1869 az irodalomban
Az 1869. év az irodalomban.
Események[szerkesztés]
- Arthur Rimbaud-ról: „1869 és 1873 között egy tanulóéveit járó francia diákgyerek döbbenetesen koraérett költeményeket ír, amelyek közül csak néhány jelenik meg életében, s csak kettő a költő tudtával. A többit néhány közvetlen barátján kívül senki sem ismeri. A fiatalember ekkor felhagy a versírással… (…) A költészetről többé egyetlen szót sem ejt, hallani sem akar.”[1]
Megjelent új művek[szerkesztés]
- Alphonse Daudet elbeszéléskötete: Les Lettres de mon moulin (Levelek a malomból); a kötet egyes elbeszélései korábban már megjelentek
- Gustave Flaubert regénye: Érzelmek iskolája (L’Éducation sentimentale)
- A Goncourt fivérek utolsó közösen írt regénye: Madame Gervaisais
- Victor Hugo: A nevető ember (L'Homme qui rit)
- Jules Verne: Nemo kapitány (eredeti címe: Húszezer mérföld a tenger alatt, franciául: Vingt mille lieues sous les mers, 1869–1870)
- Matthew Arnold angol költő, kritikus, pedagógus kritikai esszéje: Culture and Anarchy. An Essay in Political and Social Criticism (Kultúra és anarchia)[2]
- Mark Twain útirajzai: The Innocents Abroad (Jámbor lelkek külföldön)
- Ivan Alekszandrovics Goncsarov regénye folytatásokban (a következő évben könyvként is): Szakadék (Обрыв)
- Megjelenik Lev Tolsztoj regénye, a Háború és béke ötödik kötete, majd decemberben az utolsó, hatodik kötete is[3]
Költészet[szerkesztés]
- Paul Verlaine verseskötete: Les Fêtes galantes (Gáláns ünnepek)
- Gróf Lautréamont francia szerző hat énekből álló próza-költeménye: Les Chants de Maldoror (Maldoror énekei)[4]
Magyar nyelven[szerkesztés]
- Jókai Mór-regények:
- A kőszívű ember fiai (hat kötet)
- Szerelem bolondjai (négy kötet)
- Szász Károly eposzfordítása: A Nibelungok
Születések[szerkesztés]
- január 15. – Stanisław Wyspiański lengyel költő, drámaíró, grafikus és festő, a szimbolizmus és a szecesszió kiemelkedő alkotója († 1907)
- február 11. – Else Lasker-Schüler német költőnő, az expresszionista líra képviselője († 1945)
- május 8. – Zoltán Vilmos író, műfordító († 1929)
- június 2. – Szomory Dezső író, drámaíró († 1944)
- június 26. – Martin Andersen Nexø dán író († 1954)
- július 2. – Hjalmar Söderberg svéd költő, regényíró, színműíró († 1941)
- szeptember 6. – Felix Salten zsidó származású osztrák író († 1945)
- október 18. – Johannes Linnankoski finn író, a finn nemzeti újromantika egyik legjelentősebb szerzője († 1913)
- november 17. – Ignotus Hugó költő, író, kritikus, a Nyugat első húsz évében a folyóirat főszerkesztője († 1949)
- november 20. – Zinaida Gippius orosz költő, író, irodalmi kritikus, az orosz szimbolizmus egyik alapítója († 1945)
- november 22. – André Gide francia író, esszéista († 1951)
- december 30. – Stephen Leacock, főként humoreszkjeiről nevezetes kanadai író († 1944)
Halálozások[szerkesztés]
- február 28. – Alphonse de Lamartine francia romantikus költő (* 1790)
- július 8. – Ivan Lazsecsnyikov orosz regényíró (* 1794)
- szeptember 23. – Heinrich Josef König német regényíró (* 1790)
- október 13. – Charles-Augustin Sainte-Beuve francia író, költő, irodalomkritikus (* 1804)
- október 18. – Simon Jenko szlovén költő, író, a pszichológiai realizmus előfutára (* 1835)
- december 21. – Wilhelm Wackernagel német költő és germanista (* 1806)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Somlyó György: Kísérlet Rimbaud-ról (Bevezető tanulmány). In: Arthur Rimbaud összes költői művei (második kiadás. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1965), 38. o.
- ↑ Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: „Az angol irodalom története” (Gondolat, Budapest, 1972, 489. o.)
- ↑ Henri Troyat: Tolsztoj élete (Gondolat Kiadó, Budapest, 1967; eredeti francia kiadása: Párizs, 1965), 360–361. o.
- ↑ Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 204. o.)