1892 az irodalomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az 1892. év az irodalomban.

Megjelent új művek[szerkesztés]

Sherlock Holmes kalandjai
  • Anton Csehov elbeszélése: A 6-os számú kórterem (Палата № 6)
  • Arthur Conan Doyle bűnügyi novelláinak kötete: Sherlock Holmes kalandjai (The Adventures of Sherlock Holmes)
  • Theodor Fontane német író regénye: Jenny Treibel asszony (Frau Jenny Treibel)
  • Eugen Kumičić horvát író regénye: Urota zrinsko-frankopanska (Zrínyi és Frangepán összeesküvése)[1] (vagy 1893-ban)[2]
  • Italo Svevo olasz író első regénye: Egy élet (Una vita)
  • Jules Verne regényei:
    • Várkastély a Kárpátokban (Le Château des Carpathes)
    • Bombarnac Klaudius [Egy riporter jegyzőkönyve] (Claudius Bombarnac)
  • Émile Zola regénye: Az összeomlás (La Débâcle)

Költészet[szerkesztés]

  • Rudyard Kipling: Barrack-Room Ballads (Kaszárnyaballadák); dalok és versek gyűjteménye, melyben a katonák egyszerű szókincse költői rangra emelkedik[3]

Dráma[szerkesztés]

  • Megjelenik Gerhart Hauptmann naturalista drámája: A takácsok (Die Weber)
  • Megjelenik Henrik Ibsen drámája, a Solness építőmester (Bygmester Solness); bemutató: 1893. januárban
  • G. B. Shaw első színházi darabja: Sartorius úr házai (Widowers' Houses), bemutató decemberben
  • William Butler Yeats ír költő verses drámája: The Countess Cathleen (Katalin grófkisasszony);[4] megjelent a The Countess Kathleen and Various Legends and Lyrics című kötetben
  • Oscar Wilde vígjátéka: Lady Windermere legyezője (Lady Windermere's Fan), bemutató; megjelenés: 1893
J. R. R. Tolkien
Akutagava Rjúnoszuke
M. Cvetajeva
Ivo Andrić

Magyar nyelven[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 224. o.)
  2. Archivált másolat. [2017. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 13.)
  3. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: „Az angol irodalom története” (Gondolat, Budapest, 1972, 537. o.)
  4. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna i. m., 565. o.