Garlieb Helwig Merkel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Garlībs Helvigs Merķelis
Garlībs Merķelis.jpg
Élete
Született 1769. november 1.
Lēdurga, Livóniai kormányzóság (ma Lettország)
Elhunyt 1850. május 9. (80 évesen)
Katlakalns, Livóniai kormányzóság (ma Lettország)
Nemzetiség német
Szülei Daniēls Merķelis
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) Néprajzkutató, bírósági tisztviselő
Első műve Die Letten…(’’A lettek…’’)
Fontosabb művei Die Letten…,
Vanemans Imanta,
Die freien Letten und Esthen (A szabad lettek és észtek)
Irodalmi díjai I. Sándor 1830-ban életjáradékkal jutalmazta „A szabad lettek és észtek” című művéért.
Hatása Megteremtette a lett irodalmat
A Wikimédia Commons tartalmaz Garlībs Helvigs Merķelis témájú médiaállományokat.

Garlībs Helvigs Merķelis, eredeti nevén Garlieb Helwig Merkel (Lēdurga, 1769. november 1.Katlakalns, 1850. május 9.) kizárólag német nyelven író balti német családból származó író, újságíró. A lett irodalmi élet megteremtője.

Élete[szerkesztés]

1769. november 1-jén született egy Limbaži melletti faluban lutheránus lelkészcsaládban. 17 éves korától házitanító, majd Rigába került, és bírósági tisztviselőként helyezkedett el. Hamarosan csatlakozott a Herder által alapított rigai humanista körhöz.

1794-ben kezdett hozzá A lettek... eredeti címén németül: Die Letten, vorzüglich in Liefland, am Ende des philosophischen Jahrhunderts című művének megírásához. A könyvben a lett parasztok nyomorúságos sorsára hívta fel a figyelmet, akik egyaránt szenvednek a német földesurak kapzsiságától és az orosz cári hatalom túlkapásaitól. A könyvet 1797-ben Lipcsében adta ki. Ez a könyv jelenti a lett és észt irodalomtörténet kezdetét.

1796-ban Lipcsébe ment, majd Jénában folytatott tanulmányokat. Több német városban megfordult. Rövid ideig Weimárban is élt, ahol közeli kapcsolatba került Herderrel. 1799-ben Berlinben telepedett le.

1806-ban a napóleoni megszállás miatt el kellett hagyni Berlint, ekkor tért vissza Lettországba. Riga közelében telepedett le és folytatta néprajzkutatói tevékenységét, valamint újságokat, folyóiratokat szerkesztett és adott ki. 1820-ban megjelent könyvéért (A szabad lettek és észtek) I. Sándor 1830-ban életjáradékkal jutalmazta.

Művei[szerkesztés]

  • A lettek… (Die Letten, vorzüglich in Liefland, am Ende des philosophischen Jahrhunderts), Lipcse, 1797
  • Livónia hajdankora (Die Vorzeit Lieflands: Ein Denkmahl des Pfaffen- und Rittergeistes), Berlin, 1799
  • Vanems Imanta, 1802
  • A szabad lettek és észtek (Die freien Letten und Esthen), Riga, 1820

Jelentősége[szerkesztés]

Merķelis-t tekintik a lett és részben az észt irodalom megteremtőjének. Ő volt az első, aki feldolgozta az Orosz Birodalom perifériáján élő balti népek életét, megismertette a világgal a lett és az észt kultúrát. Rigába történt visszatérését követően mint irodalmi folyóirat szerkesztő és kiadó nagy hatással volt az első lett írók munkásságára.

Források[szerkesztés]