1949 az irodalomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az 1949. év az irodalomban.

Események[szerkesztés]

Magyarországon a politikai hatalomváltásban bekövetkezett ún. fordulatot 1949-ben „követte a kulturális, művészeti élet fordulata is. A különböző irodalmi csoportosulások folyóiratai megszűntek; az államosított könyvkiadás, színházak, a létrehozott egységes Írószövetség vezetésében, a Csillag, az Irodalmi Újság és az Új Hang (1952–56) szerkesztésében a párt művelődéspolitikája érvényesült.” Számos kiemelkedő szerző műveinek kiadását leállították, és ettől kezdve 1956-ig az ún. szocialista realizmus hivatalos irányzata érvényesült.[1]

Megjelent új művek[szerkesztés]

Próza[szerkesztés]

  • Miguel Ángel Asturias guatemalai író regénye: Hombres de maíz (Kukoricaemberek)
  • Simone de Beauvoir francia egzisztencialista írónő, filozófus kétkötetes műve: A második nem (Le Deuxième Sexe), első kötet
  • Jorge Luis Borges: El Aleph (Az Alef), elbeszéléskötet
  • Italo Calvino: Ultimo viene il corvo (Végül arra száll egy holló), elbeszéléskötet
  • Agatha Christie: A ferde ház (Crooked House)
  • Alejo Carpentier kubai író regénye: El reino de este mundo (Földi királyság)
  • Graham Greene novellája: The Third Man (A harmadik)
  • Knut Hamsun norvég író utolsó regénye: På gjenngrodde Stier (Benőtt ösvényeken)
  • Misima Jukio regénye: Kamen no kokuhaku (Egy maszk vallomása)
  • Erich Kästner: A két Lotti (Das doppelte Lottchen), ifjúsági regény
  • Thomas Mann: Die Entstehung des Doktor Faustus / Roman eines Romans (A Doktor Faustus keletkezése / Egy regény regénye)
  • Robert Merle önéletrajzi ihletésű háborús regénye: Két nap az élet (Week-end à Zuydcoote)
  • Vilhelm Moberg svéd író és történész leghíresebb műve, A kivándorlók című tetralógia (Utvandrarserien) első kötete. A sorozat darabjai:
    • Utvandrarna, 1949 (A kivándorlók)
    • Invandrarna, 1952 (Bevándorlók)
    • Nybyggarna, 1956 (Telepesek)
    • Sista brevet till Svergie, 1959 (Az utolsó levél Svédországba)
  • George Orwell szatirikus regénye: 1984 (Nineteen Eighty-Four)
  • John Dos Passos: The Grand Design (A nagy terv). A District of Columbia c. regénytrilógia (1939, 1943, 1949) harmadik könyve
  • Cesare Pavese olasz író regényei:
    • Prima che il gallo canti (Mielőtt a kakas megszólal)
    • La bella estate (A szép nyár)
  • Mihail Sadoveanu román író politikai regénye: Mitrea Cocor (Mitrea Kokor útja)
  • Anna Seghers regényei:
    • Die Toten bleiben jung (A holtak nem vénülnek)
    • Die Hochzeit von Haiti (Haiti esküvő)
  • J. R. R. Tolkien 1937-ben írt kisregénye: Farmer Giles of Ham (A sonkádi Egyed gazda)
  • Mika Waltari: Mikael Hakim, történelmi regény

Költészet[szerkesztés]

  • Gottfried Benn verseskötete: Trunkene Flut (magyarul: Részeg ár vagy Mámorözön)
  • Juan Ramón Jiménez spanyol költő versei: Animal de fondo (Lelkes állat)
  • Octavio Paz mexikói költő, esszéíró kötete: Libertad bajo palabra
  • Salvatore Quasimodo olasz költő verseskötete: La vita non è sogno címűt (Az élet nem álom)
  • Nelly Sachs verseskötete: Sternverdunkelung (Csillagsötétülés)
  • Edith Sitwell brit szerző válogatott verseinek gyűjteménye: The Canticle of the Rose: Selected Poems 1920–1947 (A rózsa himnusza)
  • Julian Tuwim elbeszélő költeménye: Kwiaty polskie (Lengyel virágok)
  • Derek Walcott verseskötete: Epitaph for the Young: Xll Cantos

Dráma[szerkesztés]

Magyar irodalom[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

  • január 12. – Murakami Haruki japán író és műfordító
  • február 25. – Amin Maalouf francia nyelven alkotó libanoni író
  • március 3. – Marno János József Attila-díjas író, költő, műfordító, műkritikus
  • március 26. – Patrick Süskind német író és forgatókönyvíró
  • május 4. – Nagy Gáspár magyar költő, prózaíró, szerkesztő († 2007)
  • május 10. – Kornis Mihály magyar író, drámaíró, rendező
  • június 5. – Ken Follett walesi író, aki történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír
  • július 24. – Tarján Tamás magyar irodalomtörténész, dramaturg, színikritikus
  • szeptember 1. – Karinthy Márton magyar író, színházrendező és -igazgató († 2019)
  • november 5. – Kántor Péter költő, műfordító
  • november 6. – Lois McMaster Bujold amerikai sci-fi és fantasy író
  • november 30. – Temesi Ferenc magyar író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró

Halálozások[szerkesztés]

  • február 6. – Zsolt Béla, a Nyugat második nemzedékéhez sorolt író, lapszerkesztő, politikus (* 1898)
  • február 11. – Axel Munthe svéd orvos, író (* 1857)
  • május 6. – Maurice Maeterlinck irodalmi Nobel-díjas (1911) belga flamand származású francia nyelvű költő, esszé- és drámaíró (* 1862)
  • május 17. – Balázs Béla író, költő, filmesztéta, kritikus (* 1884)
  • június 10. – Sigrid Undset Nobel-díjas norvég regényíró (* 1882)
  • június 19. – Vladimir Nazor horvát költő, író, műfordító, politikus, a 20. század első felének egyik legnagyobb horvát költője (* 1876)
  • július 12. – Douglas Hyde ír politikus, nyelvész, folklorista, költő, drámaíró (* 1860)
  • augusztus 3. – Ignotus Hugó költő, író, kritikus, a Nyugat első húsz évében a folyóirat főszerkesztője (* 1869)
  • augusztus 16. – Margaret Mitchell amerikai írónő, az Elfújta a szél szerzője (* 1900)

Források[szerkesztés]

  • Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 295. o.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. szerk.: Szabolcsi Miklós: A magyar irodalom története (6. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1014. o.. 963 04 1645 4 6. kötet (1966). Hozzáférés ideje: 2017. november 18.