1850 az irodalomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az 1850. év az irodalomban.

Események[szerkesztés]

A skarlát betű
Pendennis
  • Magyarországon a szabadságharc bukása után az írók, költők java alkotói és lelki válságba kerül, sokan bujdosni kényszerülnek. Czuczor Gergely a Riadó című harcra buzdító verséért (megjelent 1848. december 21-én) börtönbüntetést szenved, 1850. márciustól 1851 májusig Kufsteinben raboskodik. A königgrätzi várba zárt Sárosi Gyulán szabadulása (1855) után alkoholizmus és idegbaj lesz úrrá. Bajza József elborult elmével, szegényen hal meg (1858).
  • Angliában a preraffaeliták költői programjukat, első verseiket publikálják a The Germ című folyóiratban[1]
  • Oroszországban a szervezkedésért elítélt Fjodor Dosztojevszkij januártól kezdve négy évet tölt kényszermunkán a szibériai Omszk erődjében, majd 1854-től öt évig katona egy dél-szibériai városban.[2]

Megjelent új művek[szerkesztés]

Költészet[szerkesztés]

Mihai Eminescu
Guy de Maupassant
Robert Louis Stevenson

Dráma[szerkesztés]

Magyar nyelven[szerkesztés]

  • Arany János verses munkája, a Bolond Istók első éneke; a második ének csak 1873-ban készül el és jelenik meg
    • lemondó hangulatú lírai versei: Letészem a lantot, Írószobám, Ősszel
  • Jókai Mór: Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (novellák, két kötet; Sajó álnév alatt jelenik meg)
  • Kemény Zsigmond röpirata: Forradalom után, melyben állást foglal a szabadságharccal szemben és elítéli Kossuth Lajos politikáját[6]

Születések[szerkesztés]

  • január 15. – Mihai Eminescu román költő, író, színműíró; életműve döntő hatással volt a modern román nyelv kialakulására († 1889)
  • április 13. – Alexander Bernát filozófus, esztéta, színikritikus és szakfordító († 1927)
  • június 27. – Lafcadio Hearn ír (?), majd japán nemzetiségű író, műfordító, a japán kultúra és irodalom szakértője († 1904)
  • július 9. – Ivan Vazov bolgár költő, író († 1921)
  • augusztus 5. – Guy de Maupassant francia író, a modern novella egyik "atyja" († 1893)
  • november 13. – Robert Louis Stevenson skót regényíró († 1894)
  • április 9. – Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző († 1914)

Halálozások[szerkesztés]

  • április 23. – William Wordsworth angol romantikus költő (* 1770)
  • május 9. – Garblis Helvigs Merkelis német nyelven író, balti német családból származó író, újságíró; őt tekintik a lett és részben az észt irodalom megteremtőjének (* 1769)
  • augusztus 18. – Honoré de Balzac francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, a világirodalom klasszikusa (* 1799)
  • augusztus 22. – Nikolaus Lenau osztrák költő (* 1802)
  • november 14. – Adam Oehlenschläger dán romantikus költő, drámaíró, a dán himnusz szövegének szerzője (* 1779)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: „Az angol irodalom története” (Gondolat, Budapest, 1972, 513. o.)
  2. Фридлендер Г. М.: Достоевский. (История русской литературы: В 10 т. Изд-во АН СССР, 1941–1956. Т. IX., (30. oldal.)
  3. Pendennis. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  4. Zöldhelyi Zsuzsa: Turgenyev világa (Európa Kiadó, Budapest, 1978; Írók világa, 328. o.)
  5. Vajda György Mihály (szerk.): Színházi kalauz (2. kiadás. Gondolat Kiadó, 1962, 471. o.)
  6. Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet. Kemény Zsigmond tanulmányai c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)