1929 az irodalomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1929. év az irodalomban.

Megjelent új művek[szerkesztés]

Próza[szerkesztés]

  • Richard Aldington angol író, költő regénye: Death of a Hero (Hősi halál)
  • Mateiu Caragiale román író regénye: Craii de Curtea-Veche (Az aranyifjak alkonya)
  • Blaise Cendrars művészregénye: Dan Yack [Les Confessions de Dan Yack]
  • Agatha Christie krimije: A Hét Számlap rejtélye (The Seven Dials Mystery)
  • Jean Cocteau regénye: Les enfants terribles. Magyar címei: Vásott kölykök (1942), Veszedelmes Éden (1966), Rettenetes gyerekek (1971)[1]
  • Miloš Crnjanski magyarországi szerb író regénye: Seobe (Örökös vándorlás)
  • Alfred Döblin regénye: Berlin Alexanderplatz
  • Tanizaki Dzsunicsiró, a modern japán irodalom egyik legnagyobb írójának regénye: Tade kuu musi (Aki a keserűfüvet szereti)
  • William Faulkner: A hang és a téboly (The Sound and the Fury)
  • André Gide:
    • L'École des femmes (Nők iskolája), egy regénytrilógia első része. Folytatása:
    • Robert (1930)
    • Geneviève (1936)
  • André Gide esszéje Montaigne-ről: Essai sur Montaigne
  • Jean Giono Pán-trilógiájának első két kötete:
    • Colline, az író első regénye
    • Un de Baumugnes (Valaki a hegyekből)
    • a harmadik kötet (Regain) 1930-ban jelenik meg
  • Robert Graves korai önéletrajzi könyve: Good-Bye to All That (Vége ennek is)[2]
  • Graham Greene angol szerző első regénye: The Man Within (A számkivetett)
  • Ernest Hemingway regénye: Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms)
  • Richard Hughes brit író, költő: A High Wind in Jamaica (Szélvihar Jamaicában), regény
  • Sinclair Lewis regénye: Dodsworth
  • Alberto Moravia első regénye: Gli indifferenti (A közönyösök)
  • Axel Munthe svéd orvos, író angol nyelven írt „bestseller” könyve: San Michele regénye (The Story of San Michele)
  • John Cowper Powys walesi író, költő regénye: Wolf Solent
  • Erich Maria Remarque regénye: Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues)
  • Antoine de Saint-Exupéry regénye: Courrier sud (A déli futárgép)
  • John Steinbeck: Cup of Gold, a nagy amerikai író első regénye; (magyar címei: Egy marék arany, illetve Az aranyserleg)
  • Maila Talvio finn írónő regénytrilógiája: Itämeren tytär (A Keleti-tenger leánya):
    • első kötet: Kaukaa tullut (1929); további kötetek:
    • Hed-ulla ja hänen kosijansa (1931)
    • Hopealaiva (1936)
  • Kobajasi Takidzsi japán író regénye: Kanikószen (Rákhalászok)
  • Franz Werfel regénye: Barbara oder die Frömmigkeit (Barbara, avagy a jámborság)
  • Virginia Woolf: A Room of One's Own (Saját szoba), esszé
  • Marguerite Yourcenar francia író kisregénye: Alexis ou le Traité du vain combat (Alexis, vagy értekezés a hiábavaló küzdelemről)

Költészet[szerkesztés]

  • Rafael Alberti két kötete:
    • Cal y canto (Mész és dal)
    • Sobre los ángeles (Az angyalokról)
  • Robert Bridges angol költő elbeszélő költeménye: The Testament of Beauty (A szépség testamentuma)
  • Paul Éluard kötete: L'Amour la poésie
  • Pierre Reverdy kötete:
    • Sources du vent
    • Flaques de verre
  • Edith Sitwell brit költő verseskötete: Gold Coast Customs (Aranyparti szokások)[3]

Dráma[szerkesztés]

  • Jacinto Benavente: Vidas cruzadas (Keresztezett életek), bemutató
  • Noël Coward angol színműíró, színész, rendező operettje: Bitter Sweet (Keserédes)[4]
  • Paul Claudel formabontó, terjedelmes műve: Le Soulier de satin (A selyemcipő), „négy estére osztott nagy költemény, nem tetralógia, hanem egyetlen konfliktus köré épített jelenethalmaz…”[5] Színpadi változatát 1943-ban mutatják be.
  • Jean Giraudoux vígjátéka: Amphitryon 38, bemutató
  • Vlagyimir Majakovszkij rendhagyó szatirikus komédiája: Poloska (Клоп), bemutató Vszevolod Mejerhold moszkvai színházában
  • Branislav Nušić szerb drámaíró vígjátéka: Gospođa ministarka [Госпођа Министарка] (A miniszter felesége), bemutató Belgrádban
  • Eugene O’Neill: Dynamo (Dinamó)
  • Marcel Pagnol vígjátéka: Marius; a Marseille-trilógia (Trilogie marseillaise) első darabja, bemutató
  • G. B. Shaw: A királyság szekere (The Apple Cart)

Magyar irodalom[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

  • január 27. – Garai Gábor költő, író, műfordító, kritikus († 1987)
  • február 27. – Fodor András Kossuth-díjas költő, esszéíró, könyvtáros.(† 1997)
  • március 7. – Székely János költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító († 1992)
  • március 18. – Christa Wolf német írónő († 2011)
  • április 1. – Milan Kundera cseh, francia regény- és drámaíró, költő, esszéista
  • április 5. – Hugo Claus flamand regényíró, költő, színműíró és filmrendező († 2008)
  • április 22. – Guillermo Cabrera Infante kubai író, esszéista, műfordító és kritikus († 2005)
  • május 10. – Kányádi Sándor erdélyi magyar költő
  • június 29. – Oriana Fallaci olasz író, publicista, újságíró, riporter († 2006)
  • július 5. – Zám Tibor magyar író, tanár, szociográfus († 1984)
  • július 25. – Vaszilij Suksin szovjet, orosz író, színész, filmrendező († 1974)
  • november 9. – Kertész Imre magyar író, műfordító, a Sorstalanság szerzője. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki († 2016)
  • november 11. – Hans Magnus Enzensberger német költő, író, műfordító, szerkesztő-kiadó
  • november 12. – Michael Ende német író, aki gyermekkönyvei révén vált ismertté († 1995)
  • november 22. – Görgey Gábor író, költő, dramaturg
  • december 12. – John Osborne angol író, drámaíró, forgatókönyvíró; a nálunk a maga idején dühöngő ifjúságnak nevezett irodalmi, színházi és filmes művészeti vezéralakja († 1994)
  • december 17 – Tóth Bálint József Attila-díjas költő, író, műfordító († 2017)
  • december 28. – Bori Imre író, irodalomtörténész, kritikus († 2004)

Halálozások[szerkesztés]

  • február 8. – Rákosi Jenő író, színműíró, színházigazgató, lapszerkesztő (* 1842)
  • június 5. – Zoltán Vilmos író, műfordító (* 1869)
  • július 15. – Hugo von Hofmannsthal osztrák költő, novellista, drámaíró (* 1874)
  • szeptember 12. – Rainis (Jānis Pliekšāns) lett költő, drámaíró, fordító és politikus, akit az ország legjelentősebb írójaként tart számon a lett irodalomtörténet (* 1865)
  • október 28. – Osvát Ernő író, szerkesztő, kritikus; 1908–1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője (* 1876)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A francia irodalom a huszadik században (Szerk: Köpeczi Béla). Gondolat Kiadó, Budapest, 1974, II./392. o.
  2. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: Az angol irodalom története (Gondolat, Budapest, 1972, 628. o.)
  3. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna i. m. 611. o.)
  4. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna i. m. 611. o.)
  5. Vajda Endre: Paul Claudel In: A francia irodalom a huszadik században (Szerk: Köpeczi Béla). Gondolat Kiadó, Budapest, 1974, I./144. o.

Források[szerkesztés]

  • Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 266-268 o.)