Ugrás a tartalomhoz

„Freddie Mercury” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
63. sor: 63. sor:
Legtöbb dalát [[zongora|zongorán]] írta, így többször alkotott olyan kompozíciókat, amelyek nehézséget okoztak a gitárral való lejátszás során. Ritkán gitáron is írt dalt, May szerint agresszív és türelmetlen játékos volt. Két ilyen gyorsabb szerzeménye, az ''[[Ogre Battle]]'' és a ''[[Stone Cold Crazy]]'' (bár a lemezen mind a négy tag szerzőnek volt jelölve, valójában Mercury tette hozzá a legtöbbet) szokatlanul tempósak voltak a maguk korában, a [[thrash metal|thrash]] és [[speed metal]] stílus legkorábbi képviselői lettek.
Legtöbb dalát [[zongora|zongorán]] írta, így többször alkotott olyan kompozíciókat, amelyek nehézséget okoztak a gitárral való lejátszás során. Ritkán gitáron is írt dalt, May szerint agresszív és türelmetlen játékos volt. Két ilyen gyorsabb szerzeménye, az ''[[Ogre Battle]]'' és a ''[[Stone Cold Crazy]]'' (bár a lemezen mind a négy tag szerzőnek volt jelölve, valójában Mercury tette hozzá a legtöbbet) szokatlanul tempósak voltak a maguk korában, a [[thrash metal|thrash]] és [[speed metal]] stílus legkorábbi képviselői lettek.
===Ének===

A legelismertebb popzenei énekesek közé sorolják<ref>http://wc04.allmusic.com/cg/amg.dll?p=amg&sql=11:5mfnzfdhehok</ref><ref>http://news.bbc.co.uk/1/entertainment/music/1281522.stm</ref><ref>http://www.listology.com/content_show.cfm/content_id.19522</ref>. Nagyon jellegzetes, majdnem négy oktávnyi terjedelmű hangot birtokolt. Természetes hangja [[bariton]] volt, de a legtöbb dalt [[tenor]]ban adta elő. Élő előadásokon előfordult, hogy nem tudta kiénekelni a legmagasabb hangokat, részben a rendszeres tréning hiánya miatt<ref>http://queenarchives.com/viewtopic.php?t=32</ref>.

===Hangszerek===
===Hangszerek===


A lap 2007. szeptember 17., 19:20-kori változata

Sablon:Zeneportál2

Freddie Mercury
Mercury 1985 körül.
Mercury 1985 körül.
Életrajzi adatok
Születési névFarrokh Bulsara
ÁlnévLarry Lurex
Született1946. szeptember 5.[1][2][3][4][5]
Zanzibár
Elhunyt1991. november 24. (45 évesen)[1][2][3][4][5]
Kensington
Élettárs
  • Jim Hutton (1985–1991)
  • Mary Austin (1970–1976)
SzüleiJer Bulsara
Bomi Bulsara
Iskolái
  • St. Peter's Boys School
  • Ealing Art College (1966–1969, tervezőgrafika)
  • West Thames College (Isleworth Polytechnic School)
  • St. Mary's School
  • University of West London
Pályafutás
MűfajokHard rock
Progresszív rock
Heavy metal
Arena rock
Pop rock
Aktív évek1970 – 1991
EgyüttesQueen
Hangszerzongora, szintetizátor
DíjakGrammy Lifetime Achievement Award
Tevékenység
  • énekes-dalszerző
  • gitáros
  • zongorista
  • zeneszerző
  • zenei producer
  • énekes
  • előállító
  • festőművész
  • költő
  • tervezőgrafikus
  • rockzenész
KiadókEMI
Parlophone
Elektra Records
Hollywood Records
IPI-névazonosító00077406269
Freddie Mercury aláírása
Freddie Mercury aláírása
[http://The Official Freddie Mercury Site Freddie Mercury weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Freddie Mercury témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Freddie Mercury (eredetileg Farrokh Bulsara) (1946. szeptember 5. – 1991. november 24.) a Queen együttes énekese, az 1970-es, '80-as évek egyik legnagyobb sztárja és legsikeresebb előadója volt [6][7]. 1971 és 1991 között világhírnévre és vagyonra tett szert mint az együttes tagja, és 1985-től sikeres szólókarriert is folytatott. Olyan híres Queen slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Bohemian Rhapsody, a Somebody to Love, a We Are the Champions és a Crazy Little Thing Called Love. 1991-ben AIDS betegségből származó szövődmények okozták halálát, ami ráirányította a figyelmet erre a betegségre, és az AIDS-es betegek társadalomból való kirekesztettségére.[8]

Származása

Szülőháza Stone Townban

A rajongók között gyakran tapasztalható Freddie nemzeti eredetére vonatkozó zavar. Többen úgy vélik, hogy Freddie kaukázusi angol és perzsa ősökkel rendelkezik, vagy csak perzsa, iráni származással. A valóság azonban az, hogy számos zoroasztriánus perzsa menekült el Perzsiából a muszlim invázió elől, és telepedett le Indiában, és több száz év alatt a helyi lakosságba asszimilálódtak. Freddie születési anyakönyve indiaiként hivatkozik rá.[9]

Élete

Freddie Mercury eredetileg Farrokh Bulsara néven született a zanzibári Stone Townban, párszi indiai szülők gyermekeként. Szülei Bomi és Jer Bulsara Zanzibárba vándoroltak ki azért, hogy apja megtarthassa pénztárosi munkáját a Brit Kolóniai Hivatalban. Nővérét Kashmirának hívják.

Tanulmányait a Panchgani-i (Satara) (Bombay melletti) St. Peter's boarding school-ban kezdte, ahol először lépett nyilvánosság elé a The Hectics nevű együttesben. Szintén a St. Peter's-ben kapta a Freddie becenevet. Ezután 17 éves koráig a mazagoni (Bombay) St. Mary's High School-ban tanult, majd családjával az 1964-es zanzibári forradalom elől Angliába menekült.

Miközben már a Wreckage nevű együttesben énekelt, 1970-ben megismerkedett az akkor a Smile-ban zenélő Roger Taylorral és Brian May-jel. Mikor azok együttes nélkül maradtak, Freddie beszállt a zenekarba, így indult el a Queen sikersorozata.

1979-ben

A '80-as évek elején New Yorkban és Münchenben élt, meglehetősen kicsapongó életet. Mindkét végéről és középről is égette a gyertyát, a Queen munkáinak szüneteiben féktelen mulatságok központi figurája volt. Legendás bulikat és partykat adott a legfelkapottabb bárokban: egy alkalommal a teljes baráti társaságának repülőt bérelt, és a frissen felfedezett playboy-szigetre, Ibizára repítette őket. Ismert boltok és áruházak nem egyszer zárás után fogadták, hogy vásárlási szenvedélyének hódolhasson. Nem sajnálta a pénzt, a legdrágább pezsgőt és kaviárt, a luxuslakosztályt, a kokaint, a Concorde jegyeket, a drága ajándékokat, a virágokat és bókokat azoktól, akik féktelen életviteléhez társulni vágytak. Barátságával és szerelmével sokan visszaéltek, ezeket a keserű történeteket dalaiban örökítette meg. Első szólólemeze Mr. Bad Guy címmel, 1985-ben jelent meg, és egy excentrikus, túlfűtött, érzelmes világsztár önéletrajzának, egyúttal egy korszak lezárásának tekinthető.

Londonban vásárolt villájának felújítása 1985-re készült el: a Japánban készült fabútorok, a Sotheby's aukcióin hozzáértéssel megszerzett képek és kárpitok, a koi pontyokkal ékesített japánkert, a drága porcelánok, számos macska és egyéb viktoriánus kellék között egy nyugodtabb életet kezdhetett.

Freddie Mercury szobra Montreux-ben (a fentebb látható koncertképről lett mintázva)

1987-ben duettet énekelt Montserrat Caballéval: Barcelona című daluk a közelgő spanyol nyári olimpia hivatalos dala lett. Hasonló című, a rockzene és az opera sajátosságait ötvöző lemezükön Freddie Mercury méltó partnere volt a világ egyik legünnepeltebb dívájának.

1988 után szinte alig mutatkozott a nyilvánosság előtt. A lesifotósok képein egyre soványabb; a szakállas Freddie Mercury egészségi állapotával kapcsolatos találgatások szinte folyamatossá váltak. Ritka nyilvános szereplései alkalmával az egykori party-sztár visszahúzódó főnemes benyomását keltette. Ugyanakkor folyamatosan és fantasztikus lendülettel dolgozott a Queen svájci és londoni stúdiójában, melyek eredményeként a zenekar 1989-ben és 1991-ben is új albummal jelentkezett. 1991 őszén, soványan és betegen már azzal a tudattal énekelte szalagra a Queen drámai dalait, hogy azokat a közönség már csak a halála után fogja hallani.

1991. november 23-án közleményben tudatta a világgal, hogy AIDS betegségben szenved. [10] A háza előtt fotósok és operatőrök százai gyűltek össze – a tömeget a rendőrség tartotta féken. Másnap, 1991. november 24-én, vasárnap este aludt el örökre. Két nappal később, zárt körű zoroasztriánus temetésen vettek búcsút tőle. Fekete koporsóját egyetlen szál vörös rózsa díszítette, útját Aretha Franklin dala kísérte. Hamvait máig ismeretlen helyre szállították. A Genfi-tó partján álló szobra és londoni háza egyaránt a rajongók zarándokhelye.

Fő forrás: Freddie Mercury biography

Hatások

Akik befolyásolták

Gyermekkorában sok indiai zenét hallgatott, korai hatásai a bollywoodi playback énekestől, Lata Mangeskhartól eredeztethetők. Alkalma nyílt rá, hogy élőben is láthassa. Miután Angliába költözött, a The Beatles, John Lennon és Jimi Hendrix nagy rajongója lett[11]. Utóbbiról így nyilatkozott: „Jimi Hendrixnek nagy jelentősége van. Ő a példaképem. A színpadon ötvöz mindent, ami egy rocksztár egész munkájában benne van. Nem lehet máshoz hasonlítani őt. Akár megvan benned a varázs, akár nincs. Nem tudod elérni a szintjét. Senki sem veheti át a helyét”[12].

Kedvenc előadóművészei közé számított még Liza Minelli énekes és színésznő. 1975-ben ezt mondta róla: „Liza egy igazi tehetség. Van energiája és kitartása, és ezt át tudja adni a színpadon, az pedig, ahogyan eladja magát a közönségnek, annak nagy hatása van. Sokat lehet tanulni tőle”[13].

Kedvelte még Elvis Presley zenéjét, az ő tiszteletére írta a Crazy Little Thing Called Love-ot, amely annyira hasonlított Presley korai stílusára, hogy sokan azt hitték, valójában ő írta. Koncerteken előszeretettel énekelte a dalait, például a Jailhouse Rockot.

Akiket befolyásolt

Fájl:Freddie Mercury.jpg
1984-ben

Szólóban kevesebb zenészre volt hatással, mint a Queen együttessel összességében. Ami leginkább hatással volt másokra, az a színpadi teljesítménye és extravagáns viselkedése volt. Az 1980-as évekre már nyílt titok volt biszexuális volta, és ennek vélt, vagy valós hatása zenéjére és megjelenésére számos más meleg zenei előadót befolyásolt, mint George Michael, Boy George (Culture Club), Rob Halford (Judas Priest) és a Frankie Goes to Hollywood zenekar[14].

Színpadi jelenléte számos stadion rocker előadót inspirált. Axl Rose egy 1992-es budapesti koncerten például Freddie emléke előtt tisztelegve elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdalt[15]. Kurt Cobain, a Nirvana frontembere búcsúlevelében Mercury előadói tehetségét méltatta: „Például amikor a színpadon vagyunk, a fények kialszanak és elkezdődik a tömeg mániákus örvénylése, ez nem hat már úgy rám, ahogy Freddie Mercury-ra hatott, aki szeretni tűnt és elmerülni a tömeg szeretetében és csodálatában, amit én abszolút csodálok és irigylek” [16].

Megítélése

  • A BBC társaság 100 Greatest Britons listáján az 58. helyre jutott, bár nem volt tősgyökeres angol[17]
  • Az Ericcson cég mobiltelefonos szavazásán 66 ország több mint százezer szavazója a We Are the Champions című Queen dalt jelölte meg a legnépszerűbb dalnak.[18]
  • A BBC Radio „A 20. század legjobb angol énekhangja” szavazáson a tizedik helyet érte el. A listán ő volt a legmagasabb helyezésű hard rock énekes[19].

Zenei stílusa

Az eredeti Greatest Hits válogatásalbum tizenhét dalából tízet Mercury írt: Seven Seas of Rhye, Killer Queen, Bohemian Rhapsody, Somebody to Love, Good Old-Fashioned Lover Boy, We Are the Champions, Bicycle Race, Don’t Stop Me Now, Crazy Little Thing Called Love és Play the Game. Emellett természetesen az együttes mind a négy tagja írt nagy sikerű dalokat. Rengeteg stílusban alkotott, úgy mint rockabilly, heavy metal, diszkó és arena rock. Hajlott a nagy bonyolultságú, nem ismétlődő szerkezetű dalok írására (The March of the Black Queen, Bohemian Rhapsody), bár a másik végletet is képviselte, a Crazy Little Thing Called Love például csak néhány akkordból áll. Termékeny dalszerzői mivolta ellenére a saját bevallása szerint csak alig tudott kottát olvasni[20]. Legtöbb dalát zongorán írta, így többször alkotott olyan kompozíciókat, amelyek nehézséget okoztak a gitárral való lejátszás során. Ritkán gitáron is írt dalt, May szerint agresszív és türelmetlen játékos volt. Két ilyen gyorsabb szerzeménye, az Ogre Battle és a Stone Cold Crazy (bár a lemezen mind a négy tag szerzőnek volt jelölve, valójában Mercury tette hozzá a legtöbbet) szokatlanul tempósak voltak a maguk korában, a thrash és speed metal stílus legkorábbi képviselői lettek.

Ének

A legelismertebb popzenei énekesek közé sorolják[21][22][23]. Nagyon jellegzetes, majdnem négy oktávnyi terjedelmű hangot birtokolt. Természetes hangja bariton volt, de a legtöbb dalt tenorban adta elő. Élő előadásokon előfordult, hogy nem tudta kiénekelni a legmagasabb hangokat, részben a rendszeres tréning hiánya miatt[24].

Hangszerek

Sok Queen dalban zongorázott. Legszívesebben hangversenyzongorákat használt (nem szerette az elektromos zongorát), a stúdióban pedig csembalót, orgonát és függőleges húrozású zongorát. 1979-től, ahogy a diszkó és funk zene egyre jobban előretört a zenekar stílusában, úgy ő is egyre többet játszott szintetizátorokon. Bár sosem tartotta magát virtuóz zongoristának, a játéka mégis eredeti és harmonikus volt, amely gyermekkorának klasszikus zongora-neveltetéséből eredeztethető. Ilyen zongoraharmóniákkal rendelkező dalok a We Are the Champions, a My Melancholy Blues és a Don’t Stop Me Now.

Gitáron nagyon ritkán játszott, annak ellenére, hogy használta dalszerzéskor. Egyik ilyen ritka példa a Crazy Little Thing Called Love akusztikus gitár kísérete, amely három akkordból állt. Ezt a koncerteken is előadta, ilyenkor mindig viccelődött azon, hogy összesen három akkordot tud játszani a gitáron.

Larry Lurex

1973-ban, a legelső Queen album megjelenése előtt Mercury Larry Lurex néven adta ki az I Can Hear the Music című Beach Boys feldolgozást. A névhasonlóság Gary Glitteréhez nem véletlen, a dal az akkoriban már divatjamúlt glitter rock hagyományokat elevenítette fel. A kislemez bukás volt, bár napjainkban gyűjtők körében nagy értéknek örvend egy-egy eredeti példány [25].

Szóló albumok

Szólókarrierjére nem jellemzők az ilyen nagyívű művek, első eredeti stúdióalbuma, a Mr. Bad Guy a funk és az R&B jegyében született (akárcsak az 1980-as The Game Queen album). A Queenhez képest szokatlanul könnyed a stílusa, már-már feltűnőleg popos, legtöbb helyen például gitár helyett egyszerű szintetizátor kíséri az énekest.

Mercury: „Számomra a Queen dalai olyasvalamik, mint egy papírzsebkendő. John Lennon írhatott üzenetes dalokat. Stevie Wonder is. De ők ebben a szellemben is éltek. Esetükben biztos lehetett a hallgató, hogy azt és úgy gondolják, ahogy egy-egy békedal szövegében énekelték. Én más típus vagyok. Én jópofa dalokat írok, kellemes dallammal, s ez minden. Aztán írok egy másikat, s így tovább”.

Az opera iránti rajongását már a Bohemian Rhapsody is jelezte, majd az 1988-as második eredeti stúdióalbumát, a Barcelonát teljes egészében ennek a stílusnak szentelte. A mű fogadtatása vegyes volt, egyesek szerint ez „az első és eddig egyetlen lemez, amely valóságos értelmet ad annak, hogy operaénekes és rocksztár közösen ad elő valamit” [26], bírálói szerint stílusidegen mind az operától, mind a könnyűzenétől.

Élő előadásai

1984-ben egy koncerten

Az együttes koncertjei legfőképp Mercury karizmatikus előadásairól voltak híresek. A mai napig minden idők egyik legjobb zenei előadójának tartják[27][28]. Teátrális előadásaiban gyakran a közönség „segítségét” kérte a dalokhoz, példaként állva a későbbi aréna rock előadók számára.

Előadásmódja az évek multával vált profibbá, ezzel párhuzamosan az „élő” énekhangja megkopott, így a hangszínbeli különbségket profizmusával egyenlítette ki. Jellemző attrakciói voltak a mikrofonállvánnyal való gitározás, a gitárszólók során gyakran versenygitározott Brian May-jel, a koncertek megszokott részévé vált a közönséggel való énekpárbaja [29], a nárcisztikus és extravagáns mozgáskultúra, és a refrén közönséggel való énekeltetése (például We Will Rock You esetében).

Legfigyelemreméltóbb koncertje az 1985-ös Live Aid koncerten volt, amely előadás alatt a stadion 72 ezres közönsége összhangban tapsolt és énekelt. Ezt az előadást azóta több fórumon a világ legjobb koncerteseményének szavazták meg[30][31].

Karrierje során becslések szerint 700 koncertet énekelt végig szerte a világon. Az együttessel elsőként vállalkoztak stadionturnékra Dél-Afrikában. Utolsó koncertje 1986. augusztus 9-én zajlott Knebworthben, mintegy 150 ezer néző előtt.

Kurt Cobain, a Nirvana énekese is hivatkozott koncertteljesítményére a búcsúlevelében [32].

Magánélete és jellegzetességei

Biszexualitás

Bár a közvélemény extravagánsnak és hiperaktívnak ismeri, saját bevallása szerint a magánéletében visszahúzódó és zárkózott személyiség volt: „Az a látszat, mintha fölfalnám és tönkretenném az embereket. Senki sem az igazi énemet szereti, mind a hírnévbe, a sztárba szerelmesek. Van egy kemény, férfias leplem, amit a színpadon magamra öltök, de van egy sokkal lágyabb oldalam is, amely olyan olvadékony, mint a vaj” [33].

Kevesek számára ismert, hogy valójában biszexuális volt, és az 1970-es évektól egy Mary Austin nevű nővel élt párkapcsolatban. A sajtó a kezdetektől vájkált a magánéletében, és vélt vagy valós bizonyítékokat közölt a másságával kapcsolatban. 1974-ben például a New Musical Express újságírójának így nyilatkozott: „meleg vagyok, mint a kályha, drágám!” [34] A 80-as években több homoszexuális kapcsolatára is fény derült, például a legtartósabb viszony Jim Huttonhoz fűzte.

Ennek gyökeresen ellentmond a közvéleményben kialakult kép: legjobb példák a legendás partijai. A Living On My Own kislemez videoklipjében egy ilyen, tipikus Mercury parti felvételei szerepelnek, ahol megfigyelhető az énekes központi szerepe, karizmatikus és nárcisztikus személyisége. Legendák keringtek arról, hogy a szerelemben is ilyen rámenős volt, ha meg akart szerezni magának valakit, akkor drága ajándékokkal próbálta meg levenni a lábáról: „Nekem igazából sok szeretetre van szükségem, és rettenetesen elkényeztetem a szeretőimet. Szeretem boldoggá tenni őket és örömet okoz, ha igazán drága és csodálatos ajándékokat adhatok nekik” [35].

Opera

Rajongása az opera műfaj iránt több szinten tetten érhető, kezdve az 1975-ös A Night at the Opera című Queen albummal, és benne az operai hangulatú Bohemian Rhapsodyval, nyilvános opera szerepléseken át az 1988-as Barcelona albumig, amelyet Monserrat Caballéval énekelt, ötvözve a rockzene és az opera sajátosságait.

Mercury: „Nem tudom, hogy fogják fogadni ezt a Queen rajongók. A legrosszabb, ha rockoperának tartanák, ami rettentő unalmas. Nem lehet beskatulyázni, mert olyan dalokat éneklek, amilyeneket korábban soha, és amelyek mindkettőnk hangjához illenek. Nehéz volt megírni és elénekelni ezeket a dalokat, mert minden regiszternek a helyén kellett lennie és mind duett volt” [36].

Stílusváltás az 1980-as években

1979-ben Hannoverben

Személyiségének jellegzetessége volt az átalakulás, amin átment az 1970-es évektől 1980-ig. 1973-ban, a Queen debütálásakor korhű glam rock külsőségek jellemezték: glitteres ruházat, feketére lakkozott körmök, magassarkú cipő, rúzsozott száj. Évek múltával - zenéjük változásával összhangban - enyhült az extravaganciája. 1978-ra már rövid volt a haja, megjelent a jellegzetességévé vált sportcipő a fellépéseken, nem egyszer szegecses bőrruhákba bújt, ezüstös napszemüveggel kísérve (bár a zenéjük már korántsem volt ilyen kemény). 1980-ban bajuszt növesztett, és a haját teljesen rövidre vágta. A rajongókat meglepte a döntés, és sokáig nem is voltak kibékülve vele: egyik koncertjén például borotvákkal dobálták meg. Érdekes, hogy bár ezután nem látható a Judas Priesthez hasonló bőrruhákban, a tipikus 80-as évekbeli ábrázolás bőrruhákban, napszemüveggel és bajusszal alkotta meg a meleg sztereotípiát. Hogy ebben mennyi része volt Mercury stílusának, azt nehéz megállapítani.

Fogai

Mercury jellegzetes szépséghibája volt, hogy felső elülső négy foga szabályozatlanul kiállt. Soha nem gondolt a szabályozásukra, állítása szerint nem volt rá elég ideje, de egyes állítások szerint az énekhangját féltette [37]. Gyakran viccelt is ezzel: „Rod Stewart, Elton John és én össze akartunk hozni egy bandát. Hármunk után Hair, Nose & Teeth-nek (Haj, Orr és Fogak) neveztük volna. De nem jött össze, mert nem tudtunk megegyezni a szavak sorrendjében. Én természetesen azt akartam, hogy Teeth, Nose & Hair legyen. Nem szeretem, hogy a fogaim előreállnak. Ettől eltekintve tökéletes vagyok” [38].

Kritikái

Szexuális irányultság és származás eltitkolása

Mercuryt gyakran kritizálták, mert vonakodott nyilvánosan elismerni szexuális irányultságát és indiai származását. Ezenkívül azt is felrótták neki, hogy éveken át titkolta AIDS betegségét, ez pedig olyan üzenetet jelenthet más betegeknek, hogy az AIDS betegség szégyellnivaló állapot. Szerintük Mercury sok anyagi és erkölcsi támogatást szerezhetett volna a betegség elleni harcnak, ha őszintén beszél az állapotáról.[39] Nem sokkal a halála után Phil Collins így nyilatkozott róla: „A legnagyobb tiszteletem és szeretetem iránta. De ha olyan kicsapongó életet élsz, amilyet ő, mindig az AIDS kockázatával játszol”.

Egyéb kritikák

Bár a Queen kereskedelmileg mindig is sikeres volt, a zenei szaklapoktól, mint a Rolling Stone és az NME gyakran kapott elmarasztaló kritikákat. Miközben az 1970-es években ezek a kritikusok örvendezve fogadták a minimalista punk rock előadókat, a túltermelt dalokkal rendelkező Queen-albumokat fanyalogva fogadták.

Mercuryt és az együttest az 1980-as években széles körben elmarasztalták azért, mert koncerteket adtak az ENSZ bojkott alatt lévő, apartheidista Sun Cityben, és egyes diktatórikus Dél-Amerikai államokban. Ezek következtében az ENSZ feketlistájára kerültek, és a szaksajtóban is heves kritikák érték őket. Az együttes tagjai különböző interjúkban védekeztek, azt állították, hogy ők csak a tömeget akarták szórakoztatni.

Fájl:MilleniumStamp.png

Újabb vita merült fel személyéhez kapcsolódóan 1999-ben, amikor a Milleniumi bélyegsorozat részeként Mercury tiszteletére is kibocsájtottak egy sorozatot. Több újságíró úgy vélte, hogy Mercury túl vad és elfajzott életet élt ahhoz, hogy ilyen megtiszteltetés érje. További vitákat okozott, hogy a megjelent bélyegen a háttérben kivehető volt Roger Taylor dobos alakja, az akkori törvények szerint ugyanis a királyi család tagjain kívül csak elhunyt személyek szerepelhettek bélyegen.

2006 augusztusában, születésének hatvanadik évfordulójára a zanzibári kormány nagyszabású ünnepségeket szervezett, de egy iszlám fundamentalista szervezet tiltakozott ez ellen, mert Mercury nem élt tisztes életet, homoszexualitása pedig szemben állt az iszlám törvényekkel[40]

Emlékezete

  • A BBC társaság 100 Greatest Britons listáján az 58. helyre jutott, bár nem volt tősgyökeres angol[41]
  • Az Ericcson cég mobiltelefonos szavazásán 66 ország több mint százezer szavazója a We Are the Champions című Queen dalt jelölte meg a legnépszerűbb dalnak.[42]
  • A BBC Radio „A 20. század legjobb angol énekhangja” szavazáson a tizedik helyet érte el. A listán ő volt a legmagasabb helyezésű hard rock énekes[43].

Betegsége és halála

A legvalószínűbb feltevések szerint Mercury már 1987-ben elkapta a HIV vírust. Ezt a nézetet támasztják alá az ezután megritkult stúdiólemezek, és a teljesen abbahagyott koncertek. Mivel már 1989-ben külsőleg is felfedezhetők voltak a tünetek, a sajtó gyakran cikkezett az egészségi állapotáról, titokzatos betegségeket találgatva, sőt, emlegették az AIDS betegséget is vele kapcsolatban. A zenekar tagjaival 1989. május 22-én tudatta az állapotát.

Az utolsó Queen munka, melyben részt vett, a These Are the Days of Our Lives dal videoklipje volt. Ekkorra már szembeötlő volt leromlott egészégi állapota, bőrét a Kaposi-szarkóma sebei lepték el.

1991. november 23-án sajtótájékoztatóban közölte a világgal, hogy AIDS betegségben szenved, majd november 24-én meghalt. A temetése a szülei kérésére zoroasztriánus szertartások szerint folyt, testét elhamvasztották. A hamvak holléte ismeretlen, egyes információk szerint a szülei őrzik.

„ Mivel az elmúlt két évben annyiféle találgatást olvastam a lapokban, szeretném bejelenteni, hogy a vizsgálatok HIV-pozitívnak mutattak és AIDS-ben szenvedek. Úgy tartottam helyesnek, hogy nem hozom nyilvánosságra a dolgot, azok érdekében, akik a környezetemben élnek. De eljött az idő, hogy barátaim és rajongóim megtudják az igazat, és remélem mindenki csatlakozik hozzám, orvosaimhoz és mindazokhoz, akik szerte a világon küzdenek ez ellen a szörnyű kór ellen. ”

– Freddie Mercury

A Queen megmaradt tagjai megalapították a Freddie Mercury Phoenix Trust-öt, amely egy AIDS ellenes szervezet, és megszervezték a Freddie Mercury emlékkoncertet, amelynek teljes nyereségét az alapítvány javára utalták.

Diszkográfia

Albumok

Kislemezek

Poszthumusz kislemezek:

  • 1992 In My Defence #8 UK
  • 1992 The Great Pretender #29 UK
  • 1992 Barcelona #2 UK
  • 1993 Living On My Own #1 UK
  • 1993 The Great Pretender #29 UK


Lásd még: Queen diszkográfia.

Források

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Vioces of the century
  7. ↑ 100 Greatest male rock vocalist
  8. ↑ 25 years of HIV
  9. ↑ The religion of Freddie Mercury
  10. ↑ Mars Hill: December 2005
  11. ↑ Queen before Queen
  12. ↑ Queen archives
  13. ↑ Queen archives
  14. ↑ [1]
  15. ↑ New Ere - GNR
  16. ↑ Joke - Kurt Cobain
  17. ↑ 100 Greatest Britons
  18. ↑ 'We Are The Champions' voted world's fave song
  19. ↑ Sinatra is voice of the century
  20. ↑ http://queenarchives.com/viewtopic.php?t=26 Egy 1981-es interjú
  21. ↑ http://wc04.allmusic.com/cg/amg.dll?p=amg&sql=11:5mfnzfdhehok
  22. ↑ http://news.bbc.co.uk/1/entertainment/music/1281522.stm
  23. ↑ http://www.listology.com/content_show.cfm/content_id.19522
  24. ↑ http://queenarchives.com/viewtopic.php?t=32
  25. ↑ QueenMuseum - Larry Lurex singles
  26. ↑ Fáy Miklós: A hallgatás tornya
  27. ↑ Vioces of the century
  28. ↑ 100 Greatest male rock vocalist
  29. ↑ Lásd például az 1986-os Wembley koncerten, az A Kind of Magic és az Under Pressure között.
  30. ↑ http://www.youtube.com/watch?v=Ob5NpdkH5Dw 2005-ös televízióműsor
  31. ↑ BBC Queen win greatest live gig poll
  32. ↑ Kurt Cobain búcsúlevele
  33. ↑ Queen Story
  34. ↑ New Musical Express archívum
  35. ↑ Queen Story
  36. ↑ Queen Story
  37. ↑ Answerbag.com - Why didn't Freddie Mercury have his famous 'overbite' fixed?
  38. ↑ Wikidézet
  39. ↑ http://www.queenzone.com/queenzone/article_show.aspx?q=96
  40. ↑ www.pestiest.hu
  41. ↑ 100 Greatest Britons
  42. ↑ 'We Are The Champions' voted world's fave song
  43. ↑ Sinatra is voice of the century

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Freddie Mercury témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Freddie Mercury témában.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Freddie_Mercury&oldid=2138504”