1894 az irodalomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az 1894. év az irodalomban.

Események[szerkesztés]

  • Budapesten megindul az Új Idők című szépirodalmi képes hetilap, szerkesztője Herczeg Ferenc. A lap 1944-ig állt fenn és a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált.

Megjelent új művek[szerkesztés]

  • Sólem Aléchem regénye: Tóbiás, a tejesember (Tevje der milhiger), ennek nyomán készült a Hegedűs a háztetőn (Fiddler on the Roof) című musical és film[1]
  • Gabriele D'Annunzio regénye: Il trionfo della morte (A halál diadala)
  • Anton Csehov elbeszélései:
    • A fekete barát (Чёрный монах)
    • Rothschild hegedűje (Скрипка Ротшильда)
    • A diák (Студент)
  • Arthur Conan Doyle 1892-es bűnügyi novelláskötetének folytatása: Sherlock Holmes emlékiratai (The Memoirs of Sherlock Holmes)
  • Grazia Deledda olasz írónő novelláskötete: Racconti sardi (Szárd elbeszélések)[2]
  • Elkezdődik Theodor Fontane regénye, az Effi Briest publikálása folytatásokban (1894–1895)
  • Anatole France regénye: A vörös liliom (Le Lys rouge)
  • Knut Hamsun norvég író regénye: Pán (Pan)
  • Rudyard Kipling világhírű novellagyűjteménye: A dzsungel könyve (The Jungle Book)
  • George Augustus Moore ír költő, író, drámaíró, esszéista naturalista regénye: Esther Waters[3]
  • Bolesław Prus regénye: Emancypantki (Az emancipáltak)
  • Jules Renard francia író kisregénye: Csutak úrfi (Poil de carotte)
  • Stendhal befejezetlen nagy regénye, a Vörös és fehér (Lucien Leuwen) több mint fél évszázaddal az író halála után jelenik meg
  • Hermann Sudermann német író regénye: Es war (Egyszer volt)
  • Mark Twain újabb ifjúsági regénye: Tom Sawyer léghajón (Tom Sawyer Abroad)
  • Ivan Vazov bolgár író fő műve: Iga alatt (Под игото), történelmi regény
  • Jules Verne regénye: Antifer mester csodálatos kalandjai (Mirifiques Aventures de maître Antifer)

Költészet[szerkesztés]

Dráma[szerkesztés]

Nisivaki Dzsunzaburó
Jarosław Iwaszkiewicz
Aldous Huxley
Déry Tibor

Magyar nyelven[szerkesztés]

  • Herczeg Ferenc:
    • Simon Zsuzsa (regény)
    • Napnyugati mesék (novellák)
  • Tolnai Lajos művei:
    • A mi fajunk, regény
    • A sötét világ, önéletrajz

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 226. o.)
  2. a b c Vajda György Mihály, Pál József: i. m. 226. o.)
  3. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: „Az angol irodalom története” (Gondolat, Budapest, 1972, 522. o.)