves és Polgári Párt (KFPP) 103 705 6,35% 11 4,51% ellenzék
Keresztény Nemzeti Párt (KNP) 3 547 0,22% nem jutott be
Szövetkezett Keresztény Ellenzék (SZKE) 20 610 1,26% 2 0,82% ellenzék
Keresztényszocialista Párt (KSZP) 69 096 4,23% 7 2,87% ellenzék
48-as Kisgazda Párt (48KGP) 26 972 1,65% 2 0,82% ellenzék
Magyarországi Munkáspárt (MMP) 7 768 0,48% 1 0,41% ellenzék
Függetlenségi Kisgazda Földmíves és Polgári Párt (FKGP) 66 693 4,09% 5 2,05% ellenzék
Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt 33 220 2,04% 1 0,41% ellenzék
Liberális Ellenzék 84 307 5,17% 8 3,28% ellenzék
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) 277 481 17,00% 25 10,25% ellenzék
Magyar Nemzeti Szocialista Blokk (MNSZB) 1 423 0,09% nem jutott be
Gazdasági Párt (GP) 7 545 0,46% nem jutott be
Honvédelmi Párt (HP) 8 067 0,49% nem jutott be
Keresztény Földmíves és Iparos Párt (KFIP) 3 584 0,22% 1 0,41% ellenzék
Pártonkívüli 142 067 8,70% 24 9,84% 8 ellenzéki, 3 kormánytámogató
Összesen 1 632 264 100% 244 100%
Oldal Mandátumok száma Mandátumok aránya
kormánypárt 157 64,34%
ellenzék 73 29,10%
független 14 5,74%
Összesen 244 100%
Nézet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
konzervatív 149 61,07% kormánypárti 142, ellenzéki 2
keresztény 39 15,98% kormánypárti 16, ellenzéki 23
kisgazda 8 3,28% ellenzéki
liberális 9 3,69% ellenzéki
szociáldemokrata 26 10,66% ellenzéki
pártonkívüli 13 5,33% független
Összesen 244 100%
Kormányoldal nézete Mandátumok száma Mandátumok aránya
konzervatív 141 89,24%
keresztény 17 10,76%
Összesen 158 100%
Ellenzék nézete Mandátumok száma Mandátumok aránya
konzervatív 8 10,96%
keresztény 22 30,14%
kisgazda 8 10,96%
szociáldemokrata 26 35,62%
liberális 9 12,33%
Összesen 73 100%

Az 1926-os választások[szerkesztés]

A belügyminiszter a választásokat 1926. december 8-18-ra tűzte ki. A részvételi arány a 91 egyhangú körzet miatt 51,25% volt. Ahol volt tényleges szavazás ott a részvételi arány 76,02% volt.

Szervezet Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (MNFP) 43263 3,78% 2 0,82% ellenzék
Egységes Párt (EP) 579564 50,68% 170 69,38% kormánypárt
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (KGSZP) 175275 15,33% 35 14,29% kormánypárt
Agrárpárt (AP) 16355 1,43% 3 1,22% ellenzék
Független '48-as Kisgazdapárt 9963 0,87% nem jutott be
Magyarországi Földmíves és Munkáspárt 4317 0,38% nem jutott be
Egyesült Balpárt 90132 7,58% 9 5,71% ellenzék
Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt 13564 1,19% 1 0,41% ellenzék
Magyarországi Szociáldemokrata Párt 126824 11,09% 14 5,71% ellenzék
Magyar Nemzeti Szociális Párt 1118 0,10% 1 0,41% ellenzék
Pártonkívüli 83208 7,28% 10 4,08% független
Összesen 1 143 583 100% 245 100%
Oldal Mandátumok száma Mandátumok aránya
kormánypárti 205 83,67%
ellenzék 30 12,24%
független 10 4,08%
Összesen 245 100%
Nézet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
fajvédő 2 0,82% ellenzéki
konzervatív 170 69,38% kormánypárti
keresztény 35 14,29% kormánypárti
kisgazda 3 1,22% ellenzéki
liberális 10 4,08% ellenzéki
szociáldemokrata 15 6,12% ellenzéki
pártonkívüli 10 4,08% független
Összesen 245 100%
Kormányoldal megoszlása Mandátumok száma Mandátumok aránya
konzervatív 170 82,93%
keresztény 35 17,07%
Összesen 205 100%
Ellenzék megoszlása Mandátumok száma Mandátumok aránya
fajvédő 2 6,67%
kisgazda 3 10%
liberális 10 33,33%
szociáldemokrata 15 50%
Összesen 30 100%

Az 1931-es választások[szerkesztés]

A választásokat 1931. június 28-30-án tartották. A részvétel a 67 egyhangú kerület miatt 59,25% volt. Ahol ténylegesen volt szavazás ott a jogosultak 78,2%-a adta le érvényes voksát.

Szervezet Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Frontharcosok Egyesült Nemzeti Pártja 4 804 0,32% nem jutott be
Fajvédők 4 346 0,,29% nem jutott be
Egységes Párt 687 732 45,53% 157 64,09% kormánypárt
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt 184 618 12,22% 32 13,96% kormánypárt
Szövetkezett Polgári Pártok 6 929 0,46% nem jutott be
Keresztény Ellenzék 17 880 1,18% 2 0,82% ellenzék
Keresztényszocialista Párt 10 996 0,73% 1 0,41% ellenzék
Független Keresztényszocialista Párt 2 096 0,14% nem jutott be
Keresztény Szociális és Gazdasági Párt 2 343 0,16% nem jutott be
Keresztény Gazdasági Ellenzéki Párt (KNEP) 7 109 0,47% 1 0,41% ellenzék
Független Polgári Párt 7 316 0,48% 1 0,41% ellenzék
Keresztény Nemzeti Ellenzéki Párt 5 318 0,35% 1 0,41% ellenzék
Független Kisgazdapárt 173 477 11,48% 10 4,08% ellenzék
Magyarországi Földmíves és Munkáspárt 5 198 0,34% nem jutott be
Kisgazda, Kisiparos és Földmíves Nagyatádi Párt 1 586 0,1% nem jutott be
Kisgazda 3 735 0,25% nem jutott be
Agrárdemokrata 3 567 0,24% 1 0,41% ellenzék
Egységes Szabadelvű Demokrata Párt 45 977 3,04% 4 1,63% ellenzék
Nemzeti Demokrata Polgári Párt 15 933 1,05% 2 0,82% ellenzék
Győri Gazdasági Párt 1 936 0,13% nem jutott be
Független Balpárt 5 213 0,35% nem jutott be
Egyesült Ellenzék 2 891 0,19% 1 0,41% ellenzék
Országos Függetlenségi és Kossuth Párt 28 518 1,89% nem jutott be
Nemzeti Radikális Párt 6 057 0,4% 1 0,41% ellenzék
Magyarországi Szociáldemokrata Párt 165 794 10,98% 14 5,71% ellenzék
Pártonkívüli 76 149 5,04% 14 5,71% független
Pártonkívüli ellenzéki 15 587 1,03% 1 0,41% ellenzék
Pártonkívüli kisgazda 7 901 0,52% nem jutott be
Pártonkívüli gazdasági 7 639 0,51% nem jutott be
Pártonkívüli keresztény ellenzéki 412 0,03% nem jutott be
Pártonkívüli kormánypárti 1 439 0,1% 1 0,41% kormánypárt
Összesen 1 510 496 100% 245 100%
Oldal Mandátumok száma Mandátumok aránya
kormánypárti 190 77,55%
ellenzék 41 16,73%
független 14 5,71%
Összesen 245 100%
Nézet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
fajvédő 1 0,41% ellenzéki
konzervatív 158 64,49% kormánypárti
keresztény 37 15,1% kormánypárti 32, ellenzéki 5
kisgazda 11 4,49% ellenzéki
liberális 10 4,08% ellenzéki
szociáldemokrata 14 5,71% ellenzéki
pártonkívüli 14 5,71% független
Összesen 245 100%
Kormányoldal megoszlása Mandátumok száma Mandátumok aránya
keresztény 32 16,84%
konzervatív 158 83,16%
Összesen 190 100%
Ellenzék megoszlása Mandátumok száma Mandátumok aránya
keresztény 5 12,2%
fajvédő 1 25%
kisgazda 11 2,44%
liberális 10 24,39%
szociáldemokrata 14 34,15%
Összesen 12 100%

Az 1935-ös választások[szerkesztés]

A választásokat 1935. március 31-től április 4-ig, valamint április 6-7-én tartották. A részételi arány az 53 egyhangú kerület miatt 65,68% volt. Ahol ténylegesen voltak választások, ott a részvétel 79,75% volt.

Szervezet Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Nemzeti Egység Pártja 935 723 47,4% 170 69,39% kormánypárt
Független Kisgazdapárt 387 351 19,62% 22 8,98% ellenzék
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt 175 165 8,87% 14 5,71% ellenzék
Magyarországi Szociáldemokrata Párt 132 052 6,69% 11 4,49% ellenzék
Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék 72 407 3,67% 7 2,86% ellenzék
Magyar Nemzeti Szocialista Párt 75 318 3,82% 2 0,82% ellenzék
Reformnemzedék 14 478 0,73% 2 0,82% ellenzék
Nemzeti Legitimista Néppárt 40 025 2,03% 1 0,41% ellenzék
Népakarat Pártja 7 431 0,38% 1 0,41% ellenzék
Keresztény Ellenzék 9 156 0,46% 1 0,41% ellenzék
Keresztény Nemzeti Front 8 526 0,43% 1 0,41% ellenzék
Magyarországi Földmíves és Munkáspárt 11 004 0,56% 1 0,41% ellenzék
Nemzeti Agrár Ellenzék 5 320 0,27% 1 0,41% ellenzék
Országos Függetlenségi és Kossuth Párt 5 648 0,29% 1 0,41% ellenzék
Nemzeti Radikális Párt 17 031 0,86% nem jutott be
Szabad Polgári Párt 2 527 0,13% nem jutott be
Kispolgárok és Munkások Egyesült Nemzeti Pártja 915 0,05% nem jutott be
Magyar Igazság Pártja 546 0,03% nem jutott be
pártonkívüli 46 599 2,36% 8 3,27% független
pártonkívüli ellenzéki 16 556 0,84% 2 0,82% ellenzék
pártonkívüli legitimista 10 325 0,52% nem jutott be
Összesen 1 974 089 100% 245 100%
Oldal Mandátumok száma Mandátumok aránya
kormánypárti 170 69,39%
ellenzék 67 27,34%
független 8 3,27%
Összesen 245 100%
Nézet[2] Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
konzervatív (Gömbös-párti) 130-140 53,06% - 57,14% kormánypárti
konzervatív (nem Gömbös-párti) 30-40 12,24% - 16,32% kormánypárti
konzervatív ellenzék 6 2,45 ellenzéki
keresztény-konzervatív 17 6,94% ellenzéki
fajvédő 2 0,82% ellenzéki
nemzetiszocialista 3 1,22% ellenzéki
kisgazda 24 9,8% ellenzéki
liberális 10 4,08% ellenzéki
szociáldemokrata 11 4,49% ellenzéki
pártonkívüli 2 0,81% független
Összesen 245 100%

Az 1939-es választások[szerkesztés]

A választásokat 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartották. Az egyéni szavazáson a 2 egyhangú kerület miatt 79,96% volt a részvételi arány. Ahol tényleges választásra került sor, ott a részvétel 90,98% volt. Listás szavazáson a részvétel a 2 egyhangú megye miatt 84,88% volt, ahol ténylegesen szavaztak, ott a részvétel 88,9% volt. A szavazás teljesen titkos volt.

A parlament megalakulástól 1944 őszéig összesen 17 alkalommal tartottak időközi választást, folyamatos MÉP győzelemmel. Az utolsó választási aktusokra már a német megszállás után került sor: ekkor egyhangú szavazással került a képviselőházba Rátz Jenő (1944. május 28.), Sztójay Döme (1944. június 30.) és Bárdossy László (1944. július 2.) is.

Szervezet Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Magyar Élet Pártja (MÉP) 1 871 375 50,76% 181 69,62% kormánypárt
Nyilaskeresztes Párt (NYKP) 530 405 14,39% 29 11,15% ellenzék
Független Kisgazdapárt (FKGP) 569 054 15,44% 14 5,38% ellenzék
Szociáldemokrata Párt (SZDP) 126 237 3,42% 5 1,92% ellenzék
Polgári Szabadságpárt 57 766 1,57% 5 1,92% ellenzék
Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt (EMNSZP) 78 806 2,14% 4 1,54% ellenzék
Egyesült Kereszténypárt (EKP) 56 943 1,54% 4 1,54% ellenzék
Keresztény Nemzeti Szocialista Front (KNSZF) 87 533 2,37% 3 1,15% ellenzék
Nemzeti Front (NF) 64 328 1,74% 3 1,15% ellenzék
Magyar Nemzeti Szocialista Földmunkás és Munkáspárt (MNSZFMP) 36 137 0,98% 3 1,15% ellenzék
Népakarat Párt 8 970 0,24% 1 0,38% ellenzék
Nemzeti Reformpárt (NREFP) 22 122 0,6% nem jutott be
Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt (KNFP) 14 024 0,38% nem jutott be
Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) 10 872 0,29% nem jutott be
Nemzeti Kisgazda, Iparos és Munkáspárt 6 110 0,17% nem jutott be
Független Néppárt (FNP) 3 568 0,1% nem jutott be
Nemzeti Földmíves, Kisiparos és Munkáspárt 3 453 0,09% nem jutott be
Keresztény Ellenzék (KE) 2 384 0,06% nem jutott be
Magyar Fajvédő Párt 1 288 0,03% nem jutott be
Polgári Agrárpárt 873 0,02% nem jutott be
pártonkívüli 22 898 0,62% 2 0,77% független
pártonkívüli fajvédő 21 107 0,57% 1 0,38% ellenzék
pártonkívüli szélsőjobb 87 830 2,38% 5 1,92% ellenzék
pártonkívüli kormánytámogató 2 493 0,07% nem jutott be
Összesen 3 686 603 100% 260 100%
Oldal Mandátumok száma Mandátumok aránya
kormánypárti 181 69,62%
ellenzék 77 29,61%
független 2 0,77%
Összesen 260 100%
Nézet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
konzervatív 181 69,62% kormánypárt
fajvédő 1 0,38% ellenzéki
nemzetiszocialista 48 18,46% ellenzéki
keresztény 4 1,54% ellenzéki
kisgazda 14 5,38% ellenzéki
liberális 5 1,92% ellenzéki
szociáldemokrata 5 1,92% ellenzéki
pártonkívüli 2 0,77% független
Összesen 260 100%

Források[szerkesztés]

  1. Parlamenti választások, http://www.mtafki.hu [1]
  2. Az 1935. évi választás és következményei, Magyarország a XX. században I–V. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2000.

Külső hivatkozások[szerkesztés]