1820 az irodalomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az 1820. év az irodalomban.

Megjelent új művek[szerkesztés]

A Jerusalem címlapja (Blake illusztrációja

Költészet[szerkesztés]

  • Elkészül William Blake 1804-ben megkezdett és általa is illusztrált látomásos műve, a Jerusalem. (Teljes címe: Jerusalem the Emanation of the Giant Albion).
  • John Keats elbeszélő költeményei:
    • The Eve of St. Agnes (Szent Ágnes-est)
    • Lamia
  • Percy Bysshe Shelley 1819-ben írt, leghíresebb ódája: Óda a nyugati szélhez (Ode to the West Wind).
  • Alphonse de Lamartine francia költő első, nagy sikerű verseskötete: Méditations poétiques (Költői elmélkedések).
  • Alekszandr Puskin első nagy elbeszélő költeménye: Ruszlán és Ludmila (Руслан и Людмила).

Dráma[szerkesztés]

  • Percy Bysshe Shelley drámai költeménye kötetben: Prometheus Unbound (A megszabadított Prometheusz). A költő ezt a művét nem előadásra szánta. Ugyanebben a kötetben jelent meg az Óda a nyugati szélhez.
  • Megjelenik Alessandro Manzoni első tragédiája: Il Conte di Carmagnola (1819 végére készül el).

Magyar nyelven[szerkesztés]

Anne Brontë
Vahot Imre
Andrej Sládkovič
Émile Augier
  • Először jelenik meg nyomtatásban a Bánk bán, Katona József már 1815-re elkészült, majd 1819-ben átdolgozott drámája.
  • Kisfaludy Károly ez évben Pesten megjelent drámái:[2]
    • Stibor vajda (bemutató: 1819. szeptember 7.)
    • Szécsi Mária vagy Murányvár ostromlása (bemutató: 1820. május 2.)
    • Kemény Simon (bemutató: 1820. május 3.)
    • Iréne (bemutató: 1821. június 25.)
  • Ekkor jelenik meg Kisfaludy Károly néhány vígjátéka is:
    • A kérők (nagy sikerű bemutatója: 1819. szeptember 24.)
    • A pártütök (bemutató: 1819. november 23.)
    • Mikor pattant nem hittem volna (egy felvonás).
  • Bécsben megjelenik és sikert arat Fáy András kötete: Eredeti meséi és aforizmái

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: „Az angol irodalom története” (Gondolat, Budapest, 1972, 340. o.)
  2. Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 5. kötet. A regény és a dráma / Kisfaludy Károly szomorújátékai c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)