1848 az irodalomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1848. év az irodalomban.

Események[szerkesztés]

  • Pesten a márciusi ifjak csoportja a cenzúra eltörléséért, a sajtószabadságért küzd; a március 15-ei forradalom egyik eredményeként Marczius Tizenötödike címmel új lapot indítanak, ebben és más orgánumokban (Életképek, Kossuth Hirlapja, Nemzeti Ujság, Köztársasági Lapok, Jövő stb.) fellendül a publicisztikai tevékenység.
  • A Budán raboskodó Táncsics Mihályt kiszabadítják börtönéből.
  • Eötvös József áprilisban az első magyar minisztérium vallás- és közoktatásügyi minisztere lesz. Szeptemberben azonban lemond és Bécsbe, majd Münchenbe menekül, a forradalmi események megdöbbentik.

Megjelent új művek[szerkesztés]

Sznobok könyve (1848)

Költészet[szerkesztés]

Dráma[szerkesztés]

Magyar nyelven[szerkesztés]

Hriszto Botev
Beöthy Zsolt
  • Petőfi Sándor: Bolond Istók, verses elbeszélés
    • Az év folyamán lapokban megjelent versei többek között: Szülőföldemen, Itt benn vagyok a férfikor nyarában, Minek nevezzelek, Csatadal, A királyok ellen, Itt a nyilam, mibe lőjjem?, Forradalom
    • Ebben az évben írja Az apostolt, mely először csak három évvel később, posztumusz jelenik meg.
  • Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága (dráma öt felvonásban). Bemutató: pesti Nemzeti Színház, 1848. november 4.[1]

Születések[szerkesztés]

  • január 6. – Hriszto Botev bolgár költő, forradalmár, a „bolgárok Petőfije” († 1876)
  • február 5. – Joris-Karl Huysmans francia regényíró († 1907)
  • február 16. – Octave Mirbeau francia műkritikus, pamfletszerző, regény- és drámaíró († 1917)
  • szeptember 4. – Beöthy Zsolt irodalomtörténész, esztéta, a hazai konzervatív szellemű irodalomtudomány egyik vezető alakja a századfordulón († 1922)

Halálozások[szerkesztés]

Emily Brontë

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vajda György Mihály (szerk.): Színházi kalauz (2. kiadás. Gondolat Kiadó, 1962, 606. o.)