Az apostol
Az apostol | |
Az apostol kézirata | |
Szerző | Petőfi Sándor |
Eredeti cím | Az apostol |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Téma | Egy forradalmár élete. |
Műfaj | elbeszélő költemény |
Kapcsolódó film | Az apostol MTV |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | első hiteles kiadás 1870-es évek[1] |
Külső hivatkozások | |
A könyv a MEK-ben | |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Az apostol témában. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az apostol Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, vagy Szerb Antalt idézve: „költői elbeszélés”.[2] A versforma ritmusos (időmértékes) szabadvers.[3][4] A költemény a kiemelkedő egyéniség és a társadalom viszonyát gondolati síkon fogalmazza meg.
A keletkezés ideje, körülményei
[szerkesztés]A mű Pesten született 1848 júniusa és szeptembere között.[5] Petőfi Sándor szabadságharc alatt szerzett műveinek egy része, köztük Az apostol is önéletrajzi ihletésű, illetve bizonyos értelemben a szerző saját sorsát kivetítő mű.
Köztudott, hogy a költő egy hideg szilveszter éjszakán jött a világra, miként ezen művének főhőse is.
" Az óra nyelve éjfélt hirdetett. |
Kegyetlen téli éj vala, |
A téli éjszakák két zsarnoka |
Uralkodott: |
A hideg és sötétség. |
Födél alatt volt a világ, |
Ki is kisértené az istent |
Ilyenkor szabad ég alatt? " |
A költő életkörülményei ebben az időszakban nehezedtek:
- a) felesége várandós volt Petőfi Zoltánnal,
- b) betegeskedő szüleit felhozatta Vácról Pestre, az általuk lakott különszobát ő fizette,
- c) a márciusi eseményekhez képest csalódott a forradalomban, nézetei egyre radikálisabbak lettek, ami miatt támogatókat vesztett,
„ | Szegény haza, fiaidat Hasztalanul hivogatod: Az egyik rész gaz áruló, A másik rész földönfutó. |
” |
- d) politikai karrierje sikertelen volt, Szabadszálláson 1848 júniusában[6][7] elveszítette a képviselőválasztási harcot a református Nagy Károllyal[8] szemben, melynek következményeként a parókiát is ellenségének tekintette a költeményben:
" De két ház volt a faluban, mely |
Az ifju apostol fejére |
Átkot mondott áldás helyett, |
Az a két ház, hol a pap és |
Az uraság lakott, |
A kastély s a parókia. " |
Kiadástörténet
[szerkesztés]Petőfi és barátja a nyomdász: Emich Gusztáv 1847-ben megegyeztek az Összes költemények örökös kiadói jogáról. Még ebben az évben kiadta a gyűjteményes kiadást, melyet egy kétkötetes változat követett. Ez év nyarán kötöttek egy újabb szerződést a folytatásról, amely mintegy 35 ív re volt tervezve. Petőfi halála és a szabadságharc bukása ellenére Emich nem hagyott fel a kiadásról és 1850-ben átvette Szendrey Júliától a kéziratokat. A kéziratok az 1847 és 1849 között keletkezett műveket tartalmazták (többek között Az apostolét is). Mivel az akkori politikai viszonyok nem kedveztek a forradalmi verseknek, ezért Emich egykötetes nagynyolcadrét, valamint kétkötetes tizenhatodrét változatot tervezett. Ez üzleti szempontból is előnyös volt, emellett a cenzúra figyelmének elaltatását is szolgálhatta, hiszen így a már cenzúrázott mű folytatásának tűnhetett. A nyomdát azonban a hatóságok lefoglalták és a bekötetlen íveket lefoglalták, később pedig bezúzták. Néhány példány azonban fennmaradt (ezeket a Petőfi Irodalmi Múzeumban, illetve az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik). Ez a kiadás tekinthető Az apostol első kiadásának, viszont nem a teljes szöveget tartalmazza. A teljes szöveg először 1874-ben jelent meg a Petőfi Sándor költeményei című illusztrált díszkiadásban az Athenaeum Kiadónál.
A költemény története prózában
[szerkesztés]A történet felfogható példázatnak[9] vagy példabeszédnek, amely „a dolgok közepébe vágva”[10] kezdést alkalmaz.
Az első négy ének (1-4.) a főhős, egy forradalmi lelkületű[11] egyéniség húszas éveiről, mint jelenéről szól. A család nyomorúságos otthonát,
„ | Nagy itt, nagy itten a nyomor, Alig hogy elfér e kicsiny szobában |
” |
a gyermekek és felnőttek éhezését, valamint a családfenntartó éjszakai látomását mutatja be. Istennel folytat gondolati párbeszédet elhivatottságáról és a világ legnagyobb bűnének tartott szolgaságról, illetve ennek megszüntetéséről.
A következő kilenc énekben (5-14.) a költő felidézi Szilveszter múltját: születését, kisgyermek-, gyermekkorát és ifjúságát. Édesanyja – „Koldúsnő-e vagy úri hölgy?” – a főhőst újszülött korában egy bérkocsiba tette, hogy megszabaduljon tőle. A bérkocsis később egy úri párt szállít, akik kifizetik, s szólnak a talált csecsemőről neki, de az ő szívük nem esik meg a kisdeden. A bérkocsis egy külvárosi kocsma küszöbére teszi a gyermeket. Egy erősen italos ember (a tolvaj) megtalálja (küszöbmonológ: „Az a küszöb nőtt tennap óta…”), hazaviszi (kőmonológ: „…Sikítő kő ez…”). A szomszédasszonnyal együtt otthon Szilveszter névre keresztelik, s nevelni kezdi a maga módján (tolvajlásra tanítja). Mindössze négyéves a gyermek, mikor „pártfogója” bitófán végzi, a szomszédasszonyból lett keresztanya pedig elzavarja, hogy ne pusztítsa a kenyerét. A gyermek elindul a semmibe, s egy vén koldusasszony fogadja be. Kutyája barátja lesz a kis Szilveszternek, ám a vénasszony csak koldulás fejében tartja őt magánál. A gyermeket jószerencséje egy uraság útjába veti, aki hisz a rimánkodásának, hogy a koldusasszony nem szülője néki, és csak kihasználja őt, s felfogadja saját fia mellé szolgának. Ez a munka rendkívül megalázó a kis Szilveszteren uralkodó fiú rossz természete miatt. Elviselhetővé teszi a helyzetet, hogy az uraság gyermekéhez felfogadott tanítótól Szilveszter is folyamatosan tanulhat, s értelmesen beszélgethet a nevelővel. Szilveszter kamaszkorában fellázad állapota ellen, s tizenhat évesen elhagyja az uraság házát. Az urasági oktató utánaszalad és további tanulásra biztatja, s ehhez tőkeként egyévi jövedelmét ajándékozza Szilveszternek. Egyidejűleg figyelmezteti, hogy ő népét hivatott szolgálni. Az uraság birtokáról távozva a természet szépségeit csodálva látja Isten nagyságát (Isten nagy monológ: „Imádlak, isten…”). A nevelőtől kapott pénzt a tanács szerint használja fel, s a francia enciklopédisták (Voltaire, Montesquieu, Jean-Jacques Rousseau) („Világtörténet”,lásd: Szőlőszemmonológ) munkáin nevelkedik tovább elméje, történésznek készül. Bizonyítványai megszerzése után egy falu jegyzője lesz, ahol oktatja, tanítja a szegény embereket a francia forradalom eszméire. A falu népe meg is kedveli az ifjú, lánglelkű, igazszavú jegyzőt, ám a falu földesura, s papja ellenségként kezeli. A kastélyból egyetlen ember kedveli, a birtokos leánya, akivel titkon találkozgatnak. Szilveszter megismerteti vele eddigi nehéz életét, s gondolatait a szabadságért folytatott küzdelméről. A falu hatalmasai végül is Szilveszter ellen hangolják a lakosokat (pl. a pap istentagadónak nevezi beszédeit), akik elüldözik őt. A kastély kisasszonya búcsúzóul gyűrűt ajándékoz neki, majd elválnak útjaik. A főhős a fővárosba utazik, s kibérel egy kis padlásszobát. A nagy nyomorban egyetlen vígasza van, a kisasszony megtalálja őt a városban, s társa lesz:
„ |
|
” |
Boldogan, de szegényesen élnek, ám a „házi gond” mellett is ír Szilveszter, majd összetépi és újra ír. Végül gondolatait könyvbe foglalja, majd házalni kezd, hogy kiadja valaki. Mikor kiadót talál, a cenzor nem engedi a felforgató gondolatokat megjelentetni. Kénytelen félretenni világmegváltó gondolatait, és másolásból eltartani feleségét és két gyermekét.
A költemény harmadik részének (15. ének) elején újra a képzelt jelenben vagyunk. A látomásos éjszaka hajnalán a csecsemő meghal, az anya csodálatos monológban (anyamonológ: „Alszol kicsiny…”) kesereg felette. A temetési kiadásokat a feleségétől kapott jegygyűrű árából tudják fedezni.
- A történet további részeiben (16-19. ének) Szilveszter életének későbbi szakaszait ismerjük meg. A főhős egy titkos nyomdában kiadatja művét, ám a hatalom emberei rájönnek, hogy ki a szerző, s bebörtönzik őt. Feleségétől és gyermekétől el sem búcsúzhat (búcsút kérő, majd átkot szóró monológ). A börtönben eleinte siratja családját, s az elvesztett szabadságát, majd letargiába zuhan. Rabsága idején látomása támad arról, hogy neje meghalt (meghasonlás istenátok-monológ), felmerül benne, hogy fia miért nem látogatta meg („Fiam még él…” monológ). Tíz év után se szó, se beszéd, csak úgy szabadon engedik (madárka monológ). Keresi családját, ám a szomszédok a gyermekről mit sem tudnak; az asszony halálát közlik Szilveszterrel, a sír helye ismeretlen. Szilveszter látja, hogy hosszú raboskodása ideje alatt a társadalom mit sem változott, a nép rabszolga maradt. Szilvesztert saját vesztesége, és a társadalmi igazságtalanságok változatlansága szinte az őrületbe kergeti. Gondolatai anarchikus fordulatot vesznek, az uralkodót hibáztatja.
„ |
|
” |
- Bosszút áll a királyon mindenért, rálő. A merénylet kudarcba fullad, a kor szellemének megfelelően kivégzik a főhőst. A kivégzés előtt a tömeg megalázza, miként Krisztust is.
A negyedik rész (20. ének) jövőképet vizionál egy tiszta forradalomról, majd szabad társadalomról, ahol megbecsülik a régi idők apostolait.
A mű feldolgozásai
[szerkesztés]- Az Irodalmi Színpad előadása, 1963 [12]
- Televíziós film, 1991 [13]
- A Soproni Petőfi Színház előadása, 1999 [14]
- Video az MTV Videotárából[15]
Érdekesség
[szerkesztés]A magyar könnyűzenei életben a hetvenes években rendkívül népszerű volt az „Apostol”[16] együttes, amely az akkoriban divatos pol-beat stílust képviselte.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Margócsy István: „Az apostol” sorsa
- ↑ Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet V. kiadás Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1972 337. oldalról Kilenc nagyobb költői elbeszélést írt:(..., Az apostol)
- ↑ „Verselés: szabadversbe átjátszó jambikus lejtésű sorok.”http://www.literatura.hu/irok/romantik/petofi.htm
- ↑ http://enciklopedia.fazekas.hu/verstan/Szabad_vers.htm
- ↑ Az apostol 783. oldal MEK
- ↑ 1848. évi V. törvénycikk az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról. (Hozzáférés: 2012. november 7.)
- ↑ 1848. június 14.Országgyűlési képviselő-választás.
- ↑ [1] Archiválva 2016. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben„1848-ban Petőfi ellenjelöltje a követválasztáson a lelkész fia, Nagy Károly lett”
- ↑ „példázatszerű történet” Petőfi Sándor: Az apostol
- ↑ idegen kifejezéssel: in media res (a dolgok közepébe vágva)
- ↑ „forradalmi látomásköltészet”Legeza könyvismertetője
- ↑ (rendező: Szécsi Lajos; főbb szereplők: Bitskey Tibor, Kovács P. József)[2] Archiválva 2012. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ MTV 1991(rendező: Balogh Zsolt, operatőr: B. Marton Frigyes; főbb szereplők: Andorai Péter, Balkay Géza, Bán János, Csomós Mari, Kaszás Gergő)[3]
- ↑ (rendező: László Péter; főbb szereplők: Varga Miklós, Mikó István, Törtei Tünde, Keresztes Ildikó)[4] Archiválva 2014. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ MTV videótár Az egyik legismertebb szereplő Törőcsik Mari
- ↑ Apostol együttes A kezdetek Archiválva 2012. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Petőfi Sándor: János vitéz, A helység kalapácsa, Bolond Istók, Az apostol PDF (Kner Izidor nyomdája, Gyoma, 1921) – Magyar Elektronikus Könyvtár
- Petőfi Sándor: Az apostol 721-783 oldalakon PDF – Magyar Elektronikus Könyvtár
További információk
[szerkesztés]- Az OSZK hivatalos Magyar Elektronikus Könyvtárában az egyik kiadás
- A MEK megjeleníti ezt a kiadást is.
- A MEK hangos könyvtára támogatja a vakokat és a gyengén látókat ezzel a megjelenítési formával.
- Az apostol egyben
- Petőfi Sándor: Az apostol elemző bemutatás
- Petőfi Sándor: Az apostol szerkezet
- Olvasónapló
- Az apostol
- Portrék Petőfi
- „Üdvöz légy, nép!”